Káros vegyszerek a mindennapi termékekben

Európában és így hazánkban nincs olyan jogi szabályozás, ami kizárná a veszélyes, káros anyagok jelenlétét mindennapi termékekben. Sok részleges káros anyag korlátozás van, ám általános szabály ami kizárná a veszélyes anyagok használatát nincs. Ezért lehetnek például hormonrendszert károsító anyagok kozmetikumokban, rákkeltő kockázatú növényvédőszer maradékok élelmiszerekben. A REACH az EU 2007 óta érvényben lévő vegyi anyag rendelete megengedte a cégeknek, hogy a bizonyítottan káros vegyi anyagok is a hétköznapi termékekben maradhassanak, sőt a címkén sem kell feltüntetni azokat. Így a címke alapján még választási lehetőségünk sincs, hogy egészségünkre káros anyagokat nem tartalmazó terméket választhassunk. Ennek ellenére a REACH biztosítja az európai fogyasztóknak azt a jogot, hogy tudhassák, milyen veszélyes anyag van a termékeikben: a cégek 45 napon belül mindig kötelesek válaszolni arra, hogy van-e a REACH szerinti legveszélyesebb anyagokból a termékeikben. Mintalevél az információkéréshez, amit a boltok vevőszolgálatainál lehet leadni: www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/REACH_lakossagi_level.doc

Utolsó kommentek

Friss topikok

Végre korlátoz az EU hormonkárosító kozmetikai adalékokat

2014.10.12. 11:31 - SimonG

Címkék: kozmetikum hormonális kockázatos kozmetikai parabén parabének hormonkárosító metil-klór-izotiazolinon metil-izotiazolinon Methylisothiazolinone

Tudósok, zöldek, orvosok már sok éve kongatják a vészharangot, hogy a parabének kimelet kockázatot jelentenek az ezen anyaggal tartósított kozmetikumok használóira, különösen állapotos anyákra és kisgyermekekre nézve. Mégis ha körbenézünk a hazai boltokban, tömegével találunk ilyen problémás termékeket. Az Európai Bizottság végre tett egy kis pozitív lépést: 2015. április 16. után a két legveszélyesebb parabén megengedett mennyiségét szorítja le kozmetikai termékekben.images.jpg

 

A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos EU-s bizottság (FBTB) egy kockázatértékelés után több kozmetikai összetevő korlátozására vagy betiltására tett javaslatot. Az Európai Bizottság ez alapján parabének közül a legnagyobb kockázatot jelentő propil- és butil-parabén koncentrációját szorítja vissza a jelenleg megengedett 0,4%-ról 0,14%-ra, illetve betiltja a metil-klór-izotiazolinon és a metil-izotiazolinon keverékének használatát leöblítésre nem kerülő termékekben, így például a testápoló krémekben.

A parabének elterjedtek kozmetikumokban, ám felszívódva a bőrön károsítják az emberi hormonrendszert, sőt rákkockázatukról is megjelentek tanulmányok. A parabének hormonkárosító hatását mutatja, hogy például a lányoknál előrébb hozzák a nemi érettséget. A metil-izotiazolinon nevű tartósító- és fertőtlenítőszer tilalmát az irritáló hatásával indokolják, ám több kutatás szerint akár mérgező az idegrendszerre. Zöld- és fogyasztóvédő szervezetek közleménye szerint, ajánlatos lenne ezt az anyagot szélesebb körben kivonni a forgalomból.

Sajnos a mostani korlátozás is még csak másfél év múlva lép életben és sajnos további szintén kockázatos parabének forgalomban maradnak. A hormonkárosító anyagok igen kis koncentrációban is kockázatot jelenthetnek, így nem állíthatjuk, hogy a 0.14%-os határ tényleges biztonságot jelent. A metil-klór-izotiazolinon és a metil-izotiazolinon pedig továbbra is benne maradhat minden lemosható termékben, például samponokban, így továbbra is problémákat okozhat.

A svéd kormány feljeleni az EU-t, mert nem vonja ki a káros anyagokat

2014.05.24. 11:31 - SimonG

A svéd kormány május 22-én bejelentette, hogy pert indít az Európai Bizottság ellen, mivel késlekedik az endokrin rendszert károsító (EDC – hormonrendszert károsító) anyagok betiltását lehetővé tevő jogalkotással.

7300000758.jpgA növényvédőszerek és a biocid termékek engedélyezéséről szóló uniós rendeletek kimondták, hogy ki kell vonni az EDC anyagokat. A jogszabályok szerint az Európai Bizottságnak 2013. decemberéig kellett volna létrehozni egy kritériumrendszert, hogy egyértelműen lehessen azonosítani ezen anyagokat. A belső viták, a cégek ellenkezése miatt viszont mind a mai napig nincs ilyen kritériumrendszer, így ezen egészségkárosító anyagok a mai napig megtalálhatóak a környezetünkben, a termékeinkben, az élelmiszereinkben. Az EDC anyagok, mint számos növényvédőszer, műanyag adalék, vagy kozmetikai összetevő hosszú távon károsítják az emberek egészségét. Ezen kemikáliák különösen a magzatokat, kisgyermekeket károsíthatják, beavatkozhatnak a nemi fejlődésbe, károsíthatják a szaporodási képességeket, felelősek cukorbetegség, asztma kialakulásáért, sőt több EDC anyagnak daganatkeltő kockázata is van.

Veszélyes a gyerek rágógumi?

2014.05.10. 17:46 - SimonG

A dán fogyasztóvédelmi szervezet, a Danish Consumer Council jelentése szerint gyermekek számára árusított rágógumikban gyakran található BHA, ami egy hormonkárosító sőt lehetséges rákkeltő vegyület.

BHA-and-BHT-Side-Effects-300x300.jpgA fogyasztóvédők szerint a színes állatkás, szörnyecskés csomagolás különösen vonzóvá teszik ezeket a termékeket, pedig egészségügyi kockázatot is jelenthetnek. A 62 vizsgált termékből 18-ban (29%), többek között a népszerű Hubba Bubba rágóban mutatták ki a BHA nevű vegyületet.

A BHA (Butil-hidroxi-anizol, Butilhidroxianisol, E 320) hormonrendszert károsító anyag a dán Endokrin Diszraptor Tanács szerint. BHA-t Antioxidánsokat főként tartósító szerként adják élelmiszerekhez, kozmetikumokhoz. Az antioxidáns elterjedt annak ellenére, hogy ismert róla, hogy beavatkozik a hormonrendszer működésébe és Kalifornia állam még lehetséges emberi rákkeltő vegyületként is besorolta.

Az Avaaz oldalán lehet aláírni a petíciót ezen szerek betiltásáért: https://secure.avaaz.org/en/petition/Ban_endocrine_disrupting_chemicals_in_consumer_goods/

Gyerekfogkrém teszt: hormonkárosító világmárkától, az valós natúrig

2014.05.08. 00:00 - SimonG

Címkék: fogkrém kozmetikai endokrin parabének paraben tudatosvasarlo.hu Gyerekfogkrém gyermekfogkrém

A tudatosvasarlo.hu oldalán megjelent gyermekfogkrém teszt tapasztalata, hogy sok közismert márka sok irritáló, sőt akár kockázatos anyagot tartalmaz. A drágább 'bio' termékek viszont valóban tisztábbak voltak.

Bio fogkrém, hormonkárosító triklozánnal

2014.04.16. 14:48 - SimonG

Címkék: egészségügyi hormonrendszer kozmetikum hormonális kockázatos kozmetikai endokrin triklozán triclosan

Az Isomar BLU Bio fogkrém, a Rossman-ban igazán 'bio áron' 1399 Ft-ért kapható.Isomar_bio_fog2.jpg Ám ha jobban megnézzük a címkét, látjuk, hogy elég pofátlan módon a biónak nevezett termék, a legtöbb nemhogy bio, de kicsit is tudatos gyártó által is már rég kivont triklozánt tartalmaz. A triklozán a fogkrémből bejut az emberi szervezetbe (szájon, száj-nyálkahártyán keresztül) és felhalmozódik.A szervezetbe jutó triklozán, bár akut módon nem mérgező, hosszú távon már egészen alacsony koncentrációban is súlyosan károsíthatja az egészséget. Több kutatás is bizonyította, hogy megzavarhatja az élőlények hormonháztartását: gátolja a nemi hormonok működését: károsan befolyásolhatja a magzat fejlődését. Még daganatos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozák. A fogkrémben található triklozán külön kockázatot jelent, mert elpusztíthatja a szájflóra, lenyelve pedig a bélflóra hasznos baktériumait. A triklozán még az izmok működését is károsítja.

Méregkoktél a Caola hintőporban?

2014.04.04. 14:36 - SimonG

Címkék: kockázat hormonrendszer hintőpor hormonális kozmetikai endokrin parabén paraben Caola

A hintőpor normális esetben zsírkő porból készül. Valamiért viszont a igazán natúrnak tűnő Caola Kamillás hintőpor egy sereg problémás anyagot tartalmaz.

Caola.jpgAz összes hormonkárosító parabénnel megkínálták a babapopsira szánt terméket. A parabén tartósítószerek és gyakori összetevői voltak kozmetikumoknak. Mivel károsítják az hormonrendszert, sőt rákkockázatukról is találhatunk kutatásokat ezért több világcég önként kivonta őket és több európai ország kezdeményezte a tilalmukat és uniós szinten is várható a tilalmuk. A legnagyobb kockázatot a hintőporban is megtalálható propil- és butilparabén jelenti, ezen szerek avatkoznak be legnagyobb eséllyel károsan a kisgyermekek fejlődésébe, ezért is tiltotta be Dánia 2011 a 3 év alatti gyermekek számára készülő testápolási és tisztálkodási termékekben ezen két szert.

Szintén találunk a hintőporban a hűtőfolyadékból ismert Propilén-glikolt (PG) jellemzően szintetikusan állítják elő földgázból vagy kőolajszármazékokból és alapvetően az iparban használják. 2010-es vizsgálatok szerint ha magas a propilén-glikol koncentráció a lakás levegőjében az a gyermekek körében növeli az asztma és az allergia kialakulásának a veszélyét. Azért a hintőporból valószínűleg ekkora mennyiség nem kerül a lakás levegőjébe, viszont nem is szükséges a használata. Szintén tartalmaz a hintőpor limonént (limonen), ami irritáló hatású anyagokká bomlik le.Caola2.jpg

Az ilyen sok problémás anyagot tartalmazó anyagok helyet választhatunk természetesebb, legalábbis kockázatos vegyszerek nélküli terméket is vagy esetleg készíthetünk hintőport házilag is, ahogy az több honlap is javasolja.

 

Méreg a blokkban: veszélyben a pénztárosnők?

2014.03.28. 14:31 - SimonG

Címkék: számla vegyi anyag endokrin Biszfenol-A bisphenol-A hormonkárosító banki bizonylat

Újabb bizonyítékot hozott egy tudományos kutatás támasztotta alá, hogy a hőnyomott papírokból hormonkárosító biszfenol-A juthat be az emberi szervezetbe.

Thermal_paper.jpg

A 2014-es egyesült államokbeli kutatás szerint a számos egészségkárosító hatással vádolt adalékanyag több módon is bejuthat a szervezetünkbe. Egyfelől az élelmiszerekbe kerül, mivel a konzervek jelentős részének belseje tartalmazza ezt az anyagot, de nem igazán ismert az a szennyezési mód mikor a hőnyomott papírokból szívódik fel a bőrünkön keresztül ez az anyag. Hőnyomott papírra nyomják például a bankkártyás fizetéskor ATM-ben, üzletekben adott banki bizonylatokat, és sok pénztárgép is ilyen számlát ad ki, például szupermarketekben, gyógyszertárakban, benzinkutakon.

A biszfenol-A-t egyes műanyagok, leginkább polikarbonát előállítása során alkalmazzák. Ez az anyag beavatkozik a fejlődő gyermek hormonrendszerébe és például károsítja a szaporodási képességeket, az agy fejlődését, összefüggésbe hozták egyes rákos megbetegedésekkelt (prosztata- és mellrák), cukorbetegség kialakulásával és felelős lehet, szívbetegségekért, asztmáért, továbbá hormonális zavarokért (mint például a korai serdülés), elhízásért.

Bár a biszfenol-A tartalmú cumisüvegeket betiltották 2011-ben, számos más termékben benne maradhatott. Így élelmiszertartó edényekben, konzervekben és a fent említett hőpapírokban is. Ez utóbbi kitettség különösen a terhesen pénztárban dolgozó nők gyermekét veszélyeztetheti, hisz egyértelműen a terhesség időszaka a legkritikusabb a biszfenol-A kitettség szempontjából.

Greenpeace blog: 11 anyag, ami károsítja a gyereked agyát

2014.03.27. 14:54 - SimonG

A Forbes nemrégiben jelentett meg egy listát azon anyagokról, amelyek károsíthatják a gyermekek agyi fejlődését. Mára, részben pár vegyi anyagnak köszönhetően, a megszületett gyermekek 10-15%-ánál idegrendszeri fejlődési zavart, például autizmust, diszlexiát, ADHD-t (hiperaktivitást) figyelhetünk meg. Habár ezekért részben a gének is felelősek, a megbetegedéseknek csak a 30-40%-a esetében okolhatjuk a géneket, a maradék 60-70%-ért a környezeti hatások tehetők felelőssé.

