Káros vegyszerek a mindennapi termékekben

A 444.hu írta meg,  hogy sajnos az ipari lobbi ismét legyőzte a tudományt, és hiába kapott a naptejekben elterjedt TiO2 rákkeltő besorolást az EU-ban - belégzés esetére - mégis, nemhogy korlátozták volna, de még a címkén sem kell végül megfelelően jelölni.

A cikk kiemeli "Miután az európai szakhatóság, az ECHA is csatlakozott az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és az amerikai szakhatóságok véleményéhez abban, hogy a titándioxid rákkeltő lehet, az EU olyan szabályozást készített elő, amely alapján figyelmeztető jelzéssel kellett volna ellátni a titánium-dioxid tartalmú termékeket. Ezt emeljük ki külön is: nem betiltani akarták a titándioxid használatát, csak azt szerették volna, hogy a szert tartalmazó termékekre helyezzenek el jól látható figyelmeztetést."

A titánium-dioxidot évente körülbelül 13 milliárd dollár értékben forgalmazzák. A vegyipar és kozmetikai ipar is számos területen használja, festékektől, krémeken át bio naptejekig át. 

Amit mindenkinek javasolhatunk továbbra is, hogy böngéssze a címkét és lehetőleg kerülje a titánium-dioxidos naptejeket, különösen ha spray formájában forgalmazzák. Eleve érdemes vizsgálni a címkét, hisz más kockázatos anyag is lehet a naptejekben, ahogy a Greenpeace blogján lévő összefoglalóban olvashatjuk.

A házakba beszivárgó radon kockázatára, továbbá a kályháinkban való szemétégetés veszélyeire hívja fel a figyelmet a Szubjektív Értékek Alapítvány programja. Demonstratív méréseik során véletlenszerűen kiválasztott fővárosi és főváros környéki épületekben vizsgálták a levegő radon koncentrációját. A radonszintet aktív (elektromos műszer) és passzív módon mérték. Az aktív mérések során egy épületben találtunk aggodalomra okot adó radon koncentrációt, viszont a passzív mérések több esetben is magasabb szintet mutattak a vizsgált rövidebb koratavaszi időszakban.

Radon az épületeinkben

A legtöbben lehet, hogy nem is hallottak a talajból a levegőbe, így épületeinkbe szivárgó radongázról, pedig a dohányzás és a légszennyezés mellett a tüdőrákos esetek egyik fő felelőse.  A színtelen, szagtalan radioaktív radon a talajban természetesen előforduló urán bomlása során keletkezik. A radon ráadásul további radioaktív anyagokká bomlik. A földfelszínen mérhető, lakosságot ért radioaktív háttérsugárzás körülbelül 40%-áért a radon és bomlástermékei felelnek. Épületeinkben a radon koncentrációja függ attól, hogy mennyire urándús a talaj, és hogy mennyire könnyen tud felszivárogni a lakótérbe. Ha az épület alatti talaj feltöltésére salakot, pernyét használtak, az is kockázati forrás, illetve egyes építőanyagok is tartalmazhatnak uránt. A pincékben jellemzően magasabb a radon koncentráció. Az energiatakarékosság fontos, ám ha tökéletes az ingatlan szigetelése, akkor fel  tud dúsulni a radon a lakásban.

A legnagyobb veszélyforrás nem maga a belélegzett radon, hanem annak radioaktív bomlástermékei kerülnek rá kis porszemcsékre és tapadhatnak meg a tüdő falán. Ha poros, füstös a lakásunk, illetve forgalmasabb főút mellett vagy kerületben élünk, jelentősebb a kockázat. A dohányosok számára kiemelten veszélyes a radon. A kutatások szerint a beltéri radon felel az összes tüdőrákos megbetegedés 9%-áért és az összes daganatos megbetegedés 2%-áért.

A Nők Lapja Cafe-ban beszéltek orvosok a hazai légszennyezés veszélyeiről a Greenpeace iskolák környéki légszennyezés mérése kapcsán. A Greenpeace szerint az iskolák környéki jellemzően a dízelekből származó nitrogén-dioxid szennyezettség jelentősebb, mint amit a környező hivatalos mérőállomások adatai mutatnak, ami kockázatot jelenthet a gyermekek egészségére.

Több orvos is nyilatkozik a lapnak a problémáról:

dr. Benedek László gyerekorvos: „A nitrogén-oxid-szennyezés a légúti megbetegedések és az asztma legfőbb kiváltó oka. Ezek a szennyezőanyagok folyamatosan irritálják, gyulladásban tartják az orr, a garat és a hörgő nyálkahártyáit, így nagyon sebezhetővé teszik a szervezetünket a kórokozókkal – elsősorban a vírusokkal – szemben.”

Laki István a Magyar Gyermektüdőgyógyász Szekció elnöke: „Az olyan fizikai szennyezőanyagok, mint a PM10 és a PM 2,5 (a PM az angol »particulate matter« kifejezés rövidítése, amely a 10, ill. 2,5 mikronnál kisebb finom szemcsés anyagokat jelöli, közismert nevükön szálló pornak hívjuk ezeket – a szerző), nagyon mélyen le tudnak jutni a légutakba, sőt a vérbe is bekerülhetnek. Így a test minden szervébe eljuthatnak, ahol súlyos gyulladásokat okozhatnak.Ráadásul ezeken az apró részecskéken a kémiai szennyező anyagok is megtapadnak: megkötik a nitrogén-oxidot, kén-dioxidot és szénhidrogéneket, amelyek további, sokszor nehezen gyógyítható problémákhoz vezethetnek.”

Nékám Kristóf immunológus professzor, a Budai Allergiaközpont vezetője: „A gyerekkori allergiás nátha kialakulásában gyulladáskeltő hatásuk miatt a nitrogén-oxidok kiemelt rizikófaktornak számítanak” 

Csapvizben lévő ólom-szennyezettségre és az épületeinkben lévő azbeszt veszélyeire hívja fel a figyelmet a Szubjektív Értékek Alapítvány programja. A demonstratív mérések során, véletlenszerűen kiválasztott hazai épületeket vizsgáltunk a csapvíz ólom koncentrációját. Az 5 vizsgált lakásban 2 esetben határérték többszöröse volt az ólom koncentráció a pangó vízben és az egyik budai társasházban még a kiengedés után a határérték több mint kétszeresét mérték. 

Számos egészségügyi kockázatot jelentő szennyezés van épületeink környékén. A Szubjektív Értékek Alapítvány, kiadványokkal és iskolai előadásokkal, valamint ismeretterjesztő honlappal hívja fel a figyelmet a mindennapi kockázatokra. 

Ólom a csapvízben

Európában, Magyarországon az 1980-as évekig a házak ólom vízvezeték csővel épültek. Sajnos általában ezeket a csöveket nem, vagy csak részlegesen cserélték ki. Az épületekben lévő csövek lecserélése a lakók feladata lenne, ám sajnos ismeretek vagy anyagi források hiányában erre ritkán kerül sor. Emiatt rendre megjelenhet régebbi épületek csapvizében az ólom. Az ólom egy mérgező nehézfém, nagy kockázatot jelent a fejlődő idegrendszerre. 

A Radsafetyzone által koordinált mérések során öt lakás csapvizének minőségét végezték. Mind a pangó - reggeli kiengedés nélküli -, mind a kiengedett víz ólom és higany szennyezettségét vizsgálták. Higany egyetlen esetben sem volt magasabb a kimutathatósági határnál, ám ólom az összes mintában kimutatható volt, a 10 mérésből 7 esetben a 10 µg/l-es határérték alatt, ám egy budai és egy pesti társasház esetén a pangó víz meghaladta a határértéket (42,3 µg/l a pesti és 33,1 µg/l a budai esetén). A kiengedett csapvíz a pesti bérházban már határérték alatt volt (3,5 µg/l), ám a budai lakásban a kiengedés után is a határérték közel két és félszerese volt 24,4 µg/l. Mint megtudták a lakóktól, a közelmúltban cserélték ki a budai épületben a régi ólomcsövek egy részét. Sajnos ismert, hogy a részleges csere sok esetben ront a helyzeten, mert a érintkezésénél tud több szennyezés a csapvízbe kerülni. (a lakókat minden esetben értesítették az eredményekről és a lehetséges megelőző intézkedésekről. 

Átfogó cikk jelent meg a Magyar Hangban a hazai azbeszt helyzetről. Bemutatják, hogy az azbeszt szinte elpusztíthatatlan: a szálas szerkezetű magnézium-szilikát nagy szakítószilárdságú, kiváló hőszigetelő, nem ég, és még a lúgnak és a savnak is ellenáll, így az építőipar legszebb álmát váltja valóra. Felhasználták cementbe keverve, csövek burkolásához, tetőfedéshez, tűzvédelmi burkolatokhoz, hőszigeteléshez, elektromos szigeteléshez, és még az autóiparban is jó hasznát vették. Két csoportot különböztethetünk meg: az erős kötésű azbesztcementet, más néven eternitet, és a gyenge kötésű szórt azbesztet. Utóbbi jelenti a nagyobb veszélyt, hiszen csaknem 90 százalékban tartalmaz azbesztet, ami az anyag öregedésének révén már akár a legkisebb behatásra is a levegőbe kerülhet. Mivel a panelházak nem lakás céljára szolgáló helyiségeit sok esetben szórt azbeszttel szigetelték, a súlyosan szennyező anyag a mai napig rengeteg ember egészségét veszélyezteti egyes településeken, például Tatabányán. 

Bár a káros hatásairól már a XIX. század végén tudhattak, Angliában 1931-ben törvényben mondták ki az anyag veszélyességét, Magyarországon teljesen mégiscsak az Európai Unióba való belépést követően, 2005-ben tiltotta be végleg az azbeszttartalmú termékek forgalmazását.

A probléma ezzel együtt ránkmaradt. Bár amíg kötött formában van, addig az azbeszt ártalmatlan, amint azonban hosszúkás kristályai a levegőbe, onnan pedig az emberi tüdőbe kerülnek és mélyen beágyazódnak a légzőszerv szöveteibe, ahol betokozódnak, ami később daganatok kialakulásához vezethet akár 20–30 év lappangási idővel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában évente 30 ezren halnak meg az azbeszt okozta megbetegedésekben.

Magyarországon több százmillió négyzetméter azbeszttartalmú tetőfelület készült, ezeket folyamatosan bontják, de sajnos csak kis részük kerül szabályos veszélyes hulladék lerakóba. Hiába a szigorú törvényi szabályozás, a gyakorlatban mindenki úgy szabadul meg az azbeszttől, ahogy tud. Pedig amúgy lakosok leadhatnak mindenféle engedélyek nélkül azbeszt palát erre kijelölt helyeken.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a vizsgált hazai csapvízminták ötödében a határértéknél magasabb ólomtartalmat mért. Az NNK május elejéig beérkezett 2700 vízmintákat vizsgálata. Határérték feletti szennyezés , jellemzően a régi épületekben mutatható ki, melyekben a mai napig régi ólomcsövek vannak.

Az idegrendszert károsító ólom a legnagyobb veszélyt a kismamákra, méhen belül a magzatra, és a csecsemőkre jelent. Ha egy gyerek ólommal szennyezett vizet iszik, csökken az inteligenciája és viselkedési zavarok is gyakrabban jelentkeznek.

Végleges megoldást az ólomcsövek teljes cseréje jelent, de 2-3 perces kiengedés csökkenti a koncentrációt, továbbá az úgynevezett fordított ozmózis elven működő vízszűrők megszabadítanak minket az ólomtól. Fontos tudni, hogy forralással nem csökken az ólom koncentrációja, sőt, az aktív szenes szűrők sem veszik ki az ólmot.

Aki még szeretné bevizsgáltani az ivóvizét, az megteheti ingyen. A Nyitott laboratórium programban főleg az 1945 előtt épült házak lakóitól várják a vízmintákat, az ingyenes vizsgálati lehetőség 2020. március 31-ig tart.

További tippek az ATV.hu-n.

Az ingyenes programról: https://efop180.antsz.hu/hirek-kornyezetegeszsegugy/45-nyitott-laboratorium-dijmentes-lakossagi-ivoviz-vizsgalat.html

30 másodpercenként meghal egy dolgozó a munkahelyén az ottani vegyi szennyezettség miatt és 15 másodpercenként pedig általánosságban a rossz munkahelyi körülmények miatt hall meg egy foglalkoztatott egy 2018-as ENSZ riport szerint.

A QUARTZ cikke foglalja össze a jelentést, mely szerint évente összesen 2.8 millió ember hal meg évente a rossz munkakörülmények miatt. A munkahelyi halálozás fő oka a rákkeltő anyagok belégzése, az összes elhalálozás 86%-a. A jelentést Baskut Tuncak, speciális káros anyagokkal foglalkozó ENSZ jelentéstevő jegyzi, aki szerint gyakorlatilag bűncselekmény amit sok cég művel.

Az Euronews közölt összeállítást arról, hogy hazánkban a falvakat sem kíméli a légszennyezés. A Levegő Munkacsoport méréseire hivatkoznak, miszerint még a Bükk oldalában, található Répáshután is, ahol elvileg nagyon tiszta hegyi levegőnek kéne lennie, a fűtési időszakban 10-20 szorosára nő az ultra-finom részecskék száma. 

A szálló por nagyobb részecskéivel ellentétben az egészen apró koromszemcsék nem akadnak fenn a légutakban, hanem a véráramba is bejutnak, keringési- és érrendszeri megbetegedéseket okoznak, ami stroke-hoz vagy szívinfarktushoz vezethet. A levegő szennyezettségéből fakadó megbetegedések évente körülbelül 13 ezer ember idő előtti halálát okozzák Magyarországon. A szennyezés nem csak a nagyvárosok érinteti, hanem sok falut is például, olyan kistelepüléseket is, mint Répáshuta.

Az Nemzeti Népegészségügyi Központ ezért folyamatosan próbálja, felhívni a lakosság figyelmét, hogy kerüljék a helytelen fűtési módok alkalmazását. Műanyagok, ruházat, gumiabroncsok és egyéb hulladékok égetésekor rákkeltő vegyületek kerülnek a levegőbe, ezért ezekkel szigorúan tilos fűteni.

További információk a Fűts okosan! kampány honlapján.

2018 nyarán jelent meg több tudósítás arról, hogy Uniós viszonylatban Románia a radonszennyeződésnek leginkább kitett országok között van. A dohányzás után a második legfőbb oka a tüdőráknak: az Európai Bizottság adatai szerint a radon kitettség. Az esetek 8-15 százalékában ennek a nemesgáznak tulajdonítható. Különösen veszélyessé akkor válik, ha radioaktív bomlástermékei megtapadnak a levegőben található kis szálló részecskéken, majd a tüdő falán maradnak és ott sugároznak és így okoznak károsodást.

A radon kerülhet a lakjásunkba a talajból, a salak feltöltésből, de az az építkezési anyagok is sugározzák, illetve a fürdőszobában keletkező gőzben is lehet.

Sajnos, ahogy Magyarországon, úgy Romániában sincs érdemi felmérés, vizsgálat a lakosságot ért kitettségre. Így megfelelő intézkedések sincsenek a kockázatok csökkentésére. Amit addig is tehetünk, próbáljunk méréseket megrendelni (például: http://radsafetyzone.com/)

Amit addig is megtehetünk, az a rendszeres szellőztetés, amivel a radon mennyisége csökken a lakásunkban, épületeinkben. 

A Dán Fogyasztói Tanács (Danish Consumer Council) 55 szempillafestéknek a címkén feltüntetett összetevőit vizsgálta és 32-ben talált allergizáló vagy a hormonrendszert megzavaró vegyi anyagot. Olyan márkákat teszteltek, mint  a Clinique, a MAC, a Chanel, a Helena Rubinstein, a Lancôme és a L'Oreal.

 A 2018. januárjában bemutatott vizsgálat során alapvetően az endokrin, azaz a hormonrendszerre kockázatot jelentő anyagok (EDC) jelenlétét vizsgálták. Ezen anyagok kivonása évek óta az EU napirendjén van, ám a mai napig nem kezdődött meg a kivonásuk például kozmetikai termékekből.

A termékekben a következő problémás vegyületek voltak jelen:

• parabének - hormonkárosítással gyanúsított tartósítószerek;
• butylated hydroxytoluene (BHT) – hormonkárosítással gyanusított;
• cyclopentasiloxane – feltételezik hormonkárosító hatását és kockázatot jelent a környezetre;
• PTFE – a környezetre kockázatos fluórozott vegyület;
• chloroxylenol – allergizáló vegyület;
• imidazolidinyl urea – allergizáló vegyület és
• iodopropynyl butylcarbamate – allergizáló vegyület

A tanulmány készítői szerint önmagában minimális ezen anyagok hatása, hisz az egyetlen termékben lévő mennyiség nagyon kicsi. Viszont az emberekbe számos forrásból származó problémás vegyi anyag kerül, ezek együttes, úgynevezett koktélhatása már kockázatot jelenthet. A dán szervezet ezért az javasolja a fogyasztóknak, hogy válasszanak problémás anyagoktól mentes termékeket, mivel az egyetlen módja jelenleg annak, hogy  minimálisra csökkentsék a kitettségüket.

