Káros vegyszerek a mindennapi termékekben

Európában és így hazánkban nincs olyan jogi szabályozás, ami teljesen kizárná a veszélyes, káros anyagok jelenlétét mindennapi termékekben. Sok részleges káros anyag korlátozás van, ám általános szabály ami kizárná a veszélyes anyagok használatát nincs. Ezért lehetnek például hormonrendszert károsító anyagok kozmetikumokban, rákkeltő kockázatú növényvédőszer maradékok élelmiszerekben. A REACH az EU vegyi anyag rendelete megengedte a cégeknek, hogy a káros vegyi anyagok is a hétköznapi termékekben maradhassanak, sőt a címkén sem kell feltüntetni azokat. Így még választási lehetőségünk sincs, hogy egészségünkre káros anyagokat nem tartalmazó terméket választhassunk. A Szubejktív Értékek Alapítvány kezelésében lévő blogon, hírek, információk érdekességek a kockázatos anagokról, alternatívákoról

Utolsó kommentek

Friss topikok

A diklórfosz eltűnt, a rákkeltő Csalomon ragacs ideiglenesen maradhat

2010.05.15. 09:10 - REACH kampány

Címkék: mta rákkeltő diklórfosz

Ideiglenesen, kizárólag a szakmai felhasználók részére újraengedélyezték a Csalomon csapdákat. A hatósági vizsgálatok során azonban kiderült, hogy az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének (NKI) Csalomon Csoportja által forgalmazott, a kártevők előrejelzésére használható csapdacsalád forgalmazásával nem csak az volt a probléma, hogy mellé ajándékként engedély nélküli diklórfosz tartalmú rovarirtó csíkot adtak. Az egyes csapdatípusokban használt ragacsanyag (Tangle Trap) a Kutatóintézet honlapján már elérhető biztonsági adatlap szerint rákkeltő, mutagén hatású lehet. A felhasznált anyag a hazai és az Európai Uniós jogszabályok szerint is rákkeltőnek minősül (44/2000. EüM. rendelet, 1272/2008/EK rendelet) így alkalmazása bejelentéshez kötött, és számos biztonsági, egészségvédelmi előírást kell betartani használatakor. Az anyag bőrrel nem érintkezhet, kezeléséhez gumikesztyű használata, illetve elszívó fülke használata. A kockázatok miatt a terméket csak szakképzett felhasználók vásárolhatják meg. Mivel korábban biztonsági adatlapot nem biztosítottak a termékhez, ezért az elmúlt időszakban számos, elsősorban a ragacslapokkal aktívan dolgozó rovartani szakember egészségét veszélyeztették, de a tömegesen értékesített termék egyszerű felhasználói sem kerülhették el a kézzel való érintkezést. A Csalomon Csoportnál pedig szükségszerűen meg kellett, hogy legyen az adatlap, mely tartalmazta a rákkockázatot. A hatósági vizsgálat előtt ezen az egészségre nézve kockázatot jelentő termékeket bárki megvásárolhatta, vagyis kiderült, sokak feltételezése ellenére az ÁNTSZ korántsem öncélúan, túlbuzgóságból tiltotta meg a csapdaforgalmazást. Figyelembe véve a nagyarányú értékesítést, intézkedésükkel a tömeges veszélyeztetés gyakorlatát szűntettek meg. 

 

Az MTA NKI a Levegő Munkacsoport korábbi kérésének megfelelően visszagyűjti az engedély nélkül forgalmazott diklórfosz tartalmú csíkokat. A diklórfoszos termékek visszagyűjtését azért is üdvözöljük, mert fontos, hogy senki se használja fel ezen rákkockázatot jelentő anyagot. A diklórfoszt a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC, WHO) 2B, azaz emberen valószínűleg rákkeltő anyagnak sorolta be. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2000-es minősítése átvette ezt a besorolást. Az uniós növényvédelmi kivonás okaként a karcinogenitási és genotoxikus bizonytalanságokat jelölték meg, amellyel kapcsolatban egyetlen korábbi gyártó sem vállalta az ezzel ellentétes hatás bizonyítását. Hazánkban biocidként 2005. december 31-ben vonták ki molyirtóként való alkalmazását, és a növényvédelemben 2008. december 6-tól tilos a diklórfosz használata. A felhasznált Vaportape csík Magyarországon soha nem volt engedélyezve, ráadásul feromoncsapdába semmiféle irtószer nem kerülhetett volna.

 

A mezőgazdaságot sem érhette kár a Csalomon hiányában, hiszen emellett más szabályosan forgalmazó gyártók is léteznek (Albany, Bábolna, Celaflor, Montedison, Serbios/Kwizda, Pentachem, Zoecon), akik csapdái elérhetőek. A Levegő Munkacsoport kéri, hogy az NKI fokozottan hívja fel vásárlói figyelmét a termékcsalád kockázataira, illetve a biztonságos kezelés feltételeire, hiszen arról eddig mindenki, mint teljesen veszélytelen termékcsaládról beszélt. A környezetvédő szervezet bízik benne, hogy az ügyben együttműködő MTA NKI jelenlegi vezetésének a rákkeltő, mutagén hatású ragacsanyagot is mielőbb sikerül lecserélni.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://vegyi.blog.hu/api/trackback/id/tr1002004505

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

hopp-hopp 2011.02.07. 13:28:02

szomorú, hogy azon senki sem gondolkodott el, mennyi diklórfoszt ehettünk meg a magyar zöldségeken ... eddig.