Teljes cikk: 11 anyag, ami károsítja a gyereked agyát

Korlátozzuk a hormonkárosító fertőtlenítőszert, a triklozánt

2014.03.21. 18:29 - SimonG

Címkék: egészségügyi ruhák hormonrendszer fogkrém hormonális endokrin vegyi anyagok triklozán triclosan

A számos tenotriclosan-300x300.jpgrmékben használt, ismerten hormonkárosító triklozánt több termékcsoportból: így ruhákból, bőr, gumi termékekből és festékekből tiltotta ki az Európai Unió. A korlátozás 12 hónap múlva lép csak életbe és sajnos sok további termékben, mint például fogkrémekben, és kézmosókban továbbra is használható lesz ez a kockázatos anyag.

 

Parabénes baba törlőkendő - hormontámadas a fejlődő szervezet ellen?

2014.01.02. 14:23 - SimonG

Címkék: kozmetikum popsitörlő parabén paraben ALDI butylparaben baba törlőkendő

 Az ALDI Baby Care Wipes, kamillás és aloe verás babapopsi törlőkendő lazán 4 féle parabént tartalmaz, köztük az EU által kockázatosnak, hormonrendszert károsítónak mondott propil- és butilparabént. Rengeteg tudományos jelentés és hatóság kimondta, hogy károsak ezek az anyagok, különösen a fejlődő gyermek számára veszélyesek, ám pár cég még mindig nem hajlandó kiváltani ezen anyagokat és továbbra is használják őket még baba termékekben is.

Aldi_gyerektörlő2.jpgElég elszomorító, hogy bár Dánia már évekkel ezelőtt betiltotta, az EU meg most tervezi betiltani a propil- és butilparabéneket gyermektermékekben, de sajnos még a mai napig találkozhatunk ezekkel az anyagokkal a boltokban. A magzatból a felnőtté válás bonyolult folyamatát hormonok szabályozzák. Ebbe az egészen érzékeny rendszerbe rondítanak bele a hormonszerűen ható szintetikus kemikáliák, mint a parabének. 

Vegyszerek a női higiéniai termékekben – rákkeltő tampon?

2013.11.12. 14:33 - SimonG

Címkék: intim hormonrendszer rákkeltő bió betét tampon parabén triklozán

Egy friss egyesült államokbeli felmérésből (http://rt.com/usa/feminine-products-dangerous-chemicals-345/ és http://www.womensvoices.org/issues/reports/chem-fatale/) kiderült, hogy elterjedt női egészségügyi és higiéniai termékekben veszélyes, így rákkeltő, hormonrendszert károsító és a szaporodási képességeket károsító anyagok találhatóak. A vizsgálat során tamponokat, intim betéteket, intim női törlőkendőket, zuhanyokat, tisztálkodási szereket és krémeket vizsgálatak.Chem-Fatale-report-cover.jpg

Divatcégek a mérlegen: divatdiktátorok, zöldrefestők és sereghajtók - Meddig jutott a ruhaipar a méregtelenítésben?

2013.11.12. 13:59 - SimonG

Címkék: méreg ruhaipar Nike Greenpeace Adidas GAP Detox

A Greenpeace vizsgálatai során többek között Magyarországon forgalmazott ruhákban is kimutatott káros, például hormonrendszert károsító vegyi anyagokat (i), és többször is bebizonyította, hogy a ruhagyártó cégek tevékenysége világszerte súlyos vízszennyezésekhez járul hozzá (ii). A Greenpeace „Detox” kampányának hatására már 17 vezető ruházati világcég kötelezte el magát a ruhagyártás méregtelenítése mellett. A Greenpeace International ezért a friss tanulmányában megvizsgálta, hogy ezen cégek mit is teljesítettek a valóságban a vállalásaikból (iii), azaz hogy kivonják-e a káros anyagokat a termelésből és átláthatóvá tették-e vegyianyag-felhasználásukat és -kibocsátásukat.

89809_145013.jpg

Betilt az EU hormonkárosító kozmetikai adalékokat – 5 parabén és a triklozán kerülhet korlátozásra

2013.10.11. 13:56 - SimonG

Címkék: vegyi anyag kockázatos kozmetikai parabén triklozán triclosan parabens

Úgy tűnik, az Európai Unió is beadja a derekát és engedelmeskedik a kor kihívásainak és betilt hormonrendszert károsító kozmetikai adalékanyagokat. Az Európai Bizottság ugyanis a napokban értesítette a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) illetékes szervét, hogy várhatóan jövő februártól betiltja 5 parabén és a trikolzán egyes kozmetikai célú felhasználásait. Illetve hamarsoan várható, hogy további két elterjedt parabént kisgyermekek számára készülő termékekből tiltják ki.

A parabének elterjedt tartósítószerek kozmetikumokban. Mivel károsítják az emberi hormonrendszert, sőt rákkockázatukról is megjelentek tanulmányok, ezért több európai ország kezdeményezte a tilalmukat, illetve több világméretű gyártó a kivonásuk mellett döntött. A tiltásra kerülő parabének: izopropil-parabén, izobutil-parabén, fenil-parabén, benzil-parabén és pentil-parabén. Sajnos még így is több kockázatot jelentő parabén marad a termékekben, veszélyeztetve az egészségünket.

we-are-paraben-free.jpg

Greenpeace akció egy méregkeverő ellen

2013.08.24. 17:55 - SimonG

Címkék: Zara Greenpeace GAP nonilfenol

Greenpeace aktivisták a Westend bevásárlóközpont Váci úti oldalán található óriási GAP reklámra helyeztek ki egy figyelemfelkeltő molinót, azt követelve, hogy a GAP is vonja ki a mérgeket a ruhagyártásából.PENT1120.jpg

A GAP Inc. a világ egyik legnagyobb ruhaipari konszernje augusztus végén nyitotta meg első üzletét Budapesten. Greenpeace többször is bebizonyította, hogy a GAP tevékenységével  világszerte súlyos vízszennyezésekhez járul hozzá, a cég mégsem kívánja kivonni a káros, szennyező anyagokat termeléséből.A Greenpeace “Detox” kampányának hatására már 17 vezető ruházati világcég, köztük a Zara, a Levi’s, a Mango, a H&M és a Benetton már rég a méregtelenítés mellett döntöttek. A Greenpeace idei felmérése szerint a GAP egyik beszállítója Indonéziában olyan méregkoktélt ereszt a trópusi környezetbe az üzeméből, amely a kolontári katasztrófában kiömlő vörösiszapnál 10-szer maróbb, 14-es pH-értékkel bír. A lúgon túl számos más mérgező anyag, mint a hormonkárosító nonilfenol és mérgező antimon is kimutathatóak voltak a helyi édesvizekbe akadály nélkül jutó szennyvízben. Ezeknek a folyóknak és tavaknak a szennyezettsége több millió ember ivóvizét és megélhetését veszélyezteti. 

A GAP káros anyag felhasználását bizonyítja az az itthon is bemutatott Greenpeace kutatás, mely szerint a cég ruháiban is megtalálhatóak azok a veszélyes vegyi anyagok, melyek a környezetbe kijutva hormonzavarokat okozó anyagokká bomlanak” - tette hozzá Simon Gergely. A tavaly vizsgált GAP termékek 77 százalékában volt kimutatható káros hatású nonilfenol-etoxilát. Eszerint a káros anyag használat a GAP ruhagyártása során nem egyedülálló eset. Ezért felszólítjuk a GAP Inc.-t hogy csatlakozzon a többi vezető ruhaipari céghez és haladéktalanul kötelezze el magát a divat méregtelenítése mellett.

http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Megerkezett-hazankba-is-a-vilag-egyik-vezet-meregkeverje-a-GAP/

Cserszömörcés Foggél Zsályával és parabénnel...

2013.08.24. 17:51 - SimonG

Címkék: kockázatos foggél parabén paraben butyl-paraben

Cserszömörcés Foggel Zsályával. Jól néz ki? Sok bioboltban is kapható. Azért a natúr hangulatból levon, hogy 5 féle parabén is található benne, köztük a már sok szakmai szervezet által a hormonkárosító hatása miatt elmeszelt butil-barabén is. Emellett nátrium-lauril-szulfát is található benne, ami, pl. afták kialakulással is összefüggésbe hozható és állatkísérletek szerint irritálja a száj nyálkahártyáját is.

Azért el tudok képzelni eggyel zöldebb terméket is...Herbaria1.jpg

Hormonkárosító 'bio' krém

2013.08.11. 13:32 - SimonG

Címkék: méreg hormonális kockázatos kozmetikai parabén Organic Yves Rocher Paraben

Az Yves Rocher, Organic és Bio feliratokkal ellátott kézkrémében találtunk parabéneket. Bár a bio/organic felirat nyilván a krém növényi összetevőire vonatkozik, azért nem túl elegáns megoldás három féle hormonkárosító parabént tenni egy bio-nak címkézett termékbe.Yves_Roch1.jpg

Ahogy azt a korábbi cikkünkben írtuk, több cég is döntött úgy a közelmúltban, hogy önként kivonja,(J&J, L'Oreal) a nem tiltott, de bizonyítottan hormonkárosító adalékanyagokat, így a parabéneket a termékeiből. Franciaországban a parlament már  elfogadott egy olyan előterjesztést, mely teljesen betitlotta volna az ilyen endokrin károsító anyagokat (pl. BpA.t, parabéneket) a kozmetikumokból - ám sajnos jogerőre még nem lépett ezen korlátozás.

 A parabének olyan erőteljesen avatkoznak be az emberi hormonrendszerbe, hogy például lányoknak előrébb hozza a nemi érettségét. A parabének leginkább ösztrogén hatásúak, így különösen a kozmetikumot jelemzőbben használó nőket veszélyeztetik.

Yves_Roch2.jpg

A terméket még korábban vette a gazdája, így előfordulhat, hogy a jelenleg már nincsen parabén az Yves Rocher 'bio krémjeiben'.

Olcsó trükk - egészségesnek hirdetett szájvízben, káros anyag.

2013.08.11. 13:05 - SimonG

Címkék: méreg kozmetikum hormonális vegyi parabén paraben triklozán triclosan

Az Auchanban árusított "parabén free"-nek hirdetett szájöblítő, hormonkárosító parabének helyett más ugyanolyan káros adalékot tartalmazott.

Auch_parab.jpg

Előremutató módon, egyre több kozmetikai cég döntött úgy, hogy önként kivonja, az EU-s jog által sajnos nem tiltott, de bizonyítottan hormonkárosító adalékanyagkat termékeikből. Közismerten ilyen hatású anyagok a parabének. Ennek megfelelően egyre gyakrabban találkozhatunk kozmetikumkon a 'paraben free' felirattal. A tudatos vásárló ilyenkor feltételezi, hogy egy egészséges terméket kap. Ám, sajnos mint ez a termék példája is mutatja, sok cég számára nem más, mint olcsó trükk az egészségügyi szempontúnak tűnő címkézés. Az egyik hormonkárosító anyag helyett, másikat tesznek a termékükbe.

Az Astera szájvízben a címke tanulságe szerint, bár valóban nincsenek  parabének, ám az összetevők között szerepel az egészségügyi kockázatok szempontjából talán kockázatosabb triklozán (triclosan).

Problémás termékek: hormonkárosító melltörlő kendő

2013.06.12. 11:55 - SimonG

Címkék: szoptatás méreg parabén melltrölő kendő

Az egyik legnagyobb csecsemő termékeket készítő cég itthon is forgalmazza melltörlő kendőjét. Ha túltesszük magunkat azon az apróságon, hogy mi a francnak vennénk melltörlő kendőt akkor sem javasolnák jó szívvel ezt a terméket: több kockázatos anyagot is tartalmaz, melyeket például mellrákkal hoztak összefüggésbe, illetve gyermekek fejlődésének károsításával vádolnak.

Chicco2.jpg

A termék megrendelhető például: http://www.minimano.hu/termekeink/szoptatasi_eszkozok_es_kiegeszitok/melltartobetet/chicco_sure_safe_melltorlo_kendo_80db-os.html

Mérgeket tartalmazott a házipor

2012.10.30. 21:36 - REACH kampány

Címkék: mérgező ftalát házipor

A Levegő Munkacsoport két óvodából, egy általános iskolai tornateremből, egy PC bontó üzletből, három magánlakásból és egy autóból származó pormintákat elemeztetett. Az összes porminta tartalmazott káros anyagokat. Rendkívül szennyezett volt az iskolai tornateremből és az egyik óvodából származó minta, melyekben kiemelkedő volt a mérgező ólom és hormonkárosító hatású ftalátok mennyisége.

A mindennapi tárgyainkban, környezetünkben található anyagok megjelennek a helyiségek háziporában. Káros vegyületek származhatnak többek között a műszaki cikkekből, a műanyagtermékekből, a bútorokból vagy a szőnyegekből.

Simon Gergely, a projekt szakértőjének számításai szerint egyes porminták magas ólom- illetve ftaláttartalma aggodalomra ad okot. A legnagyobb kockázatot a tornateremben mért ólomkoncentráció (994 mg/kg) jelentheti, melyből akár a tolerálható napi bevitel (TDI) közel háromszorosa is bejuthat egy 20 kg-os gyermek szervezetébe. Az ólom sejt- és idegméreg, a szervezet magasabb ólomkoncentrációja az intelligencia csökkenésével jár. A Levegő Munkacsoport irodájának (227 mg/kg) és az egyik óvodának a pora (166 mg/kg) is említésre méltó koncentrációban tartalmazta a nehézfémet.

Az összes mintában találtak az elsősorban a PVC-termékekben lágyítószerként használt ftalátokat. Ezek a kozmetikumokban is fellelhető anyagok beavatkoznak az emberi hormonrendszer működésébe, károsíthatják a szaporodási képességet, a DEHP lehetséges rákkeltő vegyület. Az EU-ban a gyerekjátékokból kitiltott DEHP koncentrációja a tornateremben (1.750 mg/kg) meghaladta egy 20 kg-os gyermekre számolt biztonságosnak tartott értéket, szintje a szennyezettebb óvodában is meglepően magas (860 mg/kg) volt.

A tízből hét helyszínen találtak évek óta kivont veszélyes poliklórozott-bifenileket (PCB) a porban. A PCB-k betiltásukig elterjedtek voltak műszaki cikkekben, sőt festékekben, ragasztókban is. Mivel a PCB-k nem bomlanak le és felhalmozódnak az élő szövetekben, emellett mérgezőek, mutagének (génkárosítóak), gyártásukat és felhasználásukat világszerte tiltja a Stockholmi Egyezmény.

A Levegő Munkacsoport idodájában több mint 40 éve betiltott, lehetséges rákkeltő DDT rovarirtó szert is találtak. Ez vélhetően korábbi rovarirtásokból maradhatott vissza.

A brómozott égésgátlók közül DecaBDE volt jelen tízből négy helyszínen. A hormonrendszer működését befolyásoló hatású polibrómozott-difenil-éterek (PBDE) égésgátló anyagok megtalálhatóak például műanyag borítású műszaki cikkekben, szőnyegekben, textíliákban és egyéb műanyag termékekben.

Mint látható szabályos vegyi koktél vesz körül bennünket. Az egyes anyagok hatásairól is csak igen kevés információ áll rendelkezésre, az együttes hatások egyáltalán nem ismertek. A jelenlegi szabályozások ugyanis nem veszik figyelembe és nem is írják elő annak vizsgálatát, hogy miképp hatnak ránk együttesen a különböző anyagok, pedig ismert, hogy a káros hatások nem csak összeadódhatnak, de fel is erősíthetik egymást.

Az értékelésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy vegyület nem csak a porból kerülhet szervezetünkbe, hanem például az élelmiszerekből. A számítások során jellemzően 13 kg-os gyermekkel számoltunk, egy 6–7 kg-os a talajon játszó kisgyermek azonban lényegesen nagyobb kockázatnak van kitéve.

A kockázatok csökkentése érdekében a Levegő Munkacsoport azt tanácsolja, hogy ne vásároljunk felesleges tárgyakat, az összegyűlt port rendszeresen takarítsuk, lehetőség szerint nedves törléssel.

A Levegő Munkacsoport káros vegyületekkel foglalkozó tájékoztató anyaga itt érhető el.

A felméréssel kapcsolatos háttéranyag itt érhető el.

(Levegő Munkacsoport)

Dánia úttörő szerepet vállal a káros anyagok betiltásában

2012.09.12. 14:45 - REACH kampány

Címkék: játék korlátozás műanyag ftalát hormonhatású

A műanyagok lágyítására használt a hormonrendszer működését megzavaró négy ftalátvegyület használatát betiltják Dániában. Így az EU-ban a gyermekjátékokban már tiltott anyagokat (DEHP, DIBP, DBP és DBP) Dániában más termékekhez sem lehet majd felhasználni.

A betiltást kezdeményező dán környezetvédelmi miniszter, Ida Auken, szerint nem lehet a fogyasztókat felesleges egészségügyi kockázatoknak kitenni. Dánia már korábban kezdeményezte az anyagok teljes körű uniós tiltását, de az ezzel kapcsolatos – remélhetőleg pozitív – döntésre még várni kell.

Lehetséges, hogy Dánia egyéni lépése kivívja az Európai Bizottság rosszallását is, ami az egységes uniós piac megzavarása miatt eljárást kezdeményezhet az ország ellen.

A Levegő Munkacsoport, több más civil szervezettel együtt, üdvözli a dán lépést és reméli, hogy a hazai termékekből is minél előbb eltűnnek ezek az egészségre kockázatot jelentő anyagok.

(The Copenhagen Post)

Nemváltó biszfenol-A

2011.08.23. 13:53 - REACH kampány

Címkék: viselkedés hatás műanyag hormonális biszfenol a

Az egerekben azok serdülőkori biszfenol-A (BPA) terhelése esetén felcserélődött a hím és női jellegű viselkedés. A memória működését, a szorongást és az állatok környezetfelderítő viselkedését elemezve megállapították, hogy a vegyület hatására elmosódtak a nemekre jellemző különbségek.

A nemi hormonok fontos szerepet játszanak az agy fejlődésében, melynek nemek közötti eltérő fejlődése a későbbiekben befolyásolja több viselkedésforma megjelenésének módját és gyakoriságát.

Korábbi tapasztalatok szerint a hím egerek jobb tájékozódóképességgel és memóriával rendelkeznek a nőstényekhez viszonyítva, azonban a műanyagadalék hatására romlott a hímek teljesítménye. Az állatokat magzati időszakban érő BPA hatással volt az egyedek szorongásának és agressziójának mértékére, játszási és környezetfelderítő tevékenységére. A magzati kor mellett a serdülőkor az az életkor, amikor a hormonok nagyobb mértékben befolyásolják a két nem agyi működését, ezáltal későbbi viselkedési jellemzőit.

(Environmental Health News)

Műanyagételek

2011.08.03. 14:17 - REACH kampány

Címkék: antibiotikum élelmiszerbotrány ftalát szennyezett deph

A Tajvani Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Igazgatóság (FDA) több mint 200 vállalat 500 élelmiszeripari termékében talált - jellemzően ipari célokra használt - műanyagadalékokat. Az élelmiszerbotrány akkor robbant ki, amikor a távol-keleti ország hatóságai di-2-etilhexil ftalátot (DEPH) találtak két üdítőipari cég termékeiben, ahol a vegyületet szabálytalanul élelmiszeradalékként használták.

Az átfogó ellenőrző vizsgálatok során kiderült, hogy a műanyagadalékokat a pékségekben is felhasználták, így tovább árasztott „friss” illatot magából az áru. A cukrászatokban felhasznált lekvárok egy részében is megtalálták a mérgező anyagot.

Németországba és Nagy-Britanniába is került a Tajvanban készített, műanyagadalékokkal szennyezett élelmiszerekből. Az Európai Bizottság képviselője szerint az uniós helyzet szerencsésebb, mint a nagyobb tajvani importtal bíró Kínában, Malajziában vagy az USA-ban.

Az uniós fogyasztóvédelmi szervek fokozott ellenőrzésekkel próbálják meg kiszűrni a Tajvanban készített szennyezett termékeket.

Európában korábban is mértek már műanyagadalékokat az élelmiszerekben, azonban eddig az a csomagolóanyagból oldódott ki, szándékos élelmiszeripari felhasználást nem ismertek a hatóságok.

Hong Kongban egy gyermekek számára készített, Európában gyártott antibiotikumban találtak műanyagadalékokat. A megtalált ftalátvegyületek közül a DIDP nagyobb mennyiségben májkárosító hatású, míg a DINP a máj mellett a vesét is károsítja, állatkísérletekben fejlődési rendellenességet, daganatos megbetegedést okozott. Az FDA szerint a szennyeződés vélhetően a gyógyszer ízesítéséből származik, és annak koncentrációja az elfogadhatónak tartott szint alatt volt.

Az élelmiszerszennyezés részleteiről itt és itt olvashat.

A szennyezett gyógyszerről szóló cikk itt és itt érhető el.

(Taipei Times, Consumer Council)

Gyomirtók az ivóvízben

2011.07.07. 15:49 - REACH kampány

Címkék: levegő ivóvíz gyomirtó permetezés vízszennyezés munkacsoport husk acetoklór

A határértékeket meghaladó mértékben talált mérgező növényvédőszer-maradékokat egy laboratóriumi elemzés a nyár elején vett budapesti ivóvízmintákban. A Levegő Munkacsoport sürgeti a mezőgazdasági vegyszerhasználat fokozott szigorítását és ellenőrzését annak érdekében, hogy minden évszakban egészséges csapvizet ihassunk.

Folyókból és tavakból, valamint az ivóvízhálózatból vett vízminták növényvédőszer-szennyezettségét vizsgáltatta meg a Levegő Munkacsoport és a szlovák Fenntartható Alternatívák Központja a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával (HUSK/0901/2.1.2/0076) megvalósuló programjuk keretében. A mintákat a Duna vízgyűjtő területén vették.
A 31 vizsgált vízminta mindegyike tartalmazott kisebb-nagyobb mennyiségben növényvédőszer-maradékokat. A minták közül egy származik az osztrák-szlovák határról, négy Szlovákiából és 26 Magyarországról. Két májusvégi budapesti ivóvízminta jelentősen a határérték fölött tartalmazott gyomirtásra használt acetoklórt, az egyikben literenként 221, a másikban 173 nanogramm volt a mért érték a megengedett 100 nanogramm helyett. Az acetoklór a Kaliforniai Környezetvédelmi Ügynökség szerint rákot okoz. Ilyen besorolása Európában nincsen, ám szerepel a hormonrendszert károsító anyagok európai uniós listáján. A leggyakoribb vízszennyező az acetoklór, amely egy híján az összes mintában előfordult. Viszonylag gyakran találtak metolaklórt, továbbá néhány esetben az évek óta betiltott és a gyomorrák kialakulásával összefüggésbe hozott atrazint, valamint a szintén a forgalomból már kivont trifluralint.
Az MTA NKI vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy azok a növényvédő szerek, amelyek megjelennek a Dunában, bár kisebb koncentrációban, de kimérhetőek az ivóvízben is.
„A Levegő Munkacsoport azt szeretné elérni, hogy egész évben mindenki egészséges ivóvizet ihasson. A vizsgálat eredményei remélhetőleg rádöbbentik a döntéshozókat, hogy határozott intézkedéseket kell hozniuk a folyóinkat és tavainkat érő mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentésére” – jelentette ki Simon Gergely környezetkémikus, a Levegő Munkacsoport programvezetője.
A teljes cikk és a mérési eredmények a Levegő Munkacsoport honlapján érhetőek el.
 

Mit kerüljünk a kozmetikumok és a tisztálkodási szerek vásárlása során?

2011.06.29. 15:53 - SimonG

Címkék: rákkeltő kozmetikum ftalát vegyszerek tisztítószerek kozmetikai formaldehid parabén triklozám

A Levegő Munkacsoport megbízásából készült felmérés alapján a hazai lakosok több mint felének a véleménye szerint a kozmetikai termékekben található vegyszerek kockázatot jelenthetnek az egészségükre.

Véleményük szerint milyen termékekben található vegyszerek jelenthetnek leginkább kockázatot az egészségre? (nyitott kérdés, említések aránya, százalék)

Medián, 2010. április

 

 

Kockázatos anyagok a legújabb tudományos információk alapján

Triklozán

A triklozán mint antibakteriális, gombaölő adalék rengeteg kozmetikai termékben megtalálható, például fogkrémekben, szappanokban (különösen folyékony szappanokban), dezodorokban, borotválkozás utáni szerekben, szájvizekben. Döntően az antibakteriálisként hirdetett termékekben van triklozán, amit a hazai előírások szerint fel kell tüntetni a címkén. Egy 2010-es egyesült államokbeli felmérés[1] számos közismert termékben talált triklozánt, például Colgate Total fogkrém[2], Reach antibakteriális fogkefe, Colgate Breeze szájvíz, Right Guard és Old Spice dezodor.
A szer a termékekből a bőrön vagy a száj nyálkahártyáján bejut a szervezetbe és ott felhalmozódik. A triklozán számos tanulmány szerint[3] hormonháztartást zavaró hatású anyag, gátolja a férfi és a női nemi hormonok működését, és hatással lehet a magzat növekedésére és fejlődésére is. Gátolja továbbá az emlősök zsírsavszintézisét, az emberi ínyhámsejtekben pedig sejtelhalást okoz. Más vizsgálatok szerint a vizeletben mért magasabb triklozánszint immunzavarokkal hozható összefüggésbe: növeli az allergia és a szénanátha esélyét[4]. A triklozán emellett az antibiotikum-rezisztenciát is elősegíti. Egy Európai Uniós vizsgálat szerint a baktériumok genetikai állományába beavatkozva, szuperrezisztens baktériumok kialakulását okozza[5]. Az egyesült államokbeli élelmiszerbiztonsági hatóság, az FDA álláspontja szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy kijelenthessük, a triklozánt tartalmazó termékek biztonságosak.
Egészségügyi és zöld szervezetek szerint a fejlett világban nagyobb egészségügyi kockázatot jelent a triklozán, mint amennyi előnnyel jár a fertőtlenítő hatása. A kockázatok miatt 2010. március 19-én az Európai Unió megtiltotta (2010/169/EU) a triklozán felhasználást olyan termékekben, melyek élelmiszerrel érintkeznek, viszont továbbra is engedélyezett kozmetikumokban vagy például a fogkrémekben. Skandináv országok további korlátozásokat tartanak indokoltnak[6].

Miért kell 33 alkalommal szúnyogot irtani Százhalombattán?

2011.06.28. 14:59 - REACH kampány

Címkék: százhalombatta szúnyogirtás

A Levegő Munkacsoport sajtóhírekből értesült arról, hogy Százhalombatta önkormányzata idén tavasszal egy teljességgel indokolhatatlan időszakban végzett szúnyogirtást, az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint pedig „várhatóan 33 alkalommal végeznek” még további szúnyoggyérítést 2011 során. Az irreálisan nagy irtásszám, valamint az indokolatlan irtás miatt a civil szervezet levélben fordult az önkormányzathoz, amelytől a jogszabályokban megadott határidőn belül nem érkezett válasz.

Az önkormányzat közleménye szerint már áprilisban hozzáláttak az irtáshoz mintegy 715 hektáron. Ebben az esetben nem kellő szakmai alapossággal határozták meg, mikor kell szúnyogirtást végezni, és így olyan időszakban került sor a költséges és környezetkárosító kezelésre, amikor az teljesen értelmetlen volt. Lakossági bejelentés szerint ugyanis április 12-én szélben és hűvös, szeles időben tartottak irtást, amikor egyfelől elviszi a szél a permetet, másfelől nincs a szúnyogoknak aktivitása, és még az irtáshoz szükséges köd sem képződik a permetszerből.

Azok a települések, melyek ezt megengedhetik maguknak, évente 4-5 alkalommal szoktak egy-egy területen kémiai szúnyoggyérítést végezni. A Levegő Munkacsoport ezért azt kérte a százhalombattai önkormányzat jegyzőjétől és az illetékes BFKH Érdi, Budaörsi Kistérségi Népegészségügyi Intézet vezetőjétől, hogy vizsgálják meg, milyen szakmai alapon döntöttek arról, hogy térségükben megdöbbentően sokszor szükséges a szúnyoggyérítés. A felesleges szúnyogirtás ugyanis nem csak jelentős adóforintokat emészt fel, de környezeti és egészségügyi kockázatokat is jelent, különösen, hogy a hazánkban szúnyogirtásra engedélyezett kémiai irtószer, a deltamethrin károsíthatja az emberi hormonrendszert, és emiatt hosszú távú egészségügyi kockázatai vannak - így néhány éven belül várható az uniós betiltása.

KIEGÉSZÍTÉS: Százhalombatta Város Önkormányzatának június 16-án beérkezett válaszát itt olvashatják.

(Levegő Munkacsoport)

A tiltakozás ellenére maradhat a káros gombaölő szer

2011.05.23. 14:56 - REACH kampány

Címkék: eu levegő pan engedélyezés munkacsoport növényvédő karbendazim

 A Növényvédőszer Akcióhálózat Európai Tagozata (PAN Europe) és a Levegő Munkacsoport tiltakozása ellenére 2011. május 10-én újabb 3 évre engedélyezték az Európai Unióban a mutagén és az emberi szaporodási szerveket károsító karbendazim használatát a gabonafélék, kukorica és cukorrépa termesztésében. Az Unió új egységes növényvédőszer-rendelete szerint (1107/2009) 2011 júniusától nem lehet majd engedélyezni a mutagén és a szaporodási képességeket súlyosan károsító anyagokat. A karbendazim nevű gombaölő szer is egyike azon vegyületeknek, melyekre egészen biztosan érvényes lett volna a tiltás, hiszen szerepel az ezen anyagokat tartalmazó uniós listákon. Ám az uniós döntéshozatal három héttel az új tiltó rendelet érvénybe lépése előtt meghozva ezt a döntést, kikerülte a közelegő tiltást.

Március elején a Levegő Munkacsoport levélben kérte Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, hogy módosítsa a Bizottság javaslatát, és ne támogassa a karbendazim uniós felhasználásának újraengedélyezését. Ezt indokolja az is, hogy a megújítási dokumentáció több tagállam szerint részben sok éves, elavult toxicitási adatokon alapul, pedig azóta számos tudományos vizsgálat igazolta, hogy a karbendazim ártalmas az egészségre. Kutatások bizonyították, hogy roncsolja az emberi DNS-t, és a reprodukciót károsító hatásokat tapasztaltak már egyszeri kitettséget követően is.
A hazai hivatalos vegyszermaradék-vizsgálatok többször kimutattak karbendazim-szennyezést élelmiszerekben. Pedig a karbendazim már egészen alacsony koncentrációban is hátrányosan befolyásolja a magzatok fejlődését, és több kutatás is igazolja, hogy károsítja a szaporodási képességeket. Már 1982-ben állatkísérletek során a herék csökkenését és alacsonyabb spermaszámot figyeltek meg a hatásaként. Továbbá a gombaölő szerepel a hormonrendszert bizonyítottan károsító (endokrin diszruptor) anyagok uniós listáján is. Mivel nem ismert a vegyület olyan alacsony koncentrációja, ami biztonságos lenne, bármekkora karbendazim-szennyezés veszélyes lehet.
A Levegő Munkacsoport mindezen okok miatt szomorúan veszi tudomásul, hogy az EU az említett döntésével még további három évig veszélyezteti a lakosai egészségét.

Az ökológiai növénytermesztésé a jövő?

2011.05.11. 13:55 - REACH kampány

Címkék: ökológiai gazdálkodás élelmiszerválság fenntarthatóság

 Az ENSZ tanulmánya szerint egyszerű ökologikus módszerek alkalmazásával a kistermelők egy évtized alatt megduplázhatják a termelésüket. A jelentés szerint az ökológiai termesztési módszerek a szegénység enyhítéséhez is hozzájárulnának.

Olivier De Schutter, az ENSZ szakértője szerint a 2050-ben élő, várhatóan 9 milliárd ember élelmezéséhez mielőbb a leghatékonyabb termelési módszerekre kell átállni. A kutató szerint az ökológiai módszerek alkalmazásával több élelmiszer termelhető az éhséggel sújtott, jellemzően kedvezőtlen adottságú területeken, mint a műtrágyák alkalmazásával. Javulna a talajok termékenysége, a növényvédelemben a mesterséges permetszerek helyett a természeti környezetben élő hasznos fajokra támaszkodnának.
A szerzők 57 fejlődő ország környezetkímélő termeléssel foglalkozó projektjét vizsgálták meg, ezekben átlagosan 80 százalékkal növekedett a termelés. Az afrikai kezdeményezésekben 3–10 év alatt megduplázódtak a terméshozamok. De Schutter pozitív példaként említette Malawit: az afrikai országban korábban a műtrágya-használatot ösztönző politikát folytattak, de ma már az ökologikus termelési módszereknek köszönhetően több mint egymillió szegény ember került jobb helyzetbe, miközben a kukorica termésátlaga a hektáronkénti 1 tonnáról 2–3-szorosára nőtt. De több dél-kelet-ázsiai országban is sikerült 92 százalékkal csökkenteni a rovarirtószer-felhasználást, ami jelentős megtakarítást eredményezett a kistermelőknek.
A korlátozott földi erőforrások szempontjából elengedhetetlen a több szempontból is előnyösebb ökológiai módszerek alkalmazása, míg az iparszerű termelés ráfordításigénye csak tovább erősíti a klímaváltozást. Az ökológiai módszerekkel kapcsolatos kutatásokat azonban ritkán finanszírozzák vállalatok, hiszen a kutatási kiadások nem hoznak profitot és nem helyezhetőek szabadalmi oltalom alá sem, ezért De Schutter szerint a kormányoknak és más támogatóknak kellene finanszíroznia a társadalom számára hasznos kutatásokat.
Az eredeti cikk itt érhető el.
(ENSZ)

Vizsgálat nélkül engedélyezett káros gyomirtó

2011.05.06. 10:25 - REACH kampány

Címkék: európai bizottság glifozát növényvédőszer engedélyezés

Az Európai Bizottság elhalasztotta a glifozát nevű, egészségünket veszélyeztető, globálisan elterjedt gyomirtó szer újraértékelését. A glifozátot és 38 más növényvédő szert így – a környezet- és fogyasztóvédelmi szervezetek tiltakozása ellenére – még legalább további három évig szabad használni, ráadásul anélkül, hogy az újabb tudományos eredmények fényében értékelnék hatásukat az emberi egészségre.
Ezért a Greenpeace és a Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) – melynek magyar tagja a Levegő Munkacsoport – 2011. május 4-én panaszt nyújtott be az Európai Bírósághoz az Európai Bizottság döntésével szemben. A zöld szervezetek szerint a döntés figyelmen kívül hagyja azon tudományos kutatások eredményeit, amelyek bizonyítják a glifozát környezet- és egészségkárosító hatásait. Az Európai Bizottságnak a 39 növényvédő szer újbóli értékelését 2011 és 2012 decembere között kellett volna elvégeznie, ám azt elhalasztották 2015-re.
A glifozát 2001-es uniós engedélyezése óta számos, aggodalomra okot adó tudományos kutatás látott napvilágot, amelyek bizonyítják ezen anyag egészségkárosító hatását. Több tucat friss tanulmány szerint a glifozát mutagén hatású, továbbá hozzájárulhat a daganatos megbetegedések és hormonális károsodások kialakulásához. A francia Seralini professzor által vezetett kutatás kimutatta, hogy a glifozát megzavarja az embriók hormonális rendszerét, ami károsítja és elpusztítja sejtmembránt. Argentin tudósok vizsgálatai szerint pedig a gerincesek magzati fejlődésének árt ezen gyomirtó szer.
A glifozát jelenlegi engedélye sok éves, elavult vizsgálatokon alapul, amelyeket ráadásul az engedélyezésért folyamodó vegyipari cégek végeztek el, így a vizsgálatokat semmiképpen sem nevezhetjük függetleneknek. Hazánkban a kereskedelmi forgalomban kapható 32 különböző szernek hatóanyaga a glifozát, melyből 2009-ben körülbelül 800 tonna került forgalomba.
A Greenpeace, a Levegő Munkacsoport és a PAN Europe szerint a feltétel nélküli újraengedélyezés, a biztonsági vizsgálatok elhalasztása az új tudományos bizonyítékok semmibevételét jelenti és elfogadhatatlan. Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport környezetkémikus programvezetője szerint az Európai Bizottság ezzel a döntésével semmibe veszi az uniós növényvédelmi szabályozást, mely kimondja, hogy az emberi egészség előrébb való, mint egyes cégek gazdasági érdekei.
A génmódosított (GMO), glifozátnak ellenálló növények terjedésével a szer felhasználása az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt, gyakorlatilag a világ legelterjedtebb gyomirtó szere lett. A Monsanto és más vegyipari óriáscégek glifozát-hatóanyagú növényvédő szereket – mint például a Roundup – és olyan génmódosított növények vetőmagját is árusítják, amelyek ezen szerek nagy dózisának képesek ellenállni. A természetbe kikerülő glifozát mennyisége folyamatosan és meredeken nő, mivel a gyomok egyre szélesebb körében jelentkezik a toxikus növényvédő szer elleni rezisztencia. Ez pedig a felhasznált glifozát mennyiségének további növelését eredményezi. Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország GMO-kampányfelelőse szerint a növekvő felhasználás és az aggasztó tudományos bizonyítékok miatt a glifozát uniós felhasználásának, engedélyezésének azonnali felülvizsgálata, nem pedig felülvizsgálatának csendes elhalasztása szükséges.
(Levegő Munkacsoport, Greenpeace)

Veszélyes hulladék a nappaliban

2011.04.27. 14:46 - REACH kampány

Címkék: egészségügyi kockázat égésgátló szőnyegalátét

 A világ fejlett országaiban kapható szőnyegalátétek olyan veszélyes anyagokat tartalmaznak, amelyek károsíthatják a csecsemők idegrendszerét. A mai napon Genfben ismertették az első kutatási eredményt, amely bebizonyította, hogy a világszerte mindenhol árusított szőnyegalátétek olyan magas koncentrációkban tartalmaznak égésgátló anyagokat, ami már egészségügyi kockázatokat jelent. A Nehezen Lebomló Szerves Szennyező Vegyületektől Mentesítő Nemzetközi Hálózat (IPEN) észak-amerikai és magyar mintákban keresett polibromozott-difenil-éter (PBDE) égésgátlókat. Főleg többszínű termékeket vizsgáltak, ugyanis azok nagyobb eséllyel tartalmaznak ilyen anyagokat. A kimutatott pentaBDE és oktaBDE égésgátlók használata már évek óta tilos az EU-ban és szerepelnek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény tiltólistáján, így világszerte 170 országban kell kivonni ezeket a forgalomból.

Mérgező műanyagadalékok az óvodákban

2011.04.15. 14:32 - REACH kampány

Címkék: óvoda egészségügyi por kockázat ftalát pvc

A Föld Barátai német csoportja (BUND) hatvan gyermekgondozási intézmény termeiben lévő por veszélyesanyag-tartalmát vizsgálta. A mintákban a PVC-termékekben lágyítóként használt ftalátvegyületek koncentrációját mérték. A kimutatott anyagok egy része hormonális hatású, és más hatások mellett szerepük lehet a termékenységi problémák kialakulásában.

A mérések alapján egy átlagos óvodában több mint háromszor nagyobb a porban megtalálható ftalátok koncentrációja, mint a lakásokban. Míg a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség korábbi vizsgálata (Umweltbundesamt - UBA) 600 lakás vizsgálata alapján 1 mg/kg koncentrációban találta meg a ftalátvegyületeket a háztartási porban, addig a BUND vizsgálatai során az óvodákban ez az érték 3,4 mg/kg volt. A viszonylag magas koncentrációt magyarázza az olyan termékek gyakoribb felhasználása, mint például a PVC-ből készült padlóburkoló, tapéta, matrac, műanyagterítő vagy egyes játékok. A ftalátok jelenléte azonban nem szükségszerű, hiszen a PVC egyszerűen kiváltható lenne más biztonságos anyagokkal.

Különösen magas koncentrációban találták meg a DINP (diizononil-ftalát) és DEHP (di-2-etilhexil-ftalát) vegyületeket, ezek egészségügyi kockázataik miatt szerepelnek a környezetvédő szervezetek által betiltásra érdemesnek tartott vegyületek listáján (SIN lista). Ezen anyagokat már betiltották a három évesnél fiatalabb gyerekeknek készülő termékekben, és a DEHP esetén további felhasználási korlátozásra is számítani lehet. Néhány helyszínen igen alacsony szennyezettséget tapasztaltak, ami igazolja, hogy odafigyeléssel csökkenthető a káros anyagok jelenléte.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) adatai szerint a DEHP elfogadható napi beviteli értéke (TDI) 0,05 mg/ttkg/nap, a gyermekeknél becslések szerint napi 0,1 g por kerül a szervezetbe. A fenti adatok szerint az óvodákban a gyermekbe az elfogadhatónak tartott DEHP mennyiségének egytizede kerülhet be. Azonban ezek a vegyületek több forrásból is a szervezetünkbe juthatnak, továbbá a határértékek nem veszik figyelembe a különféle anyagok együttes hatásait sem. Emiatt a gyermekeket érő terhelés elfogadhatatlanul magasnak tekinthető.
A vizsgálati eredmények alapján a BUND kampányt indított, hogy a német kormány tiltsa be a műanyaglágyítók felhasználását azon termékekben, melyeket a gyermekek környezetében használnak. 
A BUND sajtóanyaga itt olvasható (német nyelven).
(BUND)

Mesterséges vegyületek és a cukorbetegség

2011.04.04. 11:08 - REACH kampány

Címkék: cukorbetegség pop vegyületek

A Health & Environment internetes portálon megjelent tudományos vizsgálatokon alapuló cikk szerint a nehezen lebomló szerves szennyező (POP) vegyületek – elhízással párosulva – még a lakosságra jellemző koncentrációban is növelik a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.
Míg az egyes típusú cukorbetegség esetén az inzulintermelés nem megfelelő a szervezetben, addig a kettes típusnál a sejtek inzulinnal szembeni érzékenysége csökken, ami hosszabb távon az inzulin termelésének csökkenését eredményezi.
A világ fejlett országaiban negyedik leggyakoribb halálokként nyilvántartott betegséget – hazánkhoz hasonlóan – a lakosság 5–10 százalékánál diagnosztizálják. A betegség gyors „terjedését” mutatja, hogy 2001 és 2010 között a kettes típusú cukorbetegség előfordulási aránya világviszonylatban közel 50 százalékkal növekedett, ráadásul egyre fiatalabb korban alakul ki. Míg 1988-ban az USA-ban még 52 év volt a betegséggel diagnosztizáltak átlagéletkora, 2000-re ez 46 évre csökkent.
A betegség kockázati tényezői között a genetikai hajlamosító tényezők és az életkor mellett az életmód szerepe a leginkább ismert. A tudományos vizsgálatok szerint azonban az olyan nehezen lebomló (POP) anyagoknak is, mint például a DDT, PCK-k és dioxinok, fontos szerepe lehet a betegség kialakításában. A szervezetben lévő magasabb POP-koncentráció növeli a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. A betegségben szenvedők esetén az átlagosnál 30 százalékkal magasabb a fent említett káros vegyületek koncentrációja.
Egyes kutatók szerint a POP-vegyületek szerepe igen fontos a betegség kialakulásában. A feltételezés szerint az elhízás nem elegendő a betegség kiváltásához, ahhoz a mérgező anyagok jelenléte is szükséges. A vizsgálatok szerint a betegség előidézéséhez már az a háttérszennyezettség is elégséges lehet, amivel a mindennapok során találkozik szervezetünk. Márpedig annak ellenére, hogy a PCB-k gyártását 40 éve befejezték, ezek az anyagok még mindig megtalálhatóak a környezetben. Az amerikai Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) vizsgálatai szerint 38-szor gyakrabban alakul ki a kettes típusú cukorbetegség, ha a szervezetben magas a POP-vegyület koncentrációja.
A POP-vegyületek leginkább az állati eredetű élelmiszerekkel kerülnek be szervezetünkbe. Ez az állati takarmányok szennyezettségének mérséklésével csökkenthető. Lazacokkal végzett kutatások szerint tisztább tápokkal akár 80%-kal is csökkenthető a termékek POP-tartalma. Valószínűsíthető, hogy az állati eredetű ételek mellőzésével még ennél nagyobb mértékben is csökkenthető az expozíció.
Problémát jelent, hogy az orvosok többsége sem ismeri a mesterséges vegyületek jelenléte és a cukorbetegség kialakulása közötti kapcsolatot, így azt gyakran csak a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozási szokások rovására írják.
Az eredeti cikk itt olvasható.
 (Health & Environment)

Ne szennyezze a mezőgazdaság a vizeinket!

2011.03.23. 15:56 - REACH kampány

Címkék: duna levegő szer vízszennyezés munkacsoport növényvédő

Az ipari szennyvíz-kibocsátások mérséklődésével és a csatornázás kiterjesztésével a mezőgazdaság lett élővizeink fő szennyezője. Korábbi mérésekből ismert, hogy a hazai felszíni vizek a mezőgazdaságból származó vegyszermaradékokat tartalmaznak. Ezért a Levegő Munkacsoport és a szlovák Center for Sustainable Alternatives (CEPTA) a Duna vizének tisztaságát javítandó közös kampányba kezdtek, melyet a víz világnapján mutatott be a két szervezet.
A program célja, hogy csökkenjen a Dunát és vízgyűjtőjét érő mezőgazdasági eredetű szennyezés. A környezetvédő szervezetek a projekt során megvizsgálják a Duna és a környező ivóvízbázisok szennyezettségét, és ökotoxikológiai szempontból hasonlítják össze az ökológiai, az integrált, illetve a hagyományos növényvédelem vizeinkre gyakorolt hatását. Végül az eredmények ismeretében a térség gazdálkodóinak bemutatják a szennyezés csökkentését eredményező alternatívákat.
A MTA Növényvédelmi Kutatóintézete a Levegő Munkacsoport megbízásából több alkalommal vizsgálja vizeink szennyezettségét. Az első mintavétel február elején történt a Duna Pozsonytól Dunaújvárosig terjedő szakaszán, tíz ponton. A mérés során többféle gyomirtószer-maradékot találtak a Dunában, pedig még meg sem kezdődött a növényvédelem a mezőgazdaságban. Több, az emberi egészségre kockázatot jelentő anyag is előfordult a Duna vizében, így például a lehetséges rákkeltő és a hormonrendszert károsító alaklór és 2,4-D növényvédő szerek. A 11 mintából 5 minta annak ellenére tartalmazott alaklórt, hogy ezen anyag használata már évek óta nem engedélyezett az EU-ban. Egyes vízmintákban 6 különböző vegyszermaradékot is találtak.
A civil szervezetek szerint az uniós előírásokkal összhangban szükséges lenne a növényvédőszer-használat csökkentését célzó programok indítása. A zöld szervezetek szerint a növényvédő szereket a káros hatásukkal arányos környezetvédelmi adóval kellene terhelni, és az így keletkező bevételből lehetne finanszírozni a monitoringhálózatot és a kockázatcsökkentési programokat.
A mezőgazdaság, ezen belül a vegyszeres növényvédelem környezetre gyakorolt káros hatásainak megismertetése és csökkentése érdekében európai civil szervezetek a korábbi évekhez hasonlóan idén is megrendezik a Permetszer-mentes hetet március 20. és 30. között.
 A „Ne szennyezze a mezőgazdaság a vizeinket!” (HUSK/0901/2.1.2/0076 számú) projekt megvalósítását a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében az Európai Unió (ERFA) társfinanszírozza.
A teljes cikk a Levegő Munkacsoport honlapján érhető el. 
(Levegő Munkacsoport)

Mérgező a bolti bizonylat?

2011.03.14. 23:26 - SimonG

Címkék: méreg levegő cumisüveg bpa munkacsoport biszfenol a bisphenol a

 

A Levegő Munkacsoport üdvözli, hogy az Európai Unió jogszabálya alapján a mai naptól nem lehet biszfenol-A (BpA) tartalmú cumisüveget gyártani, június 1-jétől pedig értékesíteni is tilos lesz az unió területén ilyen cumisüvegeket. A civil szervezet több éve küzd a gyermekek fejlődését károsító anyag betiltásáért, többször jelezte a problémát az itthoni és az uniós döntéshozók felé, ám a hazai hatóságok eddig elutasították a BpA felhasználásának korlátozását.
A BpA a tudományos kutatások alapján felelőssé tehető a rákos megbetegedésekért (prosztata- és mellrák), a cukorbetegség, az asztma, a koraszülések és a szívbetegségek kialakulásáért, továbbá olyan hormonális zavarokért, mint a korai serdülés, az elhízás, a meddőség, de születési és agyi fejlődési rendellenességekért, viselkedési zavarokért is okolható. Vizsgálatok szerint a BpA már alacsony koncentrációban is magas kockázatot jelenthet, különösen a magzatok és a csecsemők számára.
A zöld szervezetek szerint bár a mostani döntés örvendetes, a szabályozást tovább kell szigorítani. Hiszen ez az egészségkárosító anyag megtalálható például egyes műanyag ételtárolókban is, amely az átlagos használat során kisebb mennyiségben, de melegítés, forró folyadék, mikrohullámok, UV-sugárzás és bizonyos anyagok (például savak, lúgok) hatására nagyobb mennyiségben szabadulhat fel a polikarbonát alapú műanyagból, és juthat be az abban tartott ételbe. A Cincinatti Egyetem és a Szent István Egyetem közös kutatása szerint[1] forró víz hatására rövid idő alatt akár 55-ször nagyobb mennyiségű BpA jut ki a cumisüveg anyagából, mint hideg állapotban.
De kiemelkedő kockázatot jelentenek a hőnyomott papírok (egyes bolti blokkok és a kártyás fizetés bizonylata) is, mivel ezekben is található biszfenol-A, és lehetetlen kizárni, hogy állapotos nők ne érintkezzenek velük. Egy kutatás szerint 400 vizsgált terhes nő közül a legmagasabb BpA-koncentrációt a bolti pénztárosoknál mutatták ki. A veszélyes hőnyomott papírt azonban ki lehet váltani: az egyik legnagyobb francia élelmiszerfogalmazó áruházlánc, a Carrefour 2011 januárjában úgy döntött, hogy mind az 1600 egységéből kivonja a biszfenol-A-t tartalmazó blokkjait. A hőnyomott papír és az ételtárolók mellett található BpA például az epoxigyantákban, fogtömésekben, műanyag szemüveglencsékben, tintákban, CD lemezekben, sőt ruhákban is, ám ezek egészségügyi kockázata kisebb.
Sok vizsgálat igazolja, hogy már egészen alacsony koncentrációnak is szignifikánsan károsító hatása van.[2]Fred vom Saal, a Missouri Egyetem biológusa szerint a hatéves gyerekek vizeletében például több BpA-ra utaló mellékterméket találtak, mint amennyi a laboratóriumi egereknél később rákot és egyéb egészségügyi problémákat okozott.”[3] Ezért a Levegő Munkacsoport sürgeti a hazai döntéshozókat, valamint a kereskedőket, hogy vonják ki a biszfenol-A-t azon termékekből, amelyekkel gyermekeket vagy magzatokat veszélyeztethetnek, így elsősorban az ételtároló edényekből és a bolti hőnyomott bizonylatokból.

 

Megzavarják a növekedést az ipari szennyeződések

2011.02.23. 15:43 - REACH kampány

Címkék: szennyezés dioxin pcb

Orosz fiúknál tapasztalták, hogy akiknek szervezetében az átlagosnál lényegesen magasabb az olyan klórozott vegyületek koncentrációja, mint például a dioxinok vagy a poliklórozott bifenilek (PCB), gyengébb testfelépítésűek, mint kortársaik.

Az amerikai Harvard School of Public Health vizsgálatai szerint a legnagyobb szennyezésnek kitett fiúk átlagosan 2–3 cm-rel alacsonyabbak, testtömegindexük (BMI) pedig 2 ponttal kisebb, azaz soványabbak a környezetükben élő legkisebb szennyeződésnek kitettekénél. A kutatók még nem ismerik pontosan a vizsgált vegyületek hatásmechanizmusát, de a feltételezések szerint a dioxinok a növekedésért felelős gének működését, a PCB-k pedig a pajzsmirigyhormonok szabályozását befolyásolják.

A hároméves időszakban összesen ötszáz 8-9 éves fiút vizsgáltak meg a Volga-folyó közelében fekvő Chapaevsk városban. A kutatás vezetője, Jane Burns szerint meglepőek voltak az eredmények, melyek azonban egybevágtak a korábbi kutatások megállapításaival. A kutatók megemlítették, hogy a felmérés során megvizsgált fiatalok egy vegyi üzem közelében éltek, így a mérgező anyagoknak való kitettségük lényegesen magasabb a fejlett országokban élőkénél.

A PCB-k gyártását 1979-ben szüntették be, azonban a korábban kezelt tárgyakból még hosszú ideig a környezetbe került a nehezen lebomló vegyület, melynek szervezetbe kerülése feltételezhetően növeli a daganatos megbetegedések vagy a cukorbetegség kialakulásának esélyét is.

Derogációk az EU-ban

2011.02.15. 14:39 - REACH kampány

Címkék: szer növényvédő derogáció növényvédelmi akcióhálózat

A Növényvédelmi Akcióhálózat európai tagozatának (PAN-Europe) felmérése szerint az előző négy évben több mint hatszorosára nőtt az egyes tagállamok által kért és az EU által elfogadott derogációs kérelmek száma.
2010-ben a tagállamok összesen 152 hatóanyagot érintően 321 alkalommal kaptak mentességet az egyes tilalmak alól. Leginkább Franciaország számára volt szűkre szabott az egységes szabályozás, mivel az ország 74 kérelmet adott be az EU-ban nem engedélyezett hatóanyagok felhasználására. Görögország 54, Portugália 31 esetben kapott engedményeket.
A derogációk kiadása sokszor átláthatatlan, és arról sincsenek elérhető adatok, hogy miért kérvényezik a tagállamok egy-egy hatóanyag felhasználását. Elvileg az engedélyek kiadására csak az előre nem látható veszélyhelyzetek elkerülése érdekében van lehetőség. Ám nem világos, hogy miféle veszélyhelyzetet kerülhetünk el a talajfertőtlenítő készítmények használatával. A kérvényezés tehát inkább az illegális és a környezetre nézve kockázatos gazdálkodói gyakorlat elnézésének tekinthető.
A kérelmek elfogadásának második feltétele a más engedélyezett módszerek meglétének hiánya, aminek teljesülése a PAN szerint szintén kétséges lehet az esetek többségében. Nagy számban találhatóak a piacon biztonságosabb hatóanyagok, sőt számos probléma megoldható vegyszermentes megoldásokkal is.
Ezért a PAN-Europe – amelynek a Levegő Munkacsoport is tagszervezete – arra kérte az Európai Unió egészségügyi biztosát, John Dallit, hogy korlátozza az emberek egészségét veszélyeztető derogációs gyakorlatokat. A veszélyes anyagok forgalomban maradása késlelteti a jó gazdálkodási gyakorlat elterjedését és a fenntartható mezőgazdaság érdekében történő fejlesztéseket. A környezetvédő szervezet azt is szeretné elérni, hogy a derogációs eljárások átláthatóak legyenek és a lakossági csoportoknak legyen lehetősége ezekben részt venni.
Az eredeti sajtóközlemény itt érhető el.
(PAN-Europe)
 

Biztonságosabb testápolók - dán gyerekeknek

2011.01.27. 13:34 - REACH kampány

Címkék: levegő bpa munkacsoport biszfenol a bisphenol a parabének

Dánia betiltja a feltételezhetően hormonális hatású propil- és butilparabén felhasználását a három év alatti gyermekek számára készített testápolókban. A lépésre Karen Ellemann környezetvédelmi miniszter szerint azért volt szükség, mert a kozmetikai cikkek gyártói a korábbi kérés ellenére sem igazolták, hogy biztonságosak ezek a vegyületek. A legkisebb gyermekek igen érzékenyek a hormonális hatású vegyületekre. Megóvásuk egyetlen módja, ha a számukra készített termékek nem tartalmaznak kockázatot jelentő összetevőket.
A döntést a Dán Fogyasztóvédelmi Tanács is üdvözölte. Camilla Hersom, a szervezet elnöke kiemelte, hogy Dánia továbbra is élen jár a hormonális hatású anyagok lakossági termékekben való felhasználásának korlátozásában, és ezzel kedvező irányba tereli az Európai Unió szabályozását is. Az ország az EU-ban az elsők között tiltotta be a szintén hormonális hatású biszfenol-A felhasználását a gyermekeknek szánt termékekben, melyet kissé késve, de követett az Unió egységes korlátozása.
Az uniós jogszabályok a kozmetikai termékek összetevőinek csak az ideiglenes korlátozását engedélyezik, de a dán kormányzat reméli, hogy az Európai Bizottság és a többi tagállam is támogatni fogja a vegyületek felhasználásának a teljes EU-ra történő kiterjesztését. 
Az Európai Bizottság fogyasztóvédelemmel foglalkozó tudományos bizottsága decemberben hozta nyilvánosságra jelentését a parabének kockázatairól. Eszerint a hosszabb láncú vegyületek, mint például a propil- és butilparabén hormonális hatásúak lehetnek, míg az etil- és metilparabének – az engedélyezett koncentrációban – biztonságosak. A környezetvédelmi miniszter felkérte a Dán Környezetvédelmi Ügynökséget, hogy gyűjtse össze az állapotos nőkre kockázatot jelentő vegyületeket.
A most korlátozott vegyületeket a kozmetikai cikkek tartósítására használják. A fogyasztóvédők szerint azonban további legalább 15 olyan anyagot használnak a kozmetikumok gyártásához, melyek hormonális hatásúak lehetnek. A lakosság egészségének megóvása érdekében ezek korlátozása szintén szükséges. Egy dániai felmérés szerint a fogyasztók többsége nem szeretné, ha neki kellene döntenie az egyes termékek kockázatáról, és elvárja a döntéshozóktól, hogy ne engedélyezzék a problémás vegyületek felhasználását.
Az eredeti sajtóközlemény a dán Környezetvédelmi Minisztérium honlapján olvasható

A higany módosítja a nemi viselkedést

2011.01.21. 16:47 - REACH kampány

Címkék: levegő higany munkacsoport metil higany

Floridában végzett megfigyelések szerint az íbiszek szaporodási viselkedését jelentősen befolyásolja a táplálékkal bevitt metil-higany mennyisége. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szervezetbe kerülő higany növeli a homoszexuális viselkedés gyakoriságát, azaz valószínűbbé válik a hímek egymás közötti párzása.

Peter Frederick biológus szerint már nagyon kis koncentrációban is jelentős hatásai vannak a metil-higanynak. Az már korábban is ismert volt, hogy a vegyület befolyásolja az állatok fejlődését, és csökkenti a tesztoszteron (hím nemi hormon) mennyiségét a szervezetben. A vizsgálatban résztvevőket ennek ellenére meglepte a szexuális viselkedésre gyakorolt hatás, bár az nem derült ki, pontosan milyen hatásmechanizmusa van a vegyületnek.

A kutatás során az íbiszeket a természetes környezetben lévő táplálékhoz hasonló higanyszennyezettségű táppal etették. Az állatokat négy, 20–20 hímet és tojót tartalmazó csoportba helyezték. A négy csoportból egy szennyezetlen, a másik három a környezetben mérthez hasonló 0,05–0,3 ppm higanytartalmú tápot kapott. Minél több metil-higany került egy-egy hím madár szervezetébe, annál kisebb valószínűséggel udvarolt a tojóknak, és nagyobb valószínűséggel párosodott az azonos neműekkel. A legnagyobb mennyiségű metil-higannyal etetett állatoknál harmadával kevesebb csibe kelt ki a szennyezetlen táplálékkal etetett csoporthoz képest (ez az eltérés a vizsgálatokban nem szignifikáns mértékű). A szennyező higany tehát lecsökkenti az íbiszek szaporaságát, és lehetséges, hogy más fajokra is ugyanilyen hatással bír. 
A higany elsősorban a széntüzelésből, -erőművekből, a hulladékégetésből és bányászati tevékenységből származik. A kutatók szerint javítana a helyzeten, ha a környező területek hőerőműveit hatékony szűrőkkel látnák el. A vizes élőhelyeken is jelentősen megnövekedhet a metil-higany koncentrációja, mivel az oxigénhiányos mocsarakban élő baktériumok a környezetben lévő szervetlen higanyt az állatokra nézve károsabb hatású metil-higannyá alakítják. A metilezést a magasabb hőmérséklet is elősegíti, így például a floridai Everglades mocsárvilág lakói fokozottan ki vannak téve a hormonális rendszert befolyásoló anyagnak. További problémát jelent, hogy a metil-higany nem bomlik le és nem tűnik el a környezetből, legfeljebb a szennyeződés más területekre jut át, vagy más hasonlóan veszélyes anyagokká alakul.
A tudományos publikáció összefoglalója itt érhető el.

· 1 trackback

Szigorítanák a formaldehid besorolását

2011.01.05. 14:11 - REACH kampány

Címkék: levegő munkacsoport formaldehid

Franciaország kezdeményezte az Európai Vegyianyag-ügynökségnél (European Chemicals Agency, ECHA), hogy a formaldehidet sorolják az emberen bizonyítottan rákkeltő hatású (1. kategóriás) vegyületek közé. Jelenleg az EU a vegyületet a karcinogenitás szempontjából a kevésbé veszélyes anyagokat tartalmazó 3. kategóriába sorolja. A vegyület besorolásának megváltozása mindenképp szigorítást jelentene, mivel eléggé kiterjedt az anyag felhasználása.

Egyes vegyipari képviselők feleslegesnek tartják a szigorítást. Az esetleges korlátozások okát nem a kutatási eredményekben, hanem az EU-s szabályozási trendekben látják. A szigorítás javaslói szerint azonban számos tanulmány igazolja a formaldehid rákkeltő hatását, és a vegyületet a WHO rákkutatással foglalkozó ügynöksége (IARC) az emberen bizonyítottan rákkeltő anyagok között tartja számon.

Maradhatnak az egészségkárosító rovarirtók?

2010.12.30. 16:53 - REACH kampány

Az Európai Tanács 2010. december 20-i ülésén a mérgező, egészségünket veszélyeztető biocidok (rovar- és rágcsálóirtó, valamint fertőtlenítő szerek) piacon tartása mellett foglalt állást. A Tanácsi Közös Álláspont jelentős visszalépés az Európai Parlament (EP) által szeptemberben megszavazottakhoz képest. Az EP a veszélyes anyagok kevésbé káros alternatívákkal való kiváltását támogatta, ahogyan azt korábban a REACH, a vegyi anyagok uniós szabályozása is előírta.

Az EU új rendelete a piacon lévő mintegy 50 ezer biocid engedélyezését szabályozná. A jogszabályt első olvasatban tárgyalják az uniós döntéshozók. Sok biocidot annak ellenére árusítanak lakossági felhasználásra, hogy lehetséges rákkeltő, az immun- vagy hormonrendszert károsító hatású anyagokat tartalmazhatnak. A Levegő Munkacsoport szerint jelenleg nincsenek megfelelő előírások a biocidok biztonságos használatára. A hatóságok az EU-ban évente több mint 15 ezer biocid-mérgezésről szereznek tudomást, melyek 56 százaléka az erre különösen érzékeny gyerekeket érinti.

Az Európai Bizottság szerint, az új biocid-rendelet célja, hogy fokozottabban óvjuk az emberi egészséget és a környezetet. A Tanács által elfogadott módosítás viszont az egyszerűen megszerezhető halasztási lehetőségek miatt nem biztosítaná, az olyan veszélyes biocidok betiltását, mint a hormonkárosító triklozán vagy a mutagén karbendazim. A Tanács továbbá úgy döntött, hogy az ideg- és az immunrendszer fejlődésére mérgező anyagokat egyáltalán nem kell kiváltani, így éppen a leginkább veszélyeztetettek, a gyermekek, magzatok egészségét teszi kockára ez a döntés. 

Előremutató viszont, hogy a Tanács szigorú engedélyekhez kötné a nanoanyagokat tartalmazó biocidok alkalmazását. Annak ellenére alkalmazzák egyre szélesebb körben a nanobiocidokat, hogy sok bizonyíték van arra, hogy kockázatot jelentenek az egészség, illetve a környezet számára. Egészségügyi szervezetek szerint a jogszabály továbbra sem veszi figyelembe azt sem, hogy nagyon sokszor feleslegesen használunk antibakteriális szereket, ami jelentősen hozzájárul a rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához. 
A Levegő Munkacsoport bízik abban, hogy a jogszabály jövőre várható végleges elfogadása során az Európai Parlament és a Tanács tagjai nem engedik, hogy az ipar rövid távú érdekei felülkerekedjenek az emberi egészség védelmén.
(Levegő Munkacsoport)

Mérgek voltak a gödöllői egyetem ivóvizében?

2010.12.22. 10:53 - REACH kampány

Címkék: gödöllő vízszennyezés atrazin

 

 

Az egészségügyi határértéket jelentősen meghaladó mértékben, ismeretlen ideig tartalmazott nitrátot és növényvédő szereket a gödöllői Szent István Egyetem ivóvízhálózatában folyó víz. A fejlődési zavarokat okozó, Európában már betiltott atrazine-t a megengedett érték közel tízszeresében tartalmazó víz ismeretlen ideje folyt a hálózatban. Miután azonban az egyetem vezetése és az ÁNTSZ tudomást szerzett a szennyezésről, másfél hónapon keresztül nem tartották szükségesnek a fogyasztásban érintettek értesítését.

A kollégiumok vezetése és a hallgatói önkormányzat vezetése 2010. november 18-án ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a dolgozók és a hallgatók – köztük 1700 kollégista –, valamint a vendégek és egyéb itt lakók veszélyeztetéséért. A helyi ÁNTSZ jelentése megállapította, hogy a szennyezés révén „a súlyos, illetve tömeges egészségkárosodás veszélye fennállt”. További gondot jelent, hogy a területen működő konyha ezzel a vízzel főzött, és a helyi igényeken túl több környékbeli iskolát is ellátott.

A Levegő Munkacsoport szerint ez az eset ismételten azt bizonyítja, hogy az ÁNTSZ nem képes megnyugtatóan ellátni a jogszabályokban előírt feladatait, a lakosság egészségvédelmét. Ez elsősorban az elmúlt nyolc év kormányzati politikájának eredménye, amelynek során az ÁNTSZ költségvetését és létszámát megfelezték. (Ezt még súlyosabbá tette, hogy elsősorban a magasabb keresetű, tapasztaltabb dolgozóktól váltak meg. Az nem számított, hogy ezzel nagymértékben romlik a munka minősége.) Sajnos a mostani kormány tovább ront a helyzeten azzal, hogy a 2010. évhez képest 2011-ben további 2,5 százalékkal csökkenti az ÁNTSZ támogatását, ráadásul a csökkenés reálértékben ennél is nagyobb összeget tesz ki.

A Levegő Munkacsoport levélben fordult Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez, tájékoztatást kérve arról, miként fog megvalósulni a kormányprogramban kitűzött cél: „az ÁNTSZ korábbi feladatainak visszaállítása, hatósági jogosítványainak megerősítése.”Mikorra válik képessé az ÁNTSZ arra, hogy az EU e téren élenjáró országaihoz hasonló módon csökkenteni tudja az egészségügyi kockázatokat, és el tudja végezni az elvárható betegség-megelőzési tevékenységeket?

