Káros vegyszerek a mindennapi termékekben

Indiában végzett vizsgálatok szerint a hímivarú állatokat magzati korban érő biszfenol-A (BPA)-terhelés csökkenti azok kifejlettkori termékenységét és a hatás legalább három generáción keresztül továbbadódik.
A patkányokon végzett kísérlet során az emberi kitettséghez hasonló dózisban alkalmazták a BPA-t. Ez volt az első vizsgálat, mely kimutatta a BPA generációkon átnyúló termékenységcsökkentő hatását. (Hasonló eredményeket kaptak már a kutatók a vinklozolin nevű gombaölő szer hatásaival kapcsolatban is.)
Korábbi vizsgálatok alapján már ismertté vált, hogy a BPA szervezetbe kerülése csökkentheti a nőivarú egyedek termékenységét.
A vegyület káros hatásainak jelentőségét növeli, hogy világviszonylatban évente közel 3 millió tonnát gyártanak belőle, és számos hétköznapi termék előállításához is felhasználják. A humán kitettség valószínűleg a gyártás és a felhasználás növekedésével arányosan emelkedik.
A BPA-t legnagyobb mennyiségben a polikarbonát előállításához használják, ebből készül például sok cumisüveg, és egyes kulacsok. A vegyületet az epoxigyanták készítéséhez is felhasználják, melyekkel például a befőttesüvegek kupakját, illetve az italosdobozok felületét is kezelik. A BPA megtalálható a műanyag szemüveglencsében, CD-kben, a hőpapírokban, az ivóvízhálózat elemeiben, de még a fogtömésekben és az orvosi eszközökben is.
A vizsgálatok szerint a BPA külső hatásokra (mikrohullámok, UV-sugárzás) bekerül a tárolódobozokból az élelmiszerekbe is.
Korábbi amerikai vizsgálatok majdnem mindenki szervezetében kimutatták a vegyületet, melynek koncentrációja a gyermekek esetén magasabb volt, mint a felnőttekben.
A BPA hormonális hatásai a szervezet egész működésére kihatnak, csökkentik a termékenységet, előrehozzák a nemi érést, befolyásolják az agy fejlődését, és az elhízáshoz is hozzájárulhatnak.
Érdekes módon néhány vizsgálat a szervezetre hatástalannak tartja a vegyületnek, bár a vizsgálatokban használt állatokkal kapcsolatban felmerült, hogy magas – más vizsgálatokkal igazolt – ösztrogéntoleranciájuk lehet a hatástalanság oka.
Az indiai vizsgálatban a vemhes állatokat a szoptatási időszak végéig napi 1,2, illetve 2,4 µg/kg BPA-val etették meg, amit növényi olajban oldottak fel. A szervezetbe kerülő mennyiség lényegesen alacsonyabb, mint az USA Környezetvédelmi Hivatala (EPA) által az emberre nézve még biztonságosnak tartott napi 50 µg/kg-os bevitel.
A hímivarú magzatokba a BPA a magzati korban a köldökzsinóron keresztül, születésük után a tejjel került be.
A vizsgálat szerint a viszonylag kis mennyiségű BPA is hatással volt az állatok termékenységére, mivel a hímek felnőve az átlagosnál kisebb almokat nemzettek. A nehezebb termékenyülést és a vetélések magasabb arányát a kutatók szerint a hímivarsejtek károsodása okozhatja. A kezelt állatokban szignifikánsan alacsonyabb volt a nemi hormonok (például: tesztoszteron, ösztrogén) koncentrációja. Az állatoknak a nemi érdeklődése is észrevehetően csökkent.
Más változásokat is megfigyeltek a magzati korban kezelt állatokban, például azok testtömege szignifikánsan meghaladta a BPA-val nem érintkező fajtársaikét.
A kutatók a legaggasztóbb jelenségnek azt tartják, hogy a magzati korban kezelt állatok utódai két nemzedéken keresztül csökkent termékenységgel rendelkeztek, azaz a kezelt anyaállatok „dédunokáinál” is kimutatható károsodásokat észleltek. A nemzedékeken átnyúló hatások mechanizmusa még nem ismert.
2005-ös amerikai vizsgálatokban a vinklozolin és a metoxiklór hormonális (antiandrogén) hatású növényvédő szerek nagyobb dózisban történő alkalmazásakor észleltek az állatkísérletek során négy generációra kiterjedő hatásokat. Az amerikai felmérésben a kutatók szerint a DNS metilezés folyamatának megzavarásán keresztül fejtette ki hatását a két vegyület. Feltételezhető, hogy a hatások kialakulása szempontjából fontos, hogy a hormonhatású anyag meghatározott fejlődési fázisban érje az egyedet.
Az indiai vizsgálatok során vélhetően más hatások állhatnak a háttérben, hiszen itt lényegesen kisebb dózisban alkalmaztak egy ösztrogénhatású vegyületet.
A felmérésben résztvevők szerint ahhoz, hogy az eredményekből minél megalapozottabb következtetéseket lehessen levonni az emberre nézve, további vizsgálatokat kell végezni, lehetőség szerint más fajok bevonásával.
Az eredeti cikk itt olvasható.
 (Environmental Health News)