Csapvizben lévő ólom-szennyezettségre és az épületeinkben lévő azbeszt veszélyeire hívja fel a figyelmet a Szubjektív Értékek Alapítvány programja. A demonstratív mérések során, véletlenszerűen kiválasztott hazai épületeket vizsgáltunk a csapvíz ólom koncentrációját. Az 5 vizsgált lakásban 2 esetben határérték többszöröse volt az ólom koncentráció a pangó vízben és az egyik budai társasházban még a kiengedés után a határérték több mint kétszeresét mérték.
Számos egészségügyi kockázatot jelentő szennyezés van épületeink környékén. A Szubjektív Értékek Alapítvány, kiadványokkal és iskolai előadásokkal, valamint ismeretterjesztő honlappal hívja fel a figyelmet a mindennapi kockázatokra.
Ólom a csapvízben
Európában, Magyarországon az 1980-as évekig a házak ólom vízvezeték csővel épültek. Sajnos általában ezeket a csöveket nem, vagy csak részlegesen cserélték ki. Az épületekben lévő csövek lecserélése a lakók feladata lenne, ám sajnos ismeretek vagy anyagi források hiányában erre ritkán kerül sor. Emiatt rendre megjelenhet régebbi épületek csapvizében az ólom. Az ólom egy mérgező nehézfém, nagy kockázatot jelent a fejlődő idegrendszerre.
A Radsafetyzone által koordinált mérések során öt lakás csapvizének minőségét végezték. Mind a pangó - reggeli kiengedés nélküli -, mind a kiengedett víz ólom és higany szennyezettségét vizsgálták. Higany egyetlen esetben sem volt magasabb a kimutathatósági határnál, ám ólom az összes mintában kimutatható volt, a 10 mérésből 7 esetben a 10 µg/l-es határérték alatt, ám egy budai és egy pesti társasház esetén a pangó víz meghaladta a határértéket (42,3 µg/l a pesti és 33,1 µg/l a budai esetén). A kiengedett csapvíz a pesti bérházban már határérték alatt volt (3,5 µg/l), ám a budai lakásban a kiengedés után is a határérték közel két és félszerese volt 24,4 µg/l. Mint megtudták a lakóktól, a közelmúltban cserélték ki a budai épületben a régi ólomcsövek egy részét. Sajnos ismert, hogy a részleges csere sok esetben ront a helyzeten, mert a érintkezésénél tud több szennyezés a csapvízbe kerülni. (a lakókat minden esetben értesítették az eredményekről és a lehetséges megelőző intézkedésekről.
Mit csináljunk, mit ne csináljunk ha minimalizálni akarjuk a kitettségünket ólomnak:
- Próbáljuk megtudni, hogy van-e ólomcső az épületben ahol lakunk, dolgozunk. Az ólmot tartalmazó ivóvíznek nincsen eltérő íze vagy szaga.
- Végeztessünk célzott ólom vizsgálatot. Az ÁNTSZ-nél ezt gyakran ingyen meg lehet tenni, de a vízszolgáltatónál is érdeklődhetünk.
- Próbáljuk lecserélni, lecseréltetni az ólomcsöveket.
- Ha ismert, hogy a csapvízben ólom van, akkor ivásra, főzésre csak 2-3 perc kiengedés után használjuk a vizet, a kifolyatott víz a hűtőben tárolható. A kiengedett víz jó lehet öntözésre, mosásra, stb.
- Várandós anyák, kisgyermekek lehetőleg ne fogyasszák a csapvizet, amiben ólom van.
- Lehet ivóvíz-tisztító berendezésekkel, alapvetően fordított ozmózisos elven működő berendezésekkel tisztítani a vizet. Az aktív szenes szűrő nem kellően hatékony az ólom eltávolításában. A forralás nem csökkenti az ólom mennyiségét.
Azbeszt a házakban
A másik fókusz, az országszerte sajnos még mindig nagyon elterjedt azbeszt, melyről már az 1800-as évek vége óta tudjuk, hogy káros, mégis csak 2005-ben lett teljesen betiltva Magyarországon. Amíg kötött formában van, addig az azbeszt nem veszélyes, ám ha a levegőbe kerül, akkor a tüdőnkbe juthatnak a szálai és örökre ott is maradhatnak, majd akár pár évtizedes lappangási idő után daganatos megbetegedéseket okoznak. A legveszélyesebb a szálas szórt azbeszt, amit például lakótelepi épületek alagsorában használtak tűz- és hőszigetelésre. Bár régóta be van tiltva, mentesítése még nem történt meg sok helyen. Lakótelepeken, például Tatabánya egyes részein is megtalálható. Elterjedtebb a kötött cementbe kevert azbeszt. A mai napig több mint 100 millió négyzetméternyi szürke azbeszt palás tetőfelület lehet az országban, melyről lassan, de folyamatosan kopnak le az azbeszt-szálak. Mind az épületekben található eternit (jellemzően vízvezeték) csöveket, mind az azbeszt palát a törvényi előírások szerint bontás esetén sértetlenül kell eltávolítani, vigyázva rá, hogy ne sérüljenek, hiszen az azbeszt akkor okoz gondot, ha kiszabadulva a levegőbe kerül. Az azbeszt hulladékot a lakosok leadhatják erre kijelölt átvevő helyeken, vagy elszállíttathatják veszélyesáru-fuvarozóval. Fontos ezért, hogy
- Próbáljuk felmérni, hogy van-e azbeszt az épületeinkben; ezt magunk is megpróbálhatjuk, vagy ha bizonytalanok vagyunk, hívjunk azbeszttel foglalkozó céget felmérésre.
- Soha ne fúrjunk, fűrészeljünk, törjünk el azbesztpalát, azbesztcement csövet, szigetelést.
- Ha elbontják az azbeszt tetőnket, azbesztes csöveinket, ellenőrizzük, hogy szabályosan lesz-e elszállítva, nem pedig a sittes konténer alján végzi.
- Lehullott azbesztet nem szabad seperni, csak porszívózni, mégpedig „H” jelű porszívóval.
- Szórt azbesztes környezetben, lépcsőházakban kerüljük a huzatot. A lehető legrövidebb időt töltsük ilyen terekben és gyakran mossunk fel.
A Radsafetyzone által koordinált mérések során a vízminták vizsgálati eredményei:
|
Minta száma a megrendelőnél |
Minta sorszáma a laboratóriumban |
Ólom - Pb µg/l |
Higany - Hg µg/l |
|
Ba-K |
109/H |
1,9 |
< 0,02 |
|
Ba-P |
110/H |
2,6 |
< 0,02 |
|
Ha-K |
111/H |
2,2 |
< 0,02 |
|
Ha-P |
112/H |
3,2 |
< 0,02 |
|
Hö-K |
113/H |
2,5 |
< 0,02 |
|
Hö-P |
114/H |
2,2 |
< 0,02 |
|
Vö-K |
115/H |
3,5 |
< 0,02 |
|
Vö-P |
116/H |
42,3 |
< 0,02 |
|
Zi-K |
117/H |
33,1 |
< 0,02 |
|
Zi-P |
118/H |
24,4 |
< 0,02 |
Utolsó kommentek