 

 

Civil közgyűlés a nehezen lebomló anyagokról

2010.12.17. 10:50 - REACH kampány

A Nehezen Lebomló Szerves Szennyező Vegyületektől Mentesítő Nemzetközi Hálózat (International POPs Elimination Network, IPEN), melynek a Levegő Munkacsoport is aktív tagja, idén 2010 októberében a kazahsztáni Almatyban tartotta kétévenként esedékes közgyűlését.

A mostani találkozó egyik fő célja az volt, hogy bevonják a volt szovjet országok civil szervezeteit a nemzetközi munkába. Az öt napos konferencia során a térség számos országából, így Oroszországból, Kazahsztánból, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból és Fehéroroszországból ismerhettek meg a résztvevők konkrét eseteket, illetve a helyi civil szervezetek sikereit.

A közgyűlésen a hivatalos nemzetközi együttműködések (SAICM, Stockholmi egyezmény) mellett téma volt például a nanorészecskék egyre nagyobb elterjedtsége, illetve az ilyen részecskék felhasználásának szabályozatlansága.
A konferenciát megelőző napon az IPEN-ben részt vevő közép- és kelet-európai szervezetek tartottak találkozót, ahol megállapodtak a szorosabb együttműködésben. A rendezvényen a Levegő Munkacsoportot Simon Gergely képviselte, akinek a közgyűlésről készített beszámolója a szervezet honlapján érhető el.
(Levegő Munkacsoport)

A Biszfenol-A betiltása a cumisüvegekben csak az első lépés!

2010.12.12. 13:00 - SimonG

Címkék: levegő bpa munkacsoport biszfenol a

A Levegő Munkacsoport örömmel értesült, hogy 2011 márciusától tilos lesz a hormonrendszert károsító biszfenol-A (BpA) nevű vegyületet tartalmazó műanyag cumisüvegek gyártása és forgalmazása az Európai Unióban.

A Levegő Munkacsoport szerint előremutató, hogy hamarosan már nem jut biszfenol-A a gyermekek szervezetébe cumisüvegekből, ám a korlátozásoknak folytatódnia kell, hiszen a csecsemők és állapotos nők által is használt ételtárolókban továbbra is megtalálható ez az egészségkárosító anyag. További kockázatot jelent, hogy a hőnyomott papírokban (például a kártyás fizetés bizonylatában) a gyermekek fejlődésére kockázatot jelentő mennyiségben található biszfenol-A, és lehetetlen kizárni, hogy terhes nők ne érintkezzenek ezekkel.

A Levegő Munkacsoport sok éve küzd a biszfenol-A alkalmazásának korlátozásáért. 2009 elején sajtótájékoztató keretében hívta fel a figyelmet a problémára, 2010 elején pedig nyílt levélben kérte – sikertelenül – az Egészségügyi Minisztériumtól, hogy hazánk kezdeményezze a BpA felhasználásának hazai és uniós betiltását, különösen a cumisüvegekben. 2010 őszén az Európai Bizottságtól kérte ugyanezt egy közös európai civil fellépés keretében.

Tudományos kutatások alapján a biszfenol-A-nak való kitettség felelőssé tehető rákos megbetegedésekért (prosztata- és mellrák), cukorbetegség kialakulásáért, pajzsmirigy-zavarokért, szívbetegségekért, asztmáért, továbbá hormonális zavarokért (mint például a korai serdülés), elhízásért, meddőségért, emellett születési rendellenességekért, az agyi fejlődés rendellenességeiért és viselkedési zavarokért. A kutatók szerint a terhesség időszaka a legkritikusabb a BpA-kitettség szempontjából, ám a születés után is kockázatot jelent. Sok vizsgálat igazolja, hogy a BpA-nak már egészen alacsony mennyisége is egészségkárosító. A biszfenol-A-t tartalmazó eszközökből mikrohullámok vagy meleg hatására az átlagosnál jóval nagyobb mennyiség jut ki a környezetbe

A biszfenol-A kiváltható más anyagokkal, így az élelmiszertároló edényekben például polipropilénnel vagy különböző ko-poliészterekkel. A Levegő Munkacsoport ezért azt javasolja, hogy a biszfenol-A-t minden olyan alkalmazás esetén tiltsák be, amely a gyermekek egészségét veszélyeztetheti.

A modern emberi tevékenység okozza a daganatos megbetegedéseket?

2010.12.08. 14:45 - REACH kampány

Címkék: rák daganatos megbetegedések

Közel ezer egyiptomi és dél-amerikai múmia vizsgálatát követően angol kutatók megállapították, hogy a régebbi korokban a daganatos megbetegedések aránya nagyon alacsony volt. A ma az elhalálozások harmadáért felelős daganatos megbetegedések a vizsgált múmiák csak egy nagyon kis részénél voltak megfigyelhetőek. A kutatók szerint a daganatos megbetegedések elterjedtsége nem tekinthető természetesnek, hanem az a modern életmód és az ipari eredetű környezetszennyezés következménye.

A daganatos megbetegedések különböző történelmi korokban való gyakoriságával foglalkozó tanulmány szerint ezek a megbetegedések előfordulása az ipari forradalom kezdetén emelkedett meg jelentősen. Különösképpen emelkedett a gyermekkori megbetegedések esélye, így az okok között nem csak az idősebb életkor elérése a fő tényező.

A mikroszkópi vizsgálatok során összesen öt daganatos megbetegedést találtak, melyek többsége jóindulatú elváltozás volt. A daganatos megbetegedéseket igazoló régebbi fosszíliák száma szintén nagyon alacsony. A vizsgálatok során több alkalommal találtak az életkorral összefüggő megbetegedéseket (pl. érelmeszesedés és köszvény), ami a kutatók szerint kizárja, hogy az élettartam befolyásolta volna ilyen nagymértékben az eredményeket.

A vizsgált múmiák átlagos életkora 25 és 50 év között volt, és az társadalmi helyzetüktől függően változott. A kritikusok felvetésére a kutatók elmondták azt is, hogy a rákos szövetek lassabban bomlanak le, mint a környező részek, így az idő múlásával sem válhatnak észrevehetetlenné. A kutatók a későbbi korokban is próbáltak utalásokat találni a daganatos megbetegedésekre, azonban a XVII. századig nem találtak azokkal kapcsolatos adatokat.

A kéményseprőknél gyakran jelentkező hererákot 1775-ben, a tubákot szippantók esetén gyakoribb orrdaganatot 1761-ben, míg a Hodgin’s szindrómát 1832-ben írták le. A most nyilvánosságra hozott eredmények és azok értékelése megosztotta a témával foglalkozókat. Egyes kritikusok szerint nem lehet azt mondani, hogy a daganatos megbetegedések teljes mértékben emberi okokra vezethetőek vissza. Más kutatók azt emelték ki, hogy a főbb daganattípusok kialakulásának esélye akár harmadával is csökkenthető a megfelelő étrend, testmozgás és életmód által, így feltételezhető, hogy őseink életmódja csökkentette a rák kialakulásának kockázatát.

(Telegraph.co.uk)

Tudósok az égésgátlók kockázatairól

2010.12.01. 11:28 - REACH kampány

Egy Texasban, San Antonióban rendezett nemzetközi konferencián a résztvevők közös állásfoglalásban hívták fel a figyelmet a halogénezett, nehezen lebomló (perzisztens) szerves vegyületek használatának kockázataira. A 20 pontos állásfoglalást 22 ország közel 150 kutatója írta alá, mellyel a klórozott és brómozott égésgátló anyagok jelentette kockázatokra kívánják felhívni a figyelmet. Az említett vegyületek elterjedt használata miatt az embereket és a vadon élő állatokat is érintik az egészségkárosító káros hatások. Az állásfoglalást a vegyi szennyezésekkel foglalkozó nemzetközi tudóscsoport (International Panel on Chemical Pollution, IPCP) is aláírta.
A brómozott égésgátlók káros környezeti hatásaival először 1973-ban foglalkoztak a tudósok. Egy Michigan államban történt „baleset” során tévedésből polibrómozott bifenilt (PBB) tartalmazó égésgátló anyagokat tettek a szarvasmarhák takarmányába, aminek következtében szennyeződött a környezet, és egyaránt hatással volt az emberek és állatok egészségére is. Bár az említett vegyületcsoport használatát évtizedekkel ezelőtt betiltották, az szennyeződésként a mai napig kimutatható a környezeti mintákból. Más esetekben is komoly aggodalmak merültek fel egyes égésgátló anyagokkal szemben. Az 1970-es években a többek között gyerekpizsamák kezelésére használt, ma már betiltott trisz-(2,3-dibromopropil)-foszfátról derült ki több éves használat után, hogy mutagén, rákkeltő hatású anyag.
A PBB-k betiltását követően az elmúlt évtizedekben égésgátló anyagként gyorsan elterjedtek a polibrómozott-difenil-éter (PBDE) típusú vegyületek, azonban ezekkel az anyagokkal kapcsolatban is problémák merültek fel, és 2004-ben az EU-ban betiltották a PentaBDE és az OctaBDE felhasználását. 2010-ben ezek a vegyületek felkerültek a nehezen lebomló anyagokat korlátozó Stockholmi Egyezmény listájára is. A kivonás alá kerülő PBDE anyagok helyét átvevő brómozott vagy klórozott égésgátlók egy része szintén perzisztens és bioakkumulatív tulajdonságú, kimutatásuk nem csak a háztartási porból vagy a környezeti mintákból, hanem az emberi szervezetből vagy a kibocsátási helytől távol élő állatok testéből is lehetséges.
Bár nem áll rendelkezésre megfelelő számú toxikológiai vizsgálat, de a kutatók szerint ezen anyagok között is megtalálhatóak a súlyosan egészségkárosító (például rákkeltő, mutagén, reprotoxikus, a fejlődést, az ideg-, illetve hormonrendszert károsító) vegyületek. A káros hatások ellenére csak kevés anyag használatát korlátozták. Több, a San Antoniói Állásfoglalásban megemlített vegyület aggodalomra okot adó tulajdonságokkal bír. Például az elektronikai cikkeknél gyakran használják a tetrabróm-biszfenol-A-t (TBBPA): bár az anyag elvileg nehezen szabadul ki a termékekből, jelenlétét már kimutatták a ragadozó madarak tojásaiban, az anyatejben vagy a köldökzsinórvérben is. Az anyaggal kapcsolatban az is felmerült, hogy hormonális hatású lehet.
A halogénezett égésgátlók felhasználásának korlátozásával nem szűnnek meg a vegyületek jelentette kockázatok. Az elektronikai cikkek ellenőrizetlen újrahasznosítása, illetve az ilyen vegyületekkel kezelt anyagok égetése során ez emberi szervezetre és a környezetre nézve különösen veszélyes dioxinok és furánok képződnek.
Az állásfoglalást aláíró tudósok célja volt, hogy felhívják a figyelmet a jelenlegi szerencsétlen helyettesítési gyakorlatra. Szerintük az égésgátlás céljaira biztonságosabb anyagokat vagy megoldásokat kell találni. Felmerül továbbá a kérdés, hogy szükség van-e minden területen ezen anyagok további alkalmazására. A kutatók a vegyületek hatásainak kellő kivizsgálása mellett a felhasználás korlátozását és az elektronikai hulladékok biztonságos kezelésének megoldását is szükségesnek látják. Az aláírók szerint az sem igazolt, hogy ezek az anyagok javítanák a tűzbiztonságot, miközben égésük során különösen mérgező dioxinokat és furánokat bocsátanak ki.
A fentiek mellett fontos az is, hogy a fogyasztók kellő információt kapjanak a termékek vegyianyag-tartalmáról. Az aláírók szerint a vegyi anyagokkal kezelt termékek ártalmatlanításáért a gyártóknak kell felelősséget vállalnia, elfogadhatatlan a mérgező anyagokkal szennyezett elektronikai hulladékok gyengébb környezetvédelmi szabályozással rendelkező országokba való szállítása.
Az állásfoglalás szükségességével kapcsolatban az Environmental Health Perspectives honlapján olvasható cikk itt érhető el.
Az állásfoglalás teljes szövege itt érhető el.
(Environmental Health Perspectives)

Mikor tűnnek el a káros anyagok az életünkből?

2010.11.10. 16:40 - REACH kampány

Az emberi egészségre és a környezetre különösen nagy kockázatot jelentő hat vegyület került fel arra a listára, amely az igen korlátozottan, csak rendkívül indokolt esetben felhasználható anyagokat tartalmazza – erről döntöttek szeptember 22-én az EU tagállamok képviselői. Ez volt az első érdemi lépés az EU nemrég elfogadott új vegyianyag-szabályozása alapján.

Bár az új előírások várhatóan 2011. januárban lépnek életbe, csak 42 hónappal később lesz tilos használni a xilolmósuszt és az MDA-t, 48 hónap múlva három ftalát-vegyületet (DEHP, BBP és DBP), és 54 hónap múlva a hexa-bromo-ciklododekán nevű égésgátlót. A cégeknek másfél évvel a jelölt határidők előtt kell engedélyért folyamodni, ha tovább akarják hasznosítani ezen anyagokat.

Az epoxi-gyantákban alkalmazott MDA rákkeltő, a kozmetikai termékekben használt xilolmósusz (musk xylene) nevű illatanyagról pedig kiderült, hogy felhalmozódik az emberi szövetekben, és nem bomlik le. A ftalátok, amelyek jellemzően a PVC adalékanyagai, hormonhatásúak és az emberi szaporodóképességet károsítják. A Levegő Munkacsoport a nyári mérései során több termékben is megtalálta ezen ftalátokat, így gyermekpapucsban, fülhallgatóban, hosszabbítóban és szexjátékban, méghozzá nagy mennyiségben (akár 55 százalékban is).

A REACH végrehajtásáért felelős Európai Vegyianyag-Ügynökség (ECHA) már 2009-ben javaslatot tett azon anyagokra, amelyeknél indokolt a felhasználás szigorú korlátozása.

A Levegő Munkacsoport szerint sajnálatos ez a késlekedés, hisz így még legalább 2014-ig kell várnunk, hogy az említett egészségkárosító anyagok visszaszoruljanak a termékeinkben, ugyanakkor több nemzetközi környezetvédő civil szervezettel együtt a Levegő Munkacsoport is üdvözli a döntést. A környezetvédők szeretnék elérni, hogy a komoly aggodalomra okot adó anyagok közül minél több kerüljön a felhasználás korlátozását előíró listára.

Négynyelvű honlappal a permetszerek egészségkárosító hatása ellen

2010.11.03. 14:54 - REACH kampány

Az Egészség- és Környezetvédelmi Szövetség (Health and Environment Alliance) egy többnyelvű, több országra kiterjedő honlapot indított a Torkig vagyunk a permetszerekkel (Sick of Pesticides) kampány keretében. A nemzetközi kampányt koordináló HEAL november 30-án Brüsszelben tartja a témával foglalkozó értekezletét, melyre az összes résztvevő országból érkeznek küldöttek.

A 2008-ban indított kampány arra kívánja felhívni a lakosság figyelmét, hogy a permetszerek használatának csökkentése hozzájárulhat a daganatos megbetegedések számának csökkenéséhez. A kampány kiemelt hangsúlyt fektet a permetszermentes közterületek megfelelő kialakításának elősegítésére, valamint arra az EU-s kötelezettségre, hogy minden tagállam készítse el a fenntartható növényvédelmi akciótervét 2012-ig.

A több nyelven is elérhető honlap kialakításában és a kampánnyal kapcsolatos tevékenységekben a következő szervezetek vettek részt:

• Inter Environnement Wallonie – Belgium,

• MDRGF (Mouvement pour le droit et le respect des Generations Futures) – Franciaország,

• Levegő Munkacsoport – Magyarország,

• Leefmilieu – Hollandia.

A kampány során a HEAL szorosan együttműködik a Növényvédelmi Akcióhálózat (Pesticide Action Network, PAN) európai és nagy-britanniai csoportjával is. A PAN szakmai útmutatóval igyekszik elérni, hogy minden tagállamban az eredeti céloknak – az emberi egészség és környezet védelmének – megfelelő növényvédelmi akciótervet hozzanak létre.

A 2010. november 30-ai brüsszeli munkaértekezleten a résztvevők áttekintik a növényvédőszer-felhasználás csökkentése érdekében hozott kedvező európai példákat. A rendezvény résztvevői a kampány céljait támogató európai parlamenti képviselőkkel is találkozhatnak.

(Health and Environment Alliance, Levegő Munkacsoport)

Méregmentes szúnyogirtás

2010.10.29. 11:28 - REACH kampány

Címkék: levegő szúnyog rovarirtás munkacsoport

A Haifai Egyetem által vezetett kutatócsoport olyan vegyületet talált, amelyek gátolja a szúnyogok peterakását. A vizsgált anyagot a vízi ragadozó állatok bocsátják ki, amit érzékelve a nőstény szúnyogok biztonságosabb helyet keresnek utódaik számára.

A kutatók szerint a vegyületet a tenyészőhelyekre kijuttatva csökkenthető lenne a kikelő szúnyoglárvák száma.

Az már régebben ismert volt a biológusok számára, hogy a szúnyogok érzékelik az utódaikat fogyasztó egyes rovarokat, de eddig nem sikerült megtalálni a hatást kiváltó vegyületet.

A vizsgálatok során meghatározták egy hanyattúszó-poloska faj (Notonecta maculata) által kibocsátott különféle vegyületeket. A szabadtéri kísérletekben két olyan vegyületet találtak, melyek jelenléte esetén a szúnyogok nem rakták le a petéiket. Ha egyszerre juttatták ki a két anyagot, akkor azok fokozták egymás riasztó hatását.

A riasztó vegyület kijuttatása esetén a nőstény szúnyogok nagyobb része pusztulna el petézés előtt, mivel nehezebben találnának „biztonságos” peterakó helyet. Tapasztalatok alapján a kifejlett szúnyogoknál minden nap 20 százalékos az elhullási arány. Azokon a helyeken, melyek petézésre alkalmasak maradnak, nagyobb számú lárva fejlődik, így azok a konkurencia miatt gyengébben fejlődnének, nagyobb arányban pusztulnának el.

A vizsgálatot végző kutatók szerint a szúnyogok elleni védekezésben három egymásra épülő lehetőség van: megakadályozni a szaporodó helyek felkeresését, a kifejlett egyedek hatósági (vegyszeres) elpusztítása, illetve az egyéni védekezés (zárt térben tartózkodás, riasztószerek alkalmazása). Megemlítették még a lárvák pusztítására alkalmas Bacillus thuringiensis baktériumkészítményt is.

A kutatócsoport szerint az általuk azonosított vegyületek segítségével olcsón és környezetkímélően lehet védekezni a szúnyogok ellen.

A Haifai Egyetem sajtóközleménye itt érhető el.

(University of Haifa)

Nem csak a mikrobáknak árt

2010.09.30. 09:36 - SimonG

 

A boltok polcain egyre gyakoribbak a nanoméretű részecskéket tartalmazó termékek. A 100 nanométernél kisebb ezüst részecskéket antibakteriális hatásuk miatt ruházati termékek, légfrissítők és kozmetikai termékek gyártásához is felhasználják.

Korábbi vizsgálatok már igazolták a nanoezüst hímivarsejtek növekedését gátló hatását. A legújabb eredményekből az is kiderül, hogy a kisebb méretű részecskék nagyobb mértékben károsítják a hímivarsejtek kialakulását. A magzati fejlődés során a nanorészecskék a méhlepényen keresztül bejuthatnak a magzatba, ott megzavarva az ivarsejtek kialakulását.

 

Jelenleg nem ismert, hogy a széles körben használt anyag milyen mértékben jut be az emberi szervezetbe. Valószínű, hogy a nanorészecskék a légzés és étkezés során, valamint a bőrön felszívódva is a testünkbe kerülnek. Számos vizsgálat igazolta, hogy a termékekből a részecskék – elsősorban a szennyvízzel – a környezetbe jutnak.

 

A kutatók szerint a lehetséges egészségügyi hatások nem kellően vizsgáltak, a kisméretű szemcsék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba vagy a magzatokba is eljuthatnak. Már korábban igazolták, hogy a nanoezüst szemcsék több sejttípusra (például a tüdő, az idegrendszer vagy a bőr sejtjei) nézve mérgező hatásúak.

 

A legutóbbi kutatás során azt értékelték, hogy a különféle (10, 25, illetve 80 nm) átmérőjű és bevonatú (például szénhidrogén, cukor) ezüstszemcsék milyen hatással vannak az ivarsejtek kifejlődésére. A legkisebb méretű cukorral bevont részecskék okozták a legnagyobb hatást, melynek eredményeként a sejteket károsító és elpusztulásukat elősegítő szabadgyökök képződtek.

 

A részecskék az ivarsejtek termelését végző csírasejtek növekedését is akadályozták, mivel egy serkentő hatású anyag (GDNF) a sejtekre gyakorolt hatását lecsökkentették.

Az elvégzett vizsgálatokból azonban nem derül ki, hogy az emberi szervezetben lévő nanorészecskék mennyisége elégséges-e a káros hatások kiváltásához.

 

Az eredeti cikk itt olvasható.

(Environmental Health News)

Mikor tűnnek el végre a káros anyagok az életünkből?

2010.09.23. 14:50 - REACH kampány

Az emberi egészségre és a környezetre különösen nagy kockázatot jelentő hat vegyület került fel arra a listára, amely az igen korlátozottan, csak rendkívül indokolt esetben felhasználható anyagokat tartalmazza – erről döntöttek tegnap (szeptember 22-én) az EU tagállamok képviselői. Ez volt az első érdemi lépés az EU nemrég elfogadott új vegyianyag-szabályozása alapján.

Bár az új előírások várhatóan 2011. januárban lépnek életbe, csak 42 hónappal később lesz tilos használni a xilolmósuszt és az MDA-t, 48 hónap múlva három ftalát-vegyületet (DEHP, BBP és DBP), és 54 hónap múlva a hexa-bromo-ciklododekán nevű égésgátlót. A cégeknek másfél évvel jelölt határidők előtt kell engedélyért folyamodni, ha tovább akarják hasznosítani ezen anyagokat.

Az epoxi-gyantákban alkalmazott MDA rákkeltő, a kozmetikai termékekben használt xilolmósusz (musk xylene) nevű illatanyagról pedig kiderült, hogy felhalmozódik az emberi szövetekben és nem bomlik le. A ftalátok, amelyek jellemzően a PVC adalékanyagai, hormonhatásúak és az emberi szaporodóképességet károsítják. A Levegő Munkacsoport a nyári mérései során több termékben is megtalálta ezen ftalátokat, így gyermekpapucsban, fülhallgatóban, hosszabbítóban és szexjátékban, méghozzá nagy mennyiségben (akár 55 százalékban is).

A REACH végrehajtásáért felelős Európai Vegyianyag-Ügynökség (ECHA) már 2009-ben javaslatot tett azon anyagokra, amelyeknél indokolt a felhasználás szigorú korlátozása. A Levegő Munkacsoport szerint sajnálatos ez a késlekedés, hisz így még legalább 2014-ig kell várnunk, hogy az említett egészségkárosító anyagok visszaszoruljanak a termékeinkben, ugyanakkor több nemzetközi környezetvédő civil szervezettel együtt a Levegő Munkacsoport is üdvözli a döntést. A környezetvédők szeretnék elérni, hogy a komoly aggodalomra okot adó anyagok közül minél több kerüljön a felhasználás korlátozását előíró listára.

(Levegő Munkacsoport)

Megvan a boldogság forrása?

2010.09.20. 17:40 - REACH kampány

A nemi hormon hatású mesterséges anyagok után az antidepresszánsok környezeti hatásai is felkeltették a kutatók figyelmét. Egyre gyakrabban jelennek meg olyan tanulmányok, melyek szerint a széles körben használt antidepresszánsok a fogyasztók szervezetéből a környezetbe kerülve problémákat okozhatnak. A gyógyszermaradványok például befolyásolják az ebihalak fejlődését, hosszabb távon pedig a vízi életközösség egészére hatással lehetnek.

A gyógyszerekben lévő anyagok az emberhez hasonlóan a halakban is befolyásolják a szerotonin nevű hormon működését. Ez az ingerületátvivő anyag az állatok többségében megtalálható, így a környezetbe kerülve számos élőlényre hatással lehet. A hormon jelenléte a halakban az agressziót, a zsákmányszerzési és a menekülési viselkedést is befolyásolja.

 

A kutatók szerint még nagyon keveset tudunk a gyógyszermaradványok környezeti hatásairól. Arról is csak feltételezések vannak, hogy mi lehet az oka annak, hogy miért nem a vizekben és az üledékben gyakrabban megtalált hatóanyagokat sikerült kimutatni a halak agyából.

 

Az antidepresszánsok hatására megváltozik egyes halak viselkedése. Vizsgálatok szerint például a csíkos fűrészessügér szokásától eltérően nem kergeti el a kisebb halakat. A pontyfélék közé tartozó kistestű Pimephales promelas más fajokhoz hasonlóan ösztönösen menekül a ragadozóktól, de az antidepresszánsoknak kitett fiatal állatok nem, vagy csak késve és lassabban menekültek el a ragadozóutánzattól.

 

Még nem ismert, hogy hosszabb távon milyen hatása lehet a szennyvíztelepekről kikerülő nehezen lebomló (perzisztens) antidepresszánsoknak. Az ismeretek alapján ezek a vegyületek is képesek a tápláléklánc tagjaiban továbbjutni.

 

Az USA környezetvédelmi hivatalának (Environmental Protection Agency, EPA) munkatársai ismerik a problémát, és igyekeznek összegyűjteni a kérdéskörben elérhető információkat és kockázatokat, valamint a gyógyszermaradványok természetes vizekbe kerülését megelőző lehetőségeket. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administration, FDA) szerint a jelenlegi gyógyszermaradvány-koncentrációk az emberre nézve nem jelentenek egészségügyi kockázatot.

 

Az Environmental Working Group (EWG) környezetvédő szervezet szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy megismerhessük az ökológiai hatásokat. Véleményük szerint a jelenlegi adatok alapján több hiányosság is van a szabályozásban. Megoldást jelenthet a „zöld gyógyszerek” fejlesztése, így a készítmények használata nem jelentene környezeti problémát. A technikai fejlesztések mellett segítene a helyzeten, ha a fel nem használt gyógyszereket a vásárlók nem kidobnák, hanem leadnák a gyűjtőhelyeken. (A szerk.: Magyarországon a feleslegessé vált gyógyszereket a gyógyszertárakban kell leadni.) A környezetvédők egyetértenek azzal, hogy még nagyon kis mennyiségben vannak jelen a környezetben ezek a maradványok, az azonban aggodalomra adhat okot, hogy számos más szennyező vegyület is kikerül a környezetbe, ahol együtt kiszámíthatatlan hatásúak lehetnek.

Az eredeti cikk itt olvasható.

(Emagazine.com)