A cégek a jelentésre reagálva kijelentették, hogy csak az EU és a dán hatóságok által a bőrápolási termékekben és kozmetikumokban engedélyezett anyagot használnak. A fogyasztóvédők ezt nem kérdőjelezték meg, hanem a jelenlegi megengedő szabályozást kritizálták.

 Mivel gyakorlatilag itthon is hasonló termékek vannak jelen, ezért addig amíg végre nem kezdődik meg ezen anyagok régóta beígért korlátozása, addig mindenkinek csak azt javasolhatjuk, hogy böngéssze az apróbetűs címkét, és válasszon olyan terméket, amiben nincsenek jelen a fenti összetevők.

Az eredeti teszt a vizsgált termékekkel: https://kemi.taenk.dk/bliv-groennere/test-these-substances-are-found-mascaras

Az Európai Vegyianyag-ügynökség június 16-án végre kimondta, amit tudósok és zöld szervezetek már sok éve mondanak, hogy a műanyag adalékként elterjedt Biszfenol-A (BpA) károsítja az emberi hormonrendszert. Ez komoly előrelépés, mert az EU nagyon akadozik a hormonkárosító anyagok korlátozásával, sőt a mai napig nincs elfogadott kritériumrendszer ezen anyagok azonosítására.

Franciaország javasolta a vegyület hormonkárosítóként való besorolását. Korábban szaporodási képességeket károsító anyagként ugyan nyilván volt tartva, ám így most hormonkárosítonként is szerepel az EU Különös aggodalomra okot adó anyagok listáján (SVHC), melyeket használatát indokolt korlátozni.

A Biszfenol-A a polikarbonát műanyagok alapanyaga, és sajnos könnyen kijut a termékekből és már egész kis mennyiségben is kockázatot jelent. Civil nyomásra 2011-ben betiltotta az EU cumisüvegelben, ám a mai napig megtalálható ételtároló műanyag edélnyekben, USA-ban az összes vizsgált fogzássegítő rágókában, de számos más műanyag termékben és bolti blokkokban is.

A BpA kitettséget korábbi tudományos kutatások alapján összefüggésbe hozták a rákos megbetegedésekkel (prosztata- és mellrák), cukorbetegséggel, asztmával, koraszülések és szívbetegségek kialakulásával, továbbá olyan hormonális zavarokkal, mint a korai serdülés, az elhízás, a meddőség, de születési és agyi fejlődési rendellenességekért, viselkedési zavarokért is okolták. A Nature cikke szerint ha az anyában magasabb a BpA szint akkor a gyermeknél szorongás, depresszió, agresszió, hiperaktivitás figyelhető meg,

Az Egészségügyi Világszervezet Rákkutatási Ügynöksége által valószínűleg emberi rákkeltőnek besorolt glifozát gyomirtót az európai hatóság nem minősítette daganatkeltőnek. Zöld szervezetek szerint az Európai Vegyianyag-ügynökség március 15-i döntésével a megkérdőjelezhető függetlenségű szervezet szőnyeg alá söpri a gyomirtó rákkeltő hatásával kapcsolatos egyértelmű bizonyítékokat. A Monsanto nevű óriáscég által kifejlesztett glifozát kimutatható a vizeletünkből és sörökből is. A mai döntés alapján viszont jó eséllyel a termőföldeken és így az ételeinkben maradhat ez a veszélyes anyag. A napokban robbant az a botrány is miszerint a Monsanto maga gyártatott tudományos cikkeket a glifozát védelmében. 

Sajnos ismert, hogy lakásunk pora tele van káros vegyi anyagokkal, melyek forrása a hétköznapi tárgyaink, műszaki cikkek, bútorok, szőnyegek, festékek illetve a kintről bejövő légszennyezés, por. Egy új kutatás arra hívta fel a figyelmet, hogy a velünk élő házikedvencek, a lakásunk porával többet érintkező cicák ugyanúgy, ha nem jobban ki vannak téve a szennyezésnek, és bizony a káros vegyszerek kimutathatóak a vérükből.

A Stockholmi Egyetem és több svéd kutatóintézet közösen vizsgálata szennyezők jelenlétét  lakások háziporában illetve az ott lakó macskák vérében.  Régi, már forgalomból kivont halogénezett vegyületeket, mint például az évtizedek óta kivont DDT illetve elterjedt brómozott égésgátló anyagokat kerestek a mintákban. Ezen anyagok nem vagy csak évtizedek alatt bomlanak le, felhalmozódnak az élő szervezetben és károsítják a hormonrendszert, esetenként az idegrendszer fejlődését de rákkeltéssel is gyanúsítják őket.

Az  EU tagállamok képviselői támogatták azt a dán javaslatot, hogy négy ftalát vegyület ezentúl mint hormonkárosító, azaz endokrin romboló (ED) anyag legyen besorolva. Az uniós vegyi szabályozás a REACH, Különös Aggodalomra Okot Adó Anyagok (SVHC) listájára elvben a rákkeltő, mutagén, szaporodási képességeket károsító valamint a felhalmozódó és nem lebomló anyagok kerülnek fel. Az SVHC listára került anyagokat korlátozhatja az unió. Az ipar és egyes tagállamok korábbi ellenkezése miatt önmagában a hormonkárosító hatás miatt nem kerülnek erre a listára vegyi anyagok, ám lehetőség van arra, hogy mégis rákerüljenek, ha a károsító hatása összevethető a fent említett káros hatásokkal.

A történelmi szavazás során négy ismerten hormonkárosító, alapvetően műanyag lágyítószerként elterjedt ftalát, a BBP, a DBP, a DEHP és a DiBP kapta meg immár az EU-tól hivatalosan a SVHC minősítést.

Korábban több ftalátról bizonyosodott be, hogy károsítja az emberek szaporodási képességeit és hormonrendszerét és ezzel összefüggésben rákkockázatuk is lehet. A Rochester Egyetem vizsgálatai szerint két most hormonkárosítónak besorolt, elterjedt ftalát, a DEHP és a DBP magasabb koncentrációja a kisfiúk esetén nagymértékben csökkentette az olyan „fiús” játékok használatát, mint például a kisautó vagy a vonat.

Bár több ftalát korlátozásáról elvben már korábban döntött az Európai Unió mégis számos használatot engedélyezett a cégeknek a REACH-ben fellelhető kiskapuk alapján. A ClientEarth nevű szervezet ezért is indított a közelmúltban pert az Európai Bizottsággal szemben, mert engedélyezte a DEHP ftalát jelenlétét újrahasznosított PVC műanyagban.

Szorongás, agresszió, depresszió, hiperaktivitás, figyelemzavar, és magatartási problémák figyelhetőek meg azoknál a gyerekeknél, akik magzati vagy csecsemőkorban találkoznak a biszfenol-A nevű műanyag alapanyaggal. A Nature nemzetközi tudományos lapban megjelent írás 11 szakcikket összegzett a cumisüvegekben betiltott, de például ételtartókban, bolti bizonylatokban és amerikai rágókában jelenlévő biszfenol-A a gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásáról.

A biszfenol-A (BpA) ismert hormonkárosító (endokrin rendszert károsító) anyag, amit polikarbonát műanyagok és epoxi gyanták előállításához használnak. A Nature szerzője összegezte azon kutatásokat, melyek azt mutatják, hogy ezen anyagnak való kitettség módosítani tudja a gyermekek viselkedését. A cikk összegzi azt a 11 szakmai publikációt melyek összefüggést mutatnak a szülői illetve gyermekkori BpA kitettség és a 12 év alatti gyerekek viselkedése között.

A Natureban megjelent írás megállapítja, hogy ha az anyában magasabb a BpA szint akkor a gyermeknél szorongás, depresszió, agresszió, hiperaktivitás figyelhető meg, míg a gyermekkori biszfenol-A kitettség esetén szorongás, depresszió, hiperaktivitás, figyelemzavar, és magatartási problémák jelentkeztek. A tudományos írás kijelenti, hogy a terhesség ideje különösen érzékeny periódus a BpA kitettség szempontjából, sőt a BpS nevű rokon vegyület is sok esetben hasonlóan viselkedik. A cikk szerzői kiemelik, hogy a jelenlegi jogszabályok nemhogy nem korlátozzák ezen anyagok alkalmazását, de még csak olyan előírások sincsenek, mely alapján megfelelően tudnának tájékozódni a babát váró anyák a kockázatokról.

A BpA kitettséget korábbi tudományos kutatások alapján összefüggésbe hozták a rákos megbetegedésekkel (prosztata- és mellrák), cukorbetegséggel, asztmával, koraszülések és szívbetegségek kialakulásával, továbbá olyan hormonális zavarokkal, mint a korai serdülés, az elhízás, a meddőség, de születési és agyi fejlődési rendellenességekért, viselkedési zavarokért is okolták. 

Decemberben mutatták be Franciaország eddigi legátfogóbb úgynevezett biomonitoring vizsgálatának eredményeit, mely során 4000 terhes nő vizeletében kerestek hormonrendszerre kockázatot jelentő kemikáliákat. Az eredmények megdöbbentőek voltak, gyakorlatilag az összes mintában volt legalább egy ilyen problémás anyag.

Hormonkárosító és szaporodási képességekre kockázatot jelentő, sőt rákkal is összefüggésbe hozott, főként műanyag lágyítószerként elterjedt ftalátokat a minták 99.6%-ban detektáltak. Szintén ismert hormonkárosító, cumisüvegből már kitiltott biszfenol-A a minták 70%-ban volt jelen. Ezen túl piretroid rovarirtó szerek, dioxinok, évtizedek óta betiltott PCBk, égésgátló anyagok és perfluorozott anyagok is kimutathatóak voltak a mintákban.

Szintén decemberben mutatta be a svájci Greenpeace azt a vizsgálatot, mely során 20 támogatójuk vizeletében kerestek 31 féle növényvédő szermaradékot. A 20 vizsgált személyből 10 a saját bevallása szerint főleg bio élelmiszert fogyasztott, míg a másik 10 nem figyelt erre. Az eredmények mind a 20 vizsgált ember vizeletében találtak növényvédő szereket, ám a bio fogyasztóknál kevesebb hatóanyagot találtak a mintákban és lényegesen alacsonyabb koncentrációban voltak jelen ezen problémás vegyületek.

Egy friss amerikai vizsgálat többféle hormonrendszert károsító anyagot talált bébi fogzássegítő rágókákban. Az Environmental Science & Technology  szaklapban bemutatott kutatás során 59 szilárd, géllel vagy vízzel töltött termékben kerestek 26 féle hormonrendszer kockázatot jelentő anyagot. Bár több terméket azzal reklámoztak, hogy mentes a kockázatos anyagoktól, mégis mindegyik termékben kimutatható volt legalább egy de sok esetben többféle hormonkárosító anyag is, melyek ráadásul kijutnak a termékekből.

Az összes vizsgált rágókában kimutatható volt, még ha gyakran csak alacsony koncentrációban is Biszfenol-A (BpA), pedig több vizsgált terméket BpA mentesnek jelöltek. Ezt a szintetikus, műanyagokban gyakran előforduló vegyületet többek között cumisüvegekből sok országban így hazánkban is kitiltották mivel ismert, hogy hormonrendszert károsító hatásával összefüggően különösen a fejődő gyermekekre jelent kockázatot. Az európai BpA vizsgálatok azonban a cikk szerint nem igen tértek ki a rágókákra. A BpA-ról ismert, hogy egész alacsony koncentrációban is kárt okoz a kisgyermekek hormonális fejlődésében, ami a későbbiekben számos megbetegedéshez vezethet, így hozzájárulhat cukorbetegség kialakulásához és rossz hatással lehet az agyi fejlődésre is.

November végén száz vezető tudós kérte közös levélben az Európai Unió vezetőit, hogy hozzanak megfelelő, hatékony intézkedéseket a hormonrendszert károsító vegyi anyagok régóta vár visszaszorítása érdekében. „Ne manipuláljunk tovább a tudományt” címmel tettek közzé egy levet, amit többek között a Le Monde francia lap tett közzé. A cím arra utal, hogy ahogy a Párizsi Klímaegyezmény során egyszer és mindenkorra kimondták, hogy a világ elfogadja a tudományos tényeket és elismerik, hogy globális klímaváltozásért az ember felelős, úgy más környezetvédelmi, környezet-egészségügyi kérdésben sem szabadna tagadni a mára egyértelmű tudományos bizonyítékokat.

Több ismert babapopsi kenőcs sajnos számos olyan anyagot tartalmaznak, melyet egyes kutatások kockázatosnak tartanak. Tartalmaznak allergéneket és több termék esetén is egy nagyobb dózisban rákkeltéssel gyanúsított és ismerten a hormonrendszerünkre kockázatot jelentő anyagot is. Ezen anyagok használata bár engedélyezett, ám az elővigyázatosság elve szempontjából kritizálható.

Antioxidáns anyag, így tartósító szerként is funkcionáló adalék több popsikrémben a butilhidroxianisol (BHA) melyről ismert hogy nem csak egyes kutatások szerint beavatkozik a hormonrendszer működésébe, de Kalifornia állam az ismert rákkeltők listáján szerepelteti. Állatkísérletek is BHA fogyasztás rákkeltő hatásáról írnak, más kutatás viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy ezzel a kockázattal csak nagyobb BHA bevitelénél kell számolni.

Sajnos több termékben jelen vannak parabén tartósítószerek is, melyekről ismert, hogy kockázatot jelentenek a hormonrendszerünkre nézve. Különösen a propil- és butil-parabén ilyen kockázata ismert. 

Egy édesanya összefoglalója: így kerüld el az irritációt vagy a hormonkárosító anyagokat!

cikk átvéve a www.zoldgondoskodas.hu oldalról!

Babáink esetében sokkal jobban odafigyelünk, hogy a legjobbat adjuk nekik. Különösen, mivel bőrük még oly’ pihe-puha illatos, hogy szeretnénk ezt minél tovább megőrizni! Boltok polcain temérdek nagy a választék, de vigyázzunk! Csak mert cuki baba vagy bébiállatkák hada sorakozik egy színes flakonon, még nem biztos, hogy az apróságok érzékeny bőre odalesz érte. Mikor megszületett az első babám, mindent elhittem a kórházban dolgozóknak, védőnőnek, hogy hexaklorofénes hintőport tegyek a köldökcsonkra, amit igaz, hogy betiltottak, de hülyeség, hiszen még “senkinek” nem lett baja tőle, ilyen gyógyszertári fürdetőt használjak, olyan krémet a kis repedezésekre stb.
Hazaérve, s felébredve kicsit az anyává válás misztériumából, elkezdtem gondolkodni… Miért van ilyen szörnyű neve egy hintőpornak? Külföldi videókon miért nem használnak semmilyen hintőport? Miért ennyire macera ennek a gyógyszertári fürdetőnek a használata, hogy inkább csak tiszta vizet használnék? Hány kg-t kell rákennem, hogy lejárati ideje előtt elfogyjon? Régen is ez volt?

Egy 2015 októberében bemutatott nemzetközi felmérés szerint elektromos hulladékból származó, mérgező égésgátló vegyület található az EU-ban kapható játékokban. A hazánkból származó Rubik-kocka is tartalmazott ilyen anyagokat.

A felmérés során 21 játékot: tizenöt (eredeti és nem eredeti) Rubik-kockát, valamint hat egyéb terméket vizsgáltak. A minták Csehországból, Németországból, Magyarországról, Lengyelországból, Szlovákiából és Svédországból származtak.

A minták 90%-ában volt kimutatható a kockázatos égésgátlók egyike; a minták 43%-ában ráadásul szignifikáns mennyiségben.

A Magyarországon vásárolt Rubik-kocka (Rubik’s/cube Bűvös original 3x3) 6 ppm-nyi oktabróm-difenil-étert (okta-BDE) és 58 ppm dekabróm-difenil-étert (deka-BDE) tartalmazott. Csak egy svéd és egy lengyel nem eredeti Rubik-kockában nem volt kimutatható mennyiségben a két problémás égésgátló anyagból.

Az okta-BDE nevű égésgátló használata már világszerte korlátozott – míg a deka-BDE tiltását jelenleg készítik elő. Mindkét égésgátló anyag károsítja az emberi hormonrendszert, és károsítja a gyermekek idegrendszerének – intelligenciájának – a fejlődését is.

A méréseket végeztető Arnika nevű cseh környezetvédő szervezet határozottan tiltakozik a káros anyagok megjelenése ellen gyerekjátékokban. Sajnos a vegyi anyagokat nemzetközileg korlátozó stockholmi egyezmény 2030-ig megengedi ezen anyagok jelenlétét a játékokban, holott magukat az anyagokat korlátozza.

Az IPEN nemzetközi környezetvédő szervezet szerint emellett ha megengedik ezen anyagok jelenlétét az újrahasznosítandó műanyagokban, az különösen a fejlődő országokat fogja terhelni: oda fog jutni a legtöbb szennyezett hulladék, és az ott élők károsodnak majd különösen a feldolgozás során.

Az eredeti teljes tanulmány: http://ipen.org/documents/toxic-toy-or-toxic-waste-recycling-pops-new-products

Tudósok, zöldek, orvosok már sok éve kongatják a vészharangot, hogy a parabének kimelet kockázatot jelentenek az ezen anyaggal tartósított kozmetikumok használóira, különösen állapotos anyákra és kisgyermekekre nézve. Mégis ha körbenézünk a hazai boltokban, tömegével találunk ilyen problémás termékeket. Az Európai Bizottság végre tett egy kis pozitív lépést: 2015. április 16. után a két legveszélyesebb parabén megengedett mennyiségét szorítja le kozmetikai termékekben.

A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos EU-s bizottság (FBTB) egy kockázatértékelés után több kozmetikai összetevő korlátozására vagy betiltására tett javaslatot. Az Európai Bizottság ez alapján parabének közül a legnagyobb kockázatot jelentő propil- és butil-parabén koncentrációját szorítja vissza a jelenleg megengedett 0,4%-ról 0,14%-ra, illetve betiltja a metil-klór-izotiazolinon és a metil-izotiazolinon keverékének használatát leöblítésre nem kerülő termékekben, így például a testápoló krémekben.

A parabének elterjedtek kozmetikumokban, ám felszívódva a bőrön károsítják az emberi hormonrendszert, sőt rákkockázatukról is megjelentek tanulmányok. A parabének hormonkárosító hatását mutatja, hogy például a lányoknál előrébb hozzák a nemi érettséget. A metil-izotiazolinon nevű tartósító- és fertőtlenítőszer tilalmát az irritáló hatásával indokolják, ám több kutatás szerint akár mérgező az idegrendszerre. Zöld- és fogyasztóvédő szervezetek közleménye szerint, ajánlatos lenne ezt az anyagot szélesebb körben kivonni a forgalomból.

Sajnos a mostani korlátozás is még csak másfél év múlva lép életben és sajnos további szintén kockázatos parabének forgalomban maradnak. A hormonkárosító anyagok igen kis koncentrációban is kockázatot jelenthetnek, így nem állíthatjuk, hogy a 0.14%-os határ tényleges biztonságot jelent. A metil-klór-izotiazolinon és a metil-izotiazolinon pedig továbbra is benne maradhat minden lemosható termékben, például samponokban, így továbbra is problémákat okozhat.

A Zölddrogéria webáruházban vállalta, hogy a mai tudásunk alapján hormonkárosítónak számítható adalékot tartalmazó terméket nem forgalmaz.

A svéd kormány május 22-én bejelentette, hogy pert indít az Európai Bizottság ellen, mivel késlekedik az endokrin rendszert károsító (EDC – hormonrendszert károsító) anyagok betiltását lehetővé tevő jogalkotással.

A növényvédőszerek és a biocid termékek engedélyezéséről szóló uniós rendeletek kimondták, hogy ki kell vonni az EDC anyagokat. A jogszabályok szerint az Európai Bizottságnak 2013. decemberéig kellett volna létrehozni egy kritériumrendszert, hogy egyértelműen lehessen azonosítani ezen anyagokat. A belső viták, a cégek ellenkezése miatt viszont mind a mai napig nincs ilyen kritériumrendszer, így ezen egészségkárosító anyagok a mai napig megtalálhatóak a környezetünkben, a termékeinkben, az élelmiszereinkben. Az EDC anyagok, mint számos növényvédőszer, műanyag adalék, vagy kozmetikai összetevő hosszú távon károsítják az emberek egészségét. Ezen kemikáliák különösen a magzatokat, kisgyermekeket károsíthatják, beavatkozhatnak a nemi fejlődésbe, károsíthatják a szaporodási képességeket, felelősek cukorbetegség, asztma kialakulásáért, sőt több EDC anyagnak daganatkeltő kockázata is van.

A dán fogyasztóvédelmi szervezet, a Danish Consumer Council jelentése szerint gyermekek számára árusított rágógumikban gyakran található BHA, ami egy hormonkárosító sőt lehetséges rákkeltő vegyület.

A fogyasztóvédők szerint a színes állatkás, szörnyecskés csomagolás különösen vonzóvá teszik ezeket a termékeket, pedig egészségügyi kockázatot is jelenthetnek. A 62 vizsgált termékből 18-ban (29%), többek között a népszerű Hubba Bubba rágóban mutatták ki a BHA nevű vegyületet.

A BHA (Butil-hidroxi-anizol, Butilhidroxianisol, E 320) hormonrendszert károsító anyag a dán Endokrin Diszraptor Tanács szerint. BHA-t Antioxidánsokat főként tartósító szerként adják élelmiszerekhez, kozmetikumokhoz. Az antioxidáns elterjedt annak ellenére, hogy ismert róla, hogy beavatkozik a hormonrendszer működésébe és Kalifornia állam még lehetséges emberi rákkeltő vegyületként is besorolta.

Az Avaaz oldalán lehet aláírni a petíciót ezen szerek betiltásáért: https://secure.avaaz.org/en/petition/Ban_endocrine_disrupting_chemicals_in_consumer_goods/

A tudatosvasarlo.hu oldalán megjelent gyermekfogkrém teszt tapasztalata, hogy sok közismert márka sok irritáló, sőt akár kockázatos anyagot tartalmaz. A drágább 'bio' termékek viszont valóban tisztábbak voltak.

Az Isomar BLU Bio fogkrém, a Rossman-ban igazán 'bio áron' 1399 Ft-ért kapható. Ám ha jobban megnézzük a címkét, látjuk, hogy elég pofátlan módon a biónak nevezett termék, a legtöbb nemhogy bio, de kicsit is tudatos gyártó által is már rég kivont triklozánt tartalmaz. A triklozán a fogkrémből bejut az emberi szervezetbe (szájon, száj-nyálkahártyán keresztül) és felhalmozódik.A szervezetbe jutó triklozán, bár akut módon nem mérgező, hosszú távon már egészen alacsony koncentrációban is súlyosan károsíthatja az egészséget. Több kutatás is bizonyította, hogy megzavarhatja az élőlények hormonháztartását: gátolja a nemi hormonok működését: károsan befolyásolhatja a magzat fejlődését. Még daganatos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozák. A fogkrémben található triklozán külön kockázatot jelent, mert elpusztíthatja a szájflóra, lenyelve pedig a bélflóra hasznos baktériumait. A triklozán még az izmok működését is károsítja.

A hintőpor normális esetben zsírkő porból készül. Valamiért viszont a igazán natúrnak tűnő Caola Kamillás hintőpor egy sereg problémás anyagot tartalmaz.

Az összes hormonkárosító parabénnel megkínálták a babapopsira szánt terméket. A parabén tartósítószerek és gyakori összetevői voltak kozmetikumoknak. Mivel károsítják az hormonrendszert, sőt rákkockázatukról is találhatunk kutatásokat ezért több világcég önként kivonta őket és több európai ország kezdeményezte a tilalmukat és uniós szinten is várható a tilalmuk. A legnagyobb kockázatot a hintőporban is megtalálható propil- és butilparabén jelenti, ezen szerek avatkoznak be legnagyobb eséllyel károsan a kisgyermekek fejlődésébe, ezért is tiltotta be Dánia 2011 a 3 év alatti gyermekek számára készülő testápolási és tisztálkodási termékekben ezen két szert.

Szintén találunk a hintőporban a hűtőfolyadékból ismert Propilén-glikolt (PG) jellemzően szintetikusan állítják elő földgázból vagy kőolajszármazékokból és alapvetően az iparban használják. 2010-es vizsgálatok szerint ha magas a propilén-glikol koncentráció a lakás levegőjében az a gyermekek körében növeli az asztma és az allergia kialakulásának a veszélyét. Azért a hintőporból valószínűleg ekkora mennyiség nem kerül a lakás levegőjébe, viszont nem is szükséges a használata. Szintén tartalmaz a hintőpor limonént (limonen), ami irritáló hatású anyagokká bomlik le.

Az ilyen sok problémás anyagot tartalmazó anyagok helyet választhatunk természetesebb, legalábbis kockázatos vegyszerek nélküli terméket is vagy esetleg készíthetünk hintőport házilag is, ahogy az több honlap is javasolja.

Újabb bizonyítékot hozott egy tudományos kutatás támasztotta alá, hogy a hőnyomott papírokból hormonkárosító biszfenol-A juthat be az emberi szervezetbe.

