Az ENSZ tanulmánya szerint egyszerű ökologikus módszerek alkalmazásával a kistermelők egy évtized alatt megduplázhatják a termelésüket. A jelentés szerint az ökológiai termesztési módszerek a szegénység enyhítéséhez is hozzájárulnának.
Olivier De Schutter, az ENSZ szakértője szerint a 2050-ben élő, várhatóan 9 milliárd ember élelmezéséhez mielőbb a leghatékonyabb termelési módszerekre kell átállni. A kutató szerint az ökológiai módszerek alkalmazásával több élelmiszer termelhető az éhséggel sújtott, jellemzően kedvezőtlen adottságú területeken, mint a műtrágyák alkalmazásával. Javulna a talajok termékenysége, a növényvédelemben a mesterséges permetszerek helyett a természeti környezetben élő hasznos fajokra támaszkodnának.
A szerzők 57 fejlődő ország környezetkímélő termeléssel foglalkozó projektjét vizsgálták meg, ezekben átlagosan 80 százalékkal növekedett a termelés. Az afrikai kezdeményezésekben 3–10 év alatt megduplázódtak a terméshozamok. De Schutter pozitív példaként említette Malawit: az afrikai országban korábban a műtrágya-használatot ösztönző politikát folytattak, de ma már az ökologikus termelési módszereknek köszönhetően több mint egymillió szegény ember került jobb helyzetbe, miközben a kukorica termésátlaga a hektáronkénti 1 tonnáról 2–3-szorosára nőtt. De több dél-kelet-ázsiai országban is sikerült 92 százalékkal csökkenteni a rovarirtószer-felhasználást, ami jelentős megtakarítást eredményezett a kistermelőknek.
A korlátozott földi erőforrások szempontjából elengedhetetlen a több szempontból is előnyösebb ökológiai módszerek alkalmazása, míg az iparszerű termelés ráfordításigénye csak tovább erősíti a klímaváltozást. Az ökológiai módszerekkel kapcsolatos kutatásokat azonban ritkán finanszírozzák vállalatok, hiszen a kutatási kiadások nem hoznak profitot és nem helyezhetőek szabadalmi oltalom alá sem, ezért De Schutter szerint a kