Káros vegyszerek a mindennapi termékekben

A házakba beszivárgó radon kockázatára, továbbá a kályháinkban való szemétégetés veszélyeire hívja fel a figyelmet a Szubjektív Értékek Alapítvány programja. Demonstratív méréseik során véletlenszerűen kiválasztott fővárosi és főváros környéki épületekben vizsgálták a levegő radon koncentrációját. A radonszintet aktív (elektromos műszer) és passzív módon mérték. Az aktív mérések során egy épületben találtunk aggodalomra okot adó radon koncentrációt, viszont a passzív mérések több esetben is magasabb szintet mutattak a vizsgált rövidebb koratavaszi időszakban.

Radon az épületeinkben

A legtöbben lehet, hogy nem is hallottak a talajból a levegőbe, így épületeinkbe szivárgó radongázról, pedig a dohányzás és a légszennyezés mellett a tüdőrákos esetek egyik fő felelőse.  A színtelen, szagtalan radioaktív radon a talajban természetesen előforduló urán bomlása során keletkezik. A radon ráadásul további radioaktív anyagokká bomlik. A földfelszínen mérhető, lakosságot ért radioaktív háttérsugárzás körülbelül 40%-áért a radon és bomlástermékei felelnek. Épületeinkben a radon koncentrációja függ attól, hogy mennyire urándús a talaj, és hogy mennyire könnyen tud felszivárogni a lakótérbe. Ha az épület alatti talaj feltöltésére salakot, pernyét használtak, az is kockázati forrás, illetve egyes építőanyagok is tartalmazhatnak uránt. A pincékben jellemzően magasabb a radon koncentráció. Az energiatakarékosság fontos, ám ha tökéletes az ingatlan szigetelése, akkor fel  tud dúsulni a radon a lakásban.

A legnagyobb veszélyforrás nem maga a belélegzett radon, hanem annak radioaktív bomlástermékei kerülnek rá kis porszemcsékre és tapadhatnak meg a tüdő falán. Ha poros, füstös a lakásunk, illetve forgalmasabb főút mellett vagy kerületben élünk, jelentősebb a kockázat. A dohányosok számára kiemelten veszélyes a radon. A kutatások szerint a beltéri radon felel az összes tüdőrákos megbetegedés 9%-áért és az összes daganatos megbetegedés 2%-áért.

A lakásokkal és munkahelyekkel kapcsolódó vonatkoztatási szint 300 Bq/m3, mely érték köbméterenként 300 darab radon atom bomlását jelenti. Radondús lakásban előfordulhat akár 1000 Bq/m3-t, míg radon dús pincében akár 10 000 Bq/m3 is.

A Radsafetyzone által végzett aktív és passzív mérések során több esetben is jelentősebb szennyezettséget mértek. Két aktív, műszeres mérést végeztek, egy budapesti salakra feltöltött családi házban a több mint egy hónapos mérés átlaga  171,15 ±43,00 Bq/m3 volt, ami jelzi, hogy ezen épületben vélhetően a salak feltöltésből jut radon a lakás levegőjébe. Egy Dunakeszin talált újépítésű házban a koncentráció a szintén több mint egy hónapos időszakban  42,29 ±21,84 Bq/m3 volt, ami biztonságos szintnek mondható. A passzív mérések során a mért több mint egy hónapos időszakban kifejezetten magas értékeket mértek 400-700  Bq/m3 körüli értékeket is, illetve egy pincében 900  Bq/m3 feletti szintet is. Ám a cég szakértői jelezték, hogy a passzív méréseket érdemes hosszabban, fél-egy éves időtartamban végezni, így nem szabad jelentős következtetéseket levonni ebből az eredményből. A cég részéről felajánlottak további részletes hosszútávú vizsgálatokat azon épületekben, ahol kiemelkedően magasak voltak a mérési eredmények.

Mi tegyünk a radongáz ellen?

• Szellőztessünk rendszeresen - leszámítva a nagyon szmogos időszakokat.
• Szigeteljük az épületeinket a talaj felé
• Figyeljünk arra, hogy ne legyen nagyon poros a lakásunk.
• Lehetőleg ne dohányozzunk, különösen a zárt helyiségekben.
• Próbáljuk erre szakosodott cégekkel kiméretni a lakásunkban előforduló radont.
• Ha nagyon magas a lakásunkban a radon koncentráció keressünk épületgépészeti megoldást a szennyezés csökkentésére

Légszennyezés

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2018-as riportja szerint Magyarországon csak a kis szálló por légszennyezés (PM2.5) miatt évente 12800 ember hal meg idő előtt. A rossz levegő szív- és érrendszeri problémákat, légúti megbetegedéseket valamint tüdőrákot okoz. Hosszú távon hozzájárul az asztma és kettes típusú cukorbetegség terjedéséhez is, valamint rossz levegőjű környékeken gyakrabban előfordul vetélés és születési rendellenességek.

Hazánkban az egészségünket alapvetően a főként a szilárd tüzelésű fűtésből származó szálló por (PM2.5/PM10), illetve a városokban főként dízel járművek kipufogógázában található nitrogén-oxidok veszélyeztetik. Emellett nyáron a főleg közlekedési szennyezőkből keletkező ózon és más irritáló gázok is károsak.

Mit tegyünk, ne tegyünk, hogy mi ne szennyezzük a levegőt:

• A fűtésünkkel csak minimálisan szennyezzünk:
• Sose fűtsünk szeméttel: műanyag, ruha, gumi, kezelt fa hulladékok pl. bútor, ajtókeret kályhákban történő égetése tilos. Ezen anyagok égésekor rengeteg káros, rákkeltő anyag kerül a levegőbe, ami a saját és környezetünk egészségét károsítja
• Ha kályhánk van, abban lehetőleg száraz fát, fapelletet, fabrikettet égessünk. A fát lehetőleg egy évig szárítsuk, hogy a leghatékonyabban, legtisztábban égjen. A szén, különösen pedig a lignit égetése jelentős szennyezést okoz. 
• Szigeteljük az épületeinket, hogy minél kevesebbet kelljen fűteni, ezzel a levegő védelme mellett a pénztárcánkat és a globális klímát is kíméljük, hisz kevesebb tüzelőanyagot kell égetnünk.
• Ha van rá lehetőségünk használjunk megújuló energiákat, például geotermikus energiát, napkollektort, napelemet.
• Ne égessünk avart, zöldhulladékot. Komposztáljunk vagy tegyük ki a zöld hulladékot megfelelő, hivatalos zsákban.
• Ne vegyünk dízel járművet, ne használjunk kétütemű robogót. Minden dízelnek magasabb a kibocsátása de a részecskeszűrő nélküli, EURO5 besorolás előtti dízelek a legproblémásabbak.

Mit csináljunk ha szmog van - ha a légszennyezés eléri a szmogriadó akár tájékoztatási szintjét is: 

• Lehetőleg ne tartózkodjunk a szabadban, semmiképp ne erőltessük meg magunkat, ne sportoljunk kültérben!
• A kisgyerekek, idősek, terhesek, a légúti vagy szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők különösen kerüljék a szmogos levegőt!
• Ha közlekedünk, válasszuk a tömegközlekedési eszközöket!
• Ha van lehetőségünk választani, ne használjunk szilárd tüzelést (fa, szén)! 
• Igyunk sok folyadékot, C-vitamint, zöldséget és gyümölcsöt!
• Csak azokban az órákban szellőztessünk, amikor alacsonyabb a szennyezettség, például kora reggel, ám érdemes ellenőrizni az aktuális szennyezést (pl. levegominoseg.hu).

------

Radon mérési eredmények

Mérési jegyzőkönyv

Radon gázkoncentráció helyszíni mérés

Mérés helyszíne: 1038 Budapest,  ----             Sorszám: 2019/3

Mérés megrendelője:  Szubjektív Értékek Alapítvány 1013 Budapest Alagút utca 1.

Mérőműszer: RADON SCOUT  Sn: 1361

Mérés időpontja: 2019.02.15.-2019.03.25.

Mért relatív páratartalom a mérés alatt: 52,00% (átlag)

Mért hőmérséklet a mérés alatt: 20,92 °C (átlag)

Jegyzőkönyvet készítette: Tóth Csaba Radsafetyzone Bt.

Megállapított Radon gázkoncentráció átlaga a mérés helyszínein

171,15 ±43,00 Bq/m3

Radon gázkoncentráció helyszíni mérés

Mérés helyszíne: 2011 Budakalász                       SORSZÁM: 2019/2

Mérés megrendelője: Szubjektív Értékek Alapítvány 1013 Budapest Alagút utca 1.

Mérőműszer: RADON SCOUT  Sn: 1360

Mérés időpontja: 2019.02.15. – 2019.03.22.

Mért relatív páratartalom a mérés alatt: 32,27% (átlag)

Mért hőmérséklet a mérés alatt: 22,77 °C (átlag)

Jegyzőkönyvet készítette: Tóth Csaba Radsafetyzone Bt.

Megállapított Radon gázkoncentráció értékek:

A 1360 sorozatszámú műszer Budakalászon, került elhelyezésre. A függőleges tengelyen a radon koncentráció értékek kerültek feltüntetésre (Bq/m3). A vízszintes tengelyen a mérési időpontok. 

Megállapított Radon gázkoncentráció átlaga a mérés helyszínén:

42,29 ±21,84 Bq/m3

 RADON PASSZÍV DETEKTOROK.