Káros vegyszerek a mindennapi termékekben

Tavaly óta számottevően emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan károsíthatják az egészséget. A Medián felmérése szerint 2010 áprilisában a válaszadók csaknem háromnegyede volt ezen a véleményen, és a lakosság csupán 2 százaléka szerint nem károsítják az egészségünket a mesterséges anyagok.
A Levegő Munkacsoport megbízásából a Medián március 26. és 30. között 1000 felnőtt lakost kérdezett a mesterséges anyagokkal kapcsolatos ismeretükről, véleményükről. A kutatás részben megismételte a 2009. júliusában végzett felmérés kérdéseit, így lehetőséget teremtett az időbeli összehasonlításra is. A Levegő Munkacsoport a „Vegyszerezett világ – kampány a fenntartható vegyianyag-használatért” című pályázat keretében hívta fel a figyelmet a mesterséges anyagok kockázataira. Az egy éves kampány után a közvélemény-kutatási adatok alapján több területen is nőttek a lakosok ismeretei a kockázatos anyagokkal kapcsolatosan.
A tavalyi 65 százalékhoz képest idén a lakosok 73 százaléka gondolta úgy, hogy a mesterséges anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészségüket. A válaszadók döntő többsége szerint a kemikáliák daganatos, rákos megbetegedéseket okozhatnak (72 százalék), míg a lakosok kevesebb mint fele (43 százalék) tudja, hogy az allergia is összefüggésben van a mesterséges anyagokkal. A fejlődési rendellenességekre csak minden hatodik válaszadó gondolt, pedig egyre több szakcikk jelenik meg arról, hogy milyen mennyiségű ilyen hatású anyagot használunk, és jelenleg is több ilyen anyag kivonása van az EU napirendjén.
A megkérdezettek döntő többsége (84 százalék) továbbra is úgy gondolja, hogy az élelmiszerekben található anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az ember egészségére, és összesen 95 százalék említette az élelmiszereket egészségre kockázatos termékként. A kozmetikumokat, tisztítószereket valamivel kevesebben nevezték meg, mint 2009-ben. Az idei felmérésben is a válaszadók több mint fele sorolta a kockázatos termékek közé ezeket a termékeket, melyeket a legnagyobb arányban a 18-29 év közöttiek (65 százalék) tartanak kockázatosnak. A műanyagokat 31 százalék említette, a műszaki cikkekre ugyanakkor csak 10 százalék, a bútorokra, szőnyegekre pedig mindössze 6 százalék gondolt. Az elmúlt évek vizsgálatai során pedig éppen a műszaki cikkekben, bútorokban is megtalálható anyagokat, műanyagadalékokat mutatták ki az emberek vérében.
Az összes válaszadó 31, a nagycsaládosok 40 százaléka hallott arról, hogy a polikarbonát alapanyagú cumisüvegek egy részében megtalálható biszfenol-A már kis mennyiségben is kockázatos gyermekeink egészségére.
A pénzügyi válság ellenére a 2009-ben mért átlaghoz képest többen érzik úgy, hogy hajlandóak lennének magasabb árat fizetni azért, hogy a vásárolt termékekben biztosan ne legyenek egészségkárosító anyagok. A válaszadók átlagosan 14 százalékkal fizetnének többet ezért. A községekben élők, illetve a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók 28 százaléka, valamint az idősebbek 30 százaléka azonban egyáltalán nem hajlandó vagy nem képes többet fizetni a biztonságosabb termékekért.
A válaszadók többsége (55 százalék) helyesen tudja, hogy a külföldről behozott zöldségek és gyümölcsök több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a hazaiak, 39 százalékuk viszont úgy gondolja, hogy a hazai és az import termények egyforma mértékben szennyezettek. A lakosok nagy része tévesen az almát tartja a legbiztonságosabb terméknek, pedig sajnos az igen gyakran tartalmaz permetszer-maradékot. A legszennyezettebb termékeket viszont – minden bizonnyal a Levegő Munkacsoport kampányának is köszönhetően – jobban azonosítják a lakosok: a paradicsom, a paprika és a saláta is számos említést kapott. A lakosok átlagosan 14 százalékkal fizetnének többet olyan mezőgazdasági terményekért, amelyek mentesek a káros vegyi anyagoktól. Ez kismértékű emelkedés a 2009 júliusában mért átlaghoz képest, ám természetesen nem jelent egyöntetű többletfizetési hajlandóságot. A lakosok kicsit kevesebb, mint ötöde továbbra sem akar vagy tud többet fizetni a biztonságosabb élelmiszerekért.
A lakosság 22 százaléka szerint egyáltalán nem, 41 százaléka szerint pedig inkább nem garantálják a jelenlegi szabályok a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát. A lakosok 89 százaléka szerint a gyártók felelősek a termékeikben található anyagok biztonságáért. A válaszadók 53 százaléka említette az ezzel foglalkozó állami szervek, 45 százalék pedig a kereskedők és forgalmazók felelősségét.
A közvéleménykutatás eredményei itt érhetőek el.
(Levegő Munkacsoport)