A 2014-es egyesült államokbeli kutatás szerint a számos egészségkárosító hatással vádolt adalékanyag több módon is bejuthat a szervezetünkbe. Egyfelől az élelmiszerekbe kerül, mivel a konzervek jelentős részének belseje tartalmazza ezt az anyagot, de nem igazán ismert az a szennyezési mód mikor a hőnyomott papírokból szívódik fel a bőrünkön keresztül ez az anyag. Hőnyomott papírra nyomják például a bankkártyás fizetéskor ATM-ben, üzletekben adott banki bizonylatokat, és sok pénztárgép is ilyen számlát ad ki, például szupermarketekben, gyógyszertárakban, benzinkutakon.

A biszfenol-A-t egyes műanyagok, leginkább polikarbonát előállítása során alkalmazzák. Ez az anyag beavatkozik a fejlődő gyermek hormonrendszerébe és például károsítja a szaporodási képességeket, az agy fejlődését, összefüggésbe hozták egyes rákos megbetegedésekkelt (prosztata- és mellrák), cukorbetegség kialakulásával és felelős lehet, szívbetegségekért, asztmáért, továbbá hormonális zavarokért (mint például a korai serdülés), elhízásért.

Bár a biszfenol-A tartalmú cumisüvegeket betiltották 2011-ben, számos más termékben benne maradhatott. Így élelmiszertartó edényekben, konzervekben és a fent említett hőpapírokban is. Ez utóbbi kitettség különösen a terhesen pénztárban dolgozó nők gyermekét veszélyeztetheti, hisz egyértelműen a terhesség időszaka a legkritikusabb a biszfenol-A kitettség szempontjából.

A Forbes nemrégiben jelentett meg egy listát azon anyagokról, amelyek károsíthatják a gyermekek agyi fejlődését. Mára, részben pár vegyi anyagnak köszönhetően, a megszületett gyermekek 10-15%-ánál idegrendszeri fejlődési zavart, például autizmust, diszlexiát, ADHD-t (hiperaktivitást) figyelhetünk meg. Habár ezekért részben a gének is felelősek, a megbetegedéseknek csak a 30-40%-a esetében okolhatjuk a géneket, a maradék 60-70%-ért a környezeti hatások tehetők felelőssé.

Teljes cikk: 11 anyag, ami károsítja a gyereked agyát

A számos termékben használt, ismerten hormonkárosító triklozánt több termékcsoportból: így ruhákból, bőr, gumi termékekből és festékekből tiltotta ki az Európai Unió. A korlátozás 12 hónap múlva lép csak életbe és sajnos sok további termékben, mint például fogkrémekben, és kézmosókban továbbra is használható lesz ez a kockázatos anyag.

 Az ALDI Baby Care Wipes, kamillás és aloe verás babapopsi törlőkendő lazán 4 féle parabént tartalmaz, köztük az EU által kockázatosnak, hormonrendszert károsítónak mondott propil- és butilparabént. Rengeteg tudományos jelentés és hatóság kimondta, hogy károsak ezek az anyagok, különösen a fejlődő gyermek számára veszélyesek, ám pár cég még mindig nem hajlandó kiváltani ezen anyagokat és továbbra is használják őket még baba termékekben is.

Elég elszomorító, hogy bár Dánia már évekkel ezelőtt betiltotta, az EU meg most tervezi betiltani a propil- és butilparabéneket gyermektermékekben, de sajnos még a mai napig találkozhatunk ezekkel az anyagokkal a boltokban. A magzatból a felnőtté válás bonyolult folyamatát hormonok szabályozzák. Ebbe az egészen érzékeny rendszerbe rondítanak bele a hormonszerűen ható szintetikus kemikáliák, mint a parabének. 

Egy friss egyesült államokbeli felmérésből (http://rt.com/usa/feminine-products-dangerous-chemicals-345/ és http://www.womensvoices.org/issues/reports/chem-fatale/) kiderült, hogy elterjedt női egészségügyi és higiéniai termékekben veszélyes, így rákkeltő, hormonrendszert károsító és a szaporodási képességeket károsító anyagok találhatóak. A vizsgálat során tamponokat, intim betéteket, intim női törlőkendőket, zuhanyokat, tisztálkodási szereket és krémeket vizsgálatak.

A Greenpeace vizsgálatai során többek között Magyarországon forgalmazott ruhákban is kimutatott káros, például hormonrendszert károsító vegyi anyagokat (i), és többször is bebizonyította, hogy a ruhagyártó cégek tevékenysége világszerte súlyos vízszennyezésekhez járul hozzá (ii). A Greenpeace „Detox” kampányának hatására már 17 vezető ruházati világcég kötelezte el magát a ruhagyártás méregtelenítése mellett. A Greenpeace International ezért a friss tanulmányában megvizsgálta, hogy ezen cégek mit is teljesítettek a valóságban a vállalásaikból (iii), azaz hogy kivonják-e a káros anyagokat a termelésből és átláthatóvá tették-e vegyianyag-felhasználásukat és -kibocsátásukat.

Úgy tűnik, az Európai Unió is beadja a derekát és engedelmeskedik a kor kihívásainak és betilt hormonrendszert károsító kozmetikai adalékanyagokat. Az Európai Bizottság ugyanis a napokban értesítette a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) illetékes szervét, hogy várhatóan jövő februártól betiltja 5 parabén és a trikolzán egyes kozmetikai célú felhasználásait. Illetve hamarsoan várható, hogy további két elterjedt parabént kisgyermekek számára készülő termékekből tiltják ki.

A parabének elterjedt tartósítószerek kozmetikumokban. Mivel károsítják az emberi hormonrendszert, sőt rákkockázatukról is megjelentek tanulmányok, ezért több európai ország kezdeményezte a tilalmukat, illetve több világméretű gyártó a kivonásuk mellett döntött. A tiltásra kerülő parabének: izopropil-parabén, izobutil-parabén, fenil-parabén, benzil-parabén és pentil-parabén. Sajnos még így is több kockázatot jelentő parabén marad a termékekben, veszélyeztetve az egészségünket.

Greenpeace aktivisták a Westend bevásárlóközpont Váci úti oldalán található óriási GAP reklámra helyeztek ki egy figyelemfelkeltő molinót, azt követelve, hogy a GAP is vonja ki a mérgeket a ruhagyártásából.

A GAP Inc. a világ egyik legnagyobb ruhaipari konszernje augusztus végén nyitotta meg első üzletét Budapesten. Greenpeace többször is bebizonyította, hogy a GAP tevékenységével  világszerte súlyos vízszennyezésekhez járul hozzá, a cég mégsem kívánja kivonni a káros, szennyező anyagokat termeléséből.A Greenpeace “Detox” kampányának hatására már 17 vezető ruházati világcég, köztük a Zara, a Levi’s, a Mango, a H&M és a Benetton már rég a méregtelenítés mellett döntöttek. A Greenpeace idei felmérése szerint a GAP egyik beszállítója Indonéziában olyan méregkoktélt ereszt a trópusi környezetbe az üzeméből, amely a kolontári katasztrófában kiömlő vörösiszapnál 10-szer maróbb, 14-es pH-értékkel bír. A lúgon túl számos más mérgező anyag, mint a hormonkárosító nonilfenol és mérgező antimon is kimutathatóak voltak a helyi édesvizekbe akadály nélkül jutó szennyvízben. Ezeknek a folyóknak és tavaknak a szennyezettsége több millió ember ivóvizét és megélhetését veszélyezteti. 

A GAP káros anyag felhasználását bizonyítja az az itthon is bemutatott Greenpeace kutatás, mely szerint a cég ruháiban is megtalálhatóak azok a veszélyes vegyi anyagok, melyek a környezetbe kijutva hormonzavarokat okozó anyagokká bomlanak” - tette hozzá Simon Gergely. A tavaly vizsgált GAP termékek 77 százalékában volt kimutatható káros hatású nonilfenol-etoxilát. Eszerint a káros anyag használat a GAP ruhagyártása során nem egyedülálló eset. Ezért felszólítjuk a GAP Inc.-t hogy csatlakozzon a többi vezető ruhaipari céghez és haladéktalanul kötelezze el magát a divat méregtelenítése mellett.

http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Megerkezett-hazankba-is-a-vilag-egyik-vezet-meregkeverje-a-GAP/

Cserszömörcés Foggel Zsályával. Jól néz ki? Sok bioboltban is kapható. Azért a natúr hangulatból levon, hogy 5 féle parabén is található benne, köztük a már sok szakmai szervezet által a hormonkárosító hatása miatt elmeszelt butil-barabén is. Emellett nátrium-lauril-szulfát is található benne, ami, pl. afták kialakulással is összefüggésbe hozható és állatkísérletek szerint irritálja a száj nyálkahártyáját is.

Azért el tudok képzelni eggyel zöldebb terméket is...

Az Yves Rocher, Organic és Bio feliratokkal ellátott kézkrémében találtunk parabéneket. Bár a bio/organic felirat nyilván a krém növényi összetevőire vonatkozik, azért nem túl elegáns megoldás három féle hormonkárosító parabént tenni egy bio-nak címkézett termékbe.

Ahogy azt a korábbi cikkünkben írtuk, több cég is döntött úgy a közelmúltban, hogy önként kivonja,(J&J, L'Oreal) a nem tiltott, de bizonyítottan hormonkárosító adalékanyagokat, így a parabéneket a termékeiből. Franciaországban a parlament már  elfogadott egy olyan előterjesztést, mely teljesen betitlotta volna az ilyen endokrin károsító anyagokat (pl. BpA.t, parabéneket) a kozmetikumokból - ám sajnos jogerőre még nem lépett ezen korlátozás.

 A parabének olyan erőteljesen avatkoznak be az emberi hormonrendszerbe, hogy például lányoknak előrébb hozza a nemi érettségét. A parabének leginkább ösztrogén hatásúak, így különösen a kozmetikumot jelemzőbben használó nőket veszélyeztetik.

A terméket még korábban vette a gazdája, így előfordulhat, hogy a jelenleg már nincsen parabén az Yves Rocher 'bio krémjeiben'.

Update 2016. decemberében már nem láttunk parabént, mint összetevőt az Yves Rocher bio termékeiben

Az Auchanban árusított "parabén free"-nek hirdetett szájöblítő, hormonkárosító parabének helyett más ugyanolyan káros adalékot tartalmazott.

Előremutató módon, egyre több kozmetikai cég döntött úgy, hogy önként kivonja, az EU-s jog által sajnos nem tiltott, de bizonyítottan hormonkárosító adalékanyagkat termékeikből. Közismerten ilyen hatású anyagok a parabének. Ennek megfelelően egyre gyakrabban találkozhatunk kozmetikumkon a 'paraben free' felirattal. A tudatos vásárló ilyenkor feltételezi, hogy egy egészséges terméket kap. Ám, sajnos mint ez a termék példája is mutatja, sok cég számára nem más, mint olcsó trükk az egészségügyi szempontúnak tűnő címkézés. Az egyik hormonkárosító anyag helyett, másikat tesznek a termékükbe.

Az Astera szájvízben a címke tanulságe szerint, bár valóban nincsenek  parabének, ám az összetevők között szerepel az egészségügyi kockázatok szempontjából talán kockázatosabb triklozán (triclosan).

Az egyik legnagyobb csecsemő termékeket készítő cég itthon is forgalmazza melltörlő kendőjét. Ha túltesszük magunkat azon az apróságon, hogy mi a francnak vennénk melltörlő kendőt akkor sem javasolnák jó szívvel ezt a terméket: több kockázatos anyagot is tartalmaz, melyeket például mellrákkal hoztak összefüggésbe, illetve gyermekek fejlődésének károsításával vádolnak.

A termék megrendelhető például: http://www.minimano.hu/termekeink/szoptatasi_eszkozok_es_kiegeszitok/melltartobetet/chicco_sure_safe_melltorlo_kendo_80db-os.html

A Levegő Munkacsoport két óvodából, egy általános iskolai tornateremből, egy PC bontó üzletből, három magánlakásból és egy autóból származó pormintákat elemeztetett. Az összes porminta tartalmazott káros anyagokat. Rendkívül szennyezett volt az iskolai tornateremből és az egyik óvodából származó minta, melyekben kiemelkedő volt a mérgező ólom és hormonkárosító hatású ftalátok mennyisége.

A mindennapi tárgyainkban, környezetünkben található anyagok megjelennek a helyiségek háziporában. Káros vegyületek származhatnak többek között a műszaki cikkekből, a műanyagtermékekből, a bútorokból vagy a szőnyegekből.

Simon Gergely, a projekt szakértőjének számításai szerint egyes porminták magas ólom- illetve ftaláttartalma aggodalomra ad okot. A legnagyobb kockázatot a tornateremben mért ólomkoncentráció (994 mg/kg) jelentheti, melyből akár a tolerálható napi bevitel (TDI) közel háromszorosa is bejuthat egy 20 kg-os gyermek szervezetébe. Az ólom sejt- és idegméreg, a szervezet magasabb ólomkoncentrációja az intelligencia csökkenésével jár. A Levegő Munkacsoport irodájának (227 mg/kg) és az egyik óvodának a pora (166 mg/kg) is említésre méltó koncentrációban tartalmazta a nehézfémet.

Az összes mintában találtak az elsősorban a PVC-termékekben lágyítószerként használt ftalátokat. Ezek a kozmetikumokban is fellelhető anyagok beavatkoznak az emberi hormonrendszer működésébe, károsíthatják a szaporodási képességet, a DEHP lehetséges rákkeltő vegyület. Az EU-ban a gyerekjátékokból kitiltott DEHP koncentrációja a tornateremben (1.750 mg/kg) meghaladta egy 20 kg-os gyermekre számolt biztonságosnak tartott értéket, szintje a szennyezettebb óvodában is meglepően magas (860 mg/kg) volt.

A tízből hét helyszínen találtak évek óta kivont veszélyes poliklórozott-bifenileket (PCB) a porban. A PCB-k betiltásukig elterjedtek voltak műszaki cikkekben, sőt festékekben, ragasztókban is. Mivel a PCB-k nem bomlanak le és felhalmozódnak az élő szövetekben, emellett mérgezőek, mutagének (génkárosítóak), gyártásukat és felhasználásukat világszerte tiltja a Stockholmi Egyezmény.

A Levegő Munkacsoport idodájában több mint 40 éve betiltott, lehetséges rákkeltő DDT rovarirtó szert is találtak. Ez vélhetően korábbi rovarirtásokból maradhatott vissza.

A brómozott égésgátlók közül DecaBDE volt jelen tízből négy helyszínen. A hormonrendszer működését befolyásoló hatású polibrómozott-difenil-éterek (PBDE) égésgátló anyagok megtalálhatóak például műanyag borítású műszaki cikkekben, szőnyegekben, textíliákban és egyéb műanyag termékekben.

Mint látható szabályos vegyi koktél vesz körül bennünket. Az egyes anyagok hatásairól is csak igen kevés információ áll rendelkezésre, az együttes hatások egyáltalán nem ismertek. A jelenlegi szabályozások ugyanis nem veszik figyelembe és nem is írják elő annak vizsgálatát, hogy miképp hatnak ránk együttesen a különböző anyagok, pedig ismert, hogy a káros hatások nem csak összeadódhatnak, de fel is erősíthetik egymást.

Az értékelésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy vegyület nem csak a porból kerülhet szervezetünkbe, hanem például az élelmiszerekből. A számítások során jellemzően 13 kg-os gyermekkel számoltunk, egy 6–7 kg-os a talajon játszó kisgyermek azonban lényegesen nagyobb kockázatnak van kitéve.

A kockázatok csökkentése érdekében a Levegő Munkacsoport azt tanácsolja, hogy ne vásároljunk felesleges tárgyakat, az összegyűlt port rendszeresen takarítsuk, lehetőség szerint nedves törléssel.

A Levegő Munkacsoport káros vegyületekkel foglalkozó tájékoztató anyaga itt érhető el.

A felméréssel kapcsolatos háttéranyag itt érhető el.

(Levegő Munkacsoport)

Az egerekben azok serdülőkori biszfenol-A (BPA) terhelése esetén felcserélődött a hím és női jellegű viselkedés. A memória működését, a szorongást és az állatok környezetfelderítő viselkedését elemezve megállapították, hogy a vegyület hatására elmosódtak a nemekre jellemző különbségek.

A nemi hormonok fontos szerepet játszanak az agy fejlődésében, melynek nemek közötti eltérő fejlődése a későbbiekben befolyásolja több viselkedésforma megjelenésének módját és gyakoriságát.

Korábbi tapasztalatok szerint a hím egerek jobb tájékozódóképességgel és memóriával rendelkeznek a nőstényekhez viszonyítva, azonban a műanyagadalék hatására romlott a hímek teljesítménye. Az állatokat magzati időszakban érő BPA hatással volt az egyedek szorongásának és agressziójának mértékére, játszási és környezetfelderítő tevékenységére. A magzati kor mellett a serdülőkor az az életkor, amikor a hormonok nagyobb mértékben befolyásolják a két nem agyi működését, ezáltal későbbi viselkedési jellemzőit.

(Environmental Health News)

A Tajvani Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Igazgatóság (FDA) több mint 200 vállalat 500 élelmiszeripari termékében talált - jellemzően ipari célokra használt - műanyagadalékokat. Az élelmiszerbotrány akkor robbant ki, amikor a távol-keleti ország hatóságai di-2-etilhexil ftalátot (DEPH) találtak két üdítőipari cég termékeiben, ahol a vegyületet szabálytalanul élelmiszeradalékként használták.

Az átfogó ellenőrző vizsgálatok során kiderült, hogy a műanyagadalékokat a pékségekben is felhasználták, így tovább árasztott „friss” illatot magából az áru. A cukrászatokban felhasznált lekvárok egy részében is megtalálták a mérgező anyagot.

Németországba és Nagy-Britanniába is került a Tajvanban készített, műanyagadalékokkal szennyezett élelmiszerekből. Az Európai Bizottság képviselője szerint az uniós helyzet szerencsésebb, mint a nagyobb tajvani importtal bíró Kínában, Malajziában vagy az USA-ban.

Az uniós fogyasztóvédelmi szervek fokozott ellenőrzésekkel próbálják meg kiszűrni a Tajvanban készített szennyezett termékeket.

Európában korábban is mértek már műanyagadalékokat az élelmiszerekben, azonban eddig az a csomagolóanyagból oldódott ki, szándékos élelmiszeripari felhasználást nem ismertek a hatóságok.

Hong Kongban egy gyermekek számára készített, Európában gyártott antibiotikumban találtak műanyagadalékokat. A megtalált ftalátvegyületek közül a DIDP nagyobb mennyiségben májkárosító hatású, míg a DINP a máj mellett a vesét is károsítja, állatkísérletekben fejlődési rendellenességet, daganatos megbetegedést okozott. Az FDA szerint a szennyeződés vélhetően a gyógyszer ízesítéséből származik, és annak koncentrációja az elfogadhatónak tartott szint alatt volt.

Az élelmiszerszennyezés részleteiről itt és itt olvashat.

A szennyezett gyógyszerről szóló cikk itt és itt érhető el.

(Taipei Times, Consumer Council)

A határértékeket meghaladó mértékben talált mérgező növényvédőszer-maradékokat egy laboratóriumi elemzés a nyár elején vett budapesti ivóvízmintákban. A Levegő Munkacsoport sürgeti a mezőgazdasági vegyszerhasználat fokozott szigorítását és ellenőrzését annak érdekében, hogy minden évszakban egészséges csapvizet ihassunk.

A Levegő Munkacsoport megbízásából készült felmérés alapján a hazai lakosok több mint felének a véleménye szerint a kozmetikai termékekben található vegyszerek kockázatot jelenthetnek az egészségükre.

Véleményük szerint milyen termékekben található vegyszerek jelenthetnek leginkább kockázatot az egészségre? (nyitott kérdés, említések aránya, százalék)

Medián, 2010. április

Kockázatos anyagok a legújabb tudományos információk alapján

Triklozán

A triklozán mint antibakteriális, gombaölő adalék rengeteg kozmetikai termékben megtalálható, például fogkrémekben, szappanokban (különösen folyékony szappanokban), dezodorokban, borotválkozás utáni szerekben, szájvizekben. Döntően az antibakteriálisként hirdetett termékekben van triklozán, amit a hazai előírások szerint fel kell tüntetni a címkén. Egy 2010-es egyesült államokbeli felmérés[1] számos közismert termékben talált triklozánt, például Colgate Total fogkrém[2], Reach antibakteriális fogkefe, Colgate Breeze szájvíz, Right Guard és Old Spice dezodor.
A szer a termékekből a bőrön vagy a száj nyálkahártyáján bejut a szervezetbe és ott felhalmozódik. A triklozán számos tanulmány szerint[3] hormonháztartást zavaró hatású anyag, gátolja a férfi és a női nemi hormonok működését, és hatással lehet a magzat növekedésére és fejlődésére is. Gátolja továbbá az emlősök zsírsavszintézisét, az emberi ínyhámsejtekben pedig sejtelhalást okoz. Más vizsgálatok szerint a vizeletben mért magasabb triklozánszint immunzavarokkal hozható összefüggésbe: növeli az allergia és a szénanátha esélyét[4]. A triklozán emellett az antibiotikum-rezisztenciát is elősegíti. Egy Európai Uniós vizsgálat szerint a baktériumok genetikai állományába beavatkozva, szuperrezisztens baktériumok kialakulását okozza[5]. Az egyesült államokbeli élelmiszerbiztonsági hatóság, az FDA álláspontja szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy kijelenthessük, a triklozánt tartalmazó termékek biztonságosak.
Egészségügyi és zöld szervezetek szerint a fejlett világban nagyobb egészségügyi kockázatot jelent a triklozán, mint amennyi előnnyel jár a fertőtlenítő hatása. A kockázatok miatt 2010. március 19-én az Európai Unió megtiltotta (2010/169/EU) a triklozán felhasználást olyan termékekben, melyek élelmiszerrel érintkeznek, viszont továbbra is engedélyezett kozmetikumokban vagy például a fogkrémekben. Skandináv országok további korlátozásokat tartanak indokoltnak[6].

A Levegő Munkacsoport sajtóhírekből értesült arról, hogy Százhalombatta önkormányzata idén tavasszal egy teljességgel indokolhatatlan időszakban végzett szúnyogirtást, az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint pedig „várhatóan 33 alkalommal végeznek” még további szúnyoggyérítést 2011 során. Az irreálisan nagy irtásszám, valamint az indokolatlan irtás miatt a civil szervezet levélben fordult az önkormányzathoz, amelytől a jogszabályokban megadott határidőn belül nem érkezett válasz.

Az önkormányzat közleménye szerint már áprilisban hozzáláttak az irtáshoz mintegy 715 hektáron. Ebben az esetben nem kellő szakmai alapossággal határozták meg, mikor kell szúnyogirtást végezni, és így olyan időszakban került sor a költséges és környezetkárosító kezelésre, amikor az teljesen értelmetlen volt. Lakossági bejelentés szerint ugyanis április 12-én szélben és hűvös, szeles időben tartottak irtást, amikor egyfelől elviszi a szél a permetet, másfelől nincs a szúnyogoknak aktivitása, és még az irtáshoz szükséges köd sem képződik a permetszerből.

Azok a települések, melyek ezt megengedhetik maguknak, évente 4-5 alkalommal szoktak egy-egy területen kémiai szúnyoggyérítést végezni. A Levegő Munkacsoport ezért azt kérte a százhalombattai önkormányzat jegyzőjétől és az illetékes BFKH Érdi, Budaörsi Kistérségi Népegészségügyi Intézet vezetőjétől, hogy vizsgálják meg, milyen szakmai alapon döntöttek arról, hogy térségükben megdöbbentően sokszor szükséges a szúnyoggyérítés. A felesleges szúnyogirtás ugyanis nem csak jelentős adóforintokat emészt fel, de környezeti és egészségügyi kockázatokat is jelent, különösen, hogy a hazánkban szúnyogirtásra engedélyezett kémiai irtószer, a deltamethrin károsíthatja az emberi hormonrendszert, és emiatt hosszú távú egészségügyi kockázatai vannak - így néhány éven belül várható az uniós betiltása.

KIEGÉSZÍTÉS: Százhalombatta Város Önkormányzatának június 16-án beérkezett válaszát itt olvashatják.

(Levegő Munkacsoport)

 A Növényvédőszer Akcióhálózat Európai Tagozata (PAN Europe) és a Levegő Munkacsoport tiltakozása ellenére 2011. május 10-én újabb 3 évre engedélyezték az Európai Unióban a mutagén és az emberi szaporodási szerveket károsító karbendazim használatát a gabonafélék, kukorica és cukorrépa termesztésében. Az Unió új egységes növényvédőszer-rendelete szerint (1107/2009) 2011 júniusától nem lehet majd engedélyezni a mutagén és a szaporodási képességeket súlyosan károsító anyagokat. A karbendazim nevű gombaölő szer is egyike azon vegyületeknek, melyekre egészen biztosan érvényes lett volna a tiltás, hiszen szerepel az ezen anyagokat tartalmazó uniós listákon. Ám az uniós döntéshozatal három héttel az új tiltó rendelet érvénybe lépése előtt meghozva ezt a döntést, kikerülte a közelegő tiltást.

 Az ENSZ tanulmánya szerint egyszerű ökologikus módszerek alkalmazásával a kistermelők egy évtized alatt megduplázhatják a termelésüket. A jelentés szerint az ökológiai termesztési módszerek a szegénység enyhítéséhez is hozzájárulnának.