Káros vegyszerek a mindennapi termékekben

Európában és így hazánkban nincs olyan jogi szabályozás, ami teljesen kizárná a veszélyes, káros anyagok jelenlétét mindennapi termékekben. Sok részleges káros anyag korlátozás van, ám általános szabály ami kizárná a veszélyes anyagok használatát nincs. Ezért lehetnek például hormonrendszert károsító anyagok kozmetikumokban, rákkeltő kockázatú növényvédőszer maradékok élelmiszerekben. A REACH az EU vegyi anyag rendelete megengedte a cégeknek, hogy a káros vegyi anyagok is a hétköznapi termékekben maradhassanak, sőt a címkén sem kell feltüntetni azokat. Így még választási lehetőségünk sincs, hogy egészségünkre káros anyagokat nem tartalmazó terméket választhassunk. A Szubejktív Értékek Alapítvány kezelésében lévő blogon, hírek, információk érdekességek a kockázatos anagokról, alternatívákoról

Utolsó kommentek

Friss topikok

Demonstratív ólom mérés: 5 ivóvízmintából 2 határérték felett

2019.05.20. 11:10 - SimonG

Címkék: azbeszt ivóvíz épület egészségügyi kockázat rákkeltő vízszennyezés karcinogén ólom azbesztpala

Csapvizben lévő ólom-szennyezettségre és az épületeinkben lévő azbeszt veszélyeire hívja fel a figyelmet a Szubjektív Értékek Alapítvány programja. A demonstratív mérések során, véletlenszerűen kiválasztott hazai épületeket vizsgáltunk a csapvíz ólom koncentrációját. Az 5 vizsgált lakásban 2 esetben határérték többszöröse volt az ólom koncentráció a pangó vízben és az egyik budai társasházban még a kiengedés után a határérték több mint kétszeresét mérték. 

Számos egészségügyi kockázatot jelentő szennyezés van épületeink környékén. A Szubjektív Értékek Alapítvány, kiadványokkal és iskolai előadásokkal, valamint ismeretterjesztő honlappal hívja fel a figyelmet a mindennapi kockázatokra. 

Ólom a csapvízben

Európában, Magyarországon az 1980-as évekig a házak ólom vízvezeték csővel épültek. Sajnos általában ezeket a csöveket nem, vagy csak részlegesen cserélték ki. Az épületekben lévő csövek lecserélése a lakók feladata lenne, ám sajnos ismeretek vagy anyagi források hiányában erre ritkán kerül sor. Emiatt rendre megjelenhet régebbi épületek csapvizében az ólom. Az ólom egy mérgező nehézfém, nagy kockázatot jelent a fejlődő idegrendszerre. 

Képtalálat a következőre: „old leadpipe”

A Radsafetyzone által koordinált mérések során öt lakás csapvizének minőségét végezték. Mind a pangó - reggeli kiengedés nélküli -, mind a kiengedett víz ólom és higany szennyezettségét vizsgálták. Higany egyetlen esetben sem volt magasabb a kimutathatósági határnál, ám ólom az összes mintában kimutatható volt, a 10 mérésből 7 esetben a 10 µg/l-es határérték alatt, ám egy budai és egy pesti társasház esetén a pangó víz meghaladta a határértéket (42,3 µg/l a pesti és 33,1 µg/l a budai esetén). A kiengedett csapvíz a pesti bérházban már határérték alatt volt (3,5 µg/l), ám a budai lakásban a kiengedés után is a határérték közel két és félszerese volt 24,4 µg/l. Mint megtudták a lakóktól, a közelmúltban cserélték ki a budai épületben a régi ólomcsövek egy részét. Sajnos ismert, hogy a részleges csere sok esetben ront a helyzeten, mert a érintkezésénél tud több szennyezés a csapvízbe kerülni. (a lakókat minden esetben értesítették az eredményekről és a lehetséges megelőző intézkedésekről. 

Mit csináljunk, mit ne csináljunk ha minimalizálni akarjuk a kitettségünket ólomnak: 

  • Próbáljuk megtudni, hogy van-e ólomcső az épületben ahol lakunk, dolgozunk. Az ólmot tartalmazó ivóvíznek nincsen eltérő íze vagy szaga.
  • Végeztessünk célzott ólom vizsgálatot. Az ÁNTSZ-nél ezt gyakran ingyen meg lehet tenni, de a vízszolgáltatónál is érdeklődhetünk.
  • Próbáljuk lecserélni, lecseréltetni az ólomcsöveket. 
  • Ha ismert, hogy a csapvízben ólom van, akkor ivásra, főzésre csak 2-3 perc kiengedés után használjuk a vizet, a kifolyatott víz a hűtőben tárolható. A kiengedett víz jó lehet öntözésre, mosásra, stb.
  • Várandós anyák, kisgyermekek lehetőleg ne fogyasszák a csapvizet, amiben ólom van.
  • Lehet ivóvíz-tisztító berendezésekkel, alapvetően fordított ozmózisos elven működő berendezésekkel tisztítani a vizet. Az aktív szenes szűrő nem kellően hatékony az ólom eltávolításában. A forralás nem csökkenti az ólom mennyiségét.

Azbeszt a házakban

A másik fókusz, az országszerte sajnos még mindig nagyon elterjedt azbeszt, melyről már az 1800-as évek vége óta tudjuk, hogy káros, mégis csak 2005-ben lett teljesen betiltva Magyarországon. Amíg kötött formában van, addig az azbeszt nem veszélyes, ám ha a levegőbe kerül, akkor a tüdőnkbe juthatnak a szálai és örökre ott is maradhatnak, majd akár pár évtizedes lappangási idő után daganatos megbetegedéseket okoznak. A legveszélyesebb a szálas szórt azbeszt, amit például lakótelepi épületek alagsorában használtak tűz- és hőszigetelésre. Bár régóta be van tiltva, mentesítése még nem történt meg sok helyen. Lakótelepeken, például Tatabánya egyes részein is megtalálható. Elterjedtebb a kötött cementbe kevert azbeszt. A mai napig több mint 100 millió négyzetméternyi szürke azbeszt palás tetőfelület lehet az országban, melyről lassan, de folyamatosan kopnak le az azbeszt-szálak. Mind az épületekben található eternit (jellemzően vízvezeték) csöveket, mind az azbeszt palát a törvényi előírások szerint bontás esetén sértetlenül kell eltávolítani, vigyázva rá, hogy ne sérüljenek, hiszen az azbeszt akkor okoz gondot, ha kiszabadulva a levegőbe kerül. Az azbeszt hulladékot a lakosok leadhatják erre kijelölt átvevő helyeken, vagy elszállíttathatják veszélyesáru-fuvarozóval. Fontos ezért, hogy 

  • Próbáljuk felmérni, hogy van-e azbeszt az épületeinkben; ezt magunk is megpróbálhatjuk, vagy ha bizonytalanok vagyunk, hívjunk azbeszttel foglalkozó céget felmérésre.
  • Soha ne fúrjunk, fűrészeljünk, törjünk el azbesztpalát, azbesztcement csövet, szigetelést.
  • Ha elbontják az azbeszt tetőnket, azbesztes csöveinket, ellenőrizzük, hogy szabályosan lesz-e elszállítva, nem pedig a sittes konténer alján végzi.
  • Lehullott azbesztet nem szabad seperni, csak porszívózni, mégpedig „H” jelű porszívóval.
  • Szórt azbesztes környezetben, lépcsőházakban kerüljük a huzatot. A lehető legrövidebb időt töltsük ilyen terekben és gyakran mossunk fel.

A Radsafetyzone által koordinált mérések során a vízminták vizsgálati eredményei:

         

Minta száma a megrendelőnél

Minta sorszáma a laboratóriumban

Ólom - Pb

µg/l

Higany - Hg

µg/l

Ba-K

109/H

1,9

< 0,02

Ba-P

110/H

2,6

< 0,02

Ha-K

111/H

2,2

< 0,02

Ha-P

112/H

3,2

< 0,02

Hö-K

113/H

2,5

< 0,02

Hö-P

114/H

2,2

< 0,02

Vö-K

115/H

3,5

< 0,02

Vö-P

116/H

42,3

< 0,02

Zi-K

117/H

33,1

< 0,02

Zi-P

118/H

24,4

< 0,02

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vegyi.blog.hu/api/trackback/id/tr7314920434

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vízkémia · www.olomavizben.hu 2019.07.01. 18:01:51

Kedves Kollégák!

1) Sajnos mérési eredményeink alapján ettől jóval magasabb koncentrációk is mérhetők a háztartásokban(pl. Wekerle).
2) A kiengedés, mint megoldási lehetőség -mérési tapasztalataink alapján társasházakban nem mindig segít,sőt, van olyan, ahol rontott a helyzeten. Az amerikai szakirodalom már nem ajánlja a "flush"-t mint módszert az ólomtartalom csökkentésére.
3) Már vannak (a flinti katasztrófának köszönhetően) az ólom (és azbeszt eltávolítására is) megbízható, nem RO háztartási kis berendezések.
Az NSF/ANSI 53 ólom eltávolítására is listázott berendezések közül a magyar csapvizeken is teszteltük a Doulton Ultracarb szűrőbetétjét. Még 210ppb ólom koncentrációnál a szűrőbetét élettartamának végén is kimutatási határ alatti az ólom (wekerlei valós háztartási használat mellett).
Az RO háztartási célú propagálását jobb lenne elfelejteni, tekintettel a nagyon sok negatív tapasztalatra. A magyar csapvizek esetében egyáltalán nem indokolt ennek az alkalmazása, ugyanakkor sem a használók, sem a kereskedők nem kellően tájékozottak ahhoz, hogy a működtetésében rejlő kockázatokat felmérjék.
A fent említett szűrőbetét rendelkezik forgalmazási engedéllyel, és az egyetlen jelenleg, ami magyarországi csapvizekben lévő akár 210ppb ólmot is igazoltan, és megbízhatóan eltávolít.
Laboratóriumunk a márka szakmai felügyelője és a forgalmazási engedély tulajdonosa.
Üdvözlettel,
Azari Katalin vegyészmérnök (1990 BME)

vízkémia · www.olomavizben.hu 2019.07.01. 18:01:53

Segítségül a blogom, ami nem szakmabélieknek szól, de fontos lehet, hogy lehetőség szerint a kommunikáció egy irányba mutasson, ha már végre elindult valami (évekig magát az ólom problémát sem lehetett felvetni - pedig mérjük egy ideje a magas ólmokat).
A minimális kémiai tudással sem rendelkező jóhiszemű, környezet kímélő technológiákat keresők "bármit" megvesznek, hiszen nincsen naprakész információjuk és tudásuk sem ahhoz, hogy felmérjék az egyes technológiákban rejlő kockázatokat (kontra előnyök).
Azt tapasztalom, hogy vagy a legdrágábbat vagy a legolcsóbbat veszik meg...és ez ebben a döntési helyzetben nem jót eredményez.
Segítségül egyik blogbejegyzésem:
www.olomavizben.hu/blog/index.php?id=000000028

Üdvözlettel,

Azari Katalin vegyészmérnök (1990BME)
süti beállítások módosítása