Míg a növényvédő szerek használata csökken Európában, addig a biocidok (olyan peszticidek, melyeket nem a növényvédelemben használunk, például rovarirtó szerek) használata jelentősen nő. Számítások szerint 2009-től világszerte évente 5,4 százalékkal fog nőni a biocid piac. Eközben a biocidok jelentette egészségügyi kockázatok is folyamatosan nőnek. A legismertebb biocidként használt szer, a DDT kivonását sajnos nem követték hasonló kockázatcsökkentő intézkedések. Számos, a hormonrendszert és a géneket károsító, lehetséges rákkeltő biocid, illetve sok, halakra és egyéb vízi élőlényekre fokozottan mérgező rovarirtó szer van forgalomban. A hazai vegyszeres szúnyogirtásban is rendre lehetséges rákkeltő, sőt a szabályok sajátos értelmezése miatt forgalomból kivont szereket használnak.
Az Európai Bizottság 2009. június 12-én fogadta el a biocidok európai engedélyezéséről szóló rendelet tervezetet (COM(2009)267). Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint, az új rendelet célja, hogy fokozottabban óvjuk az emberi egészséget és a környezetet - így remélhetőleg hamarosan el fognak tűnni a legkárosabb szerek Európából. Az új jogszabály értelmében lesz egy pozitív lista, hogy mely biocidok használhatóak Európában, illetve lesz egy egységes új, uniós szintű engedélyezési procedúra. A jogszabály az 1998-as (98/8/EC) irányelvet fogja kiváltani és a tervek szerint 2013. január 1-től fog életbe lépni.
A jelenlegi szabályozás az ipar számára költséges és nehézkes, ugyanis akadozik a kölcsönös elismerés, azaz az egyik tagállamban engedélyezett szer másikban történő engedélyezése, továbbá az adatmegosztás hiánya miatt minden tesztet többször is elvégeznek. A REACH-hez hasonlóan kötelező megosztani a gerinces állatokon végzett kísérleti adatokat, elkerülendő a felesleges párhuzamos állatkísérleteket és költségeket. Az Európai Bizottság számításai szerint az egységesülő piacnak köszönhetően 2,7 milliárd eurót tudnak a vállalatok az elkövetkező 10 évben megspórolni. A jogszabály a biocid-használatot is szabályozni fogja, illetve, mivel rendelet és nem irányelv, nem hagy szabad mozgásteret a Tagállamoknak a végrehajtásra. A jogszabály része egy kritériumrendszer is, mely meghatározza, hogy milyen egészségi és környezeti hatású biocidok nem lesznek engedélyezhetőek Európában. Emellett ezentúl csak nagyon korlátozottan lehet ruhákat és bútorokat biocidokkal kezelni.
A Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) - melynek a Levegő Munkacsoport is tagja - azt szeretné, hogy a hamarosan sorra kerülő Európai Parlamenti szavazás során az EP képviselők a vegyszergyártó cégek érdekei helyett alapvetően a lakosság érdekeit, illetve a környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat tartsák szem előtt. A zöld szervezetek kérik a döntéshozókat, hogy csak az egészségre nem kockázatos anyagok engedélyezését tegyék lehetővé, azaz az elkerülhetetlen vészhelyzeteket leszámítva ne engedjék a veszélyes biocidok használatát. Fontos, hogy minél hamarabb legyenek kiváltva a káros anyagok, kevésbé ártalmas anyagokkal. Szigorú kritériumrendszert kell ezért felállítani, hogy mely anyagokat szükséges azonnal kivonni a forgalomból és melyeket kell fokozatosan helyettesíteni. Így a rákkeltő, a géneket, az immun-, és a hormonrendszert, valamint a szaporodási képességeket károsító anyagokon túl fontos, hogy az emberek szervezetében felhalmozódó, illetve nem lebomló, azaz bioakkumulatív és perzisztens anyagokat is szigorúan korlátozzuk.
A Levegő Munkacsoport szerint továbbá fontos hatékonyan korlátozni, hogy köztereken mikor, és milyen módon lehessen biocidokat, elsősorban szúnyogirtó szereket használni.
A Biocid Rendeletről az unió döntéshozó szervei, az Európai Parlament és a kormányokat egybefogó Tanács az elkövetkezendő években fog dönteni.
Utolsó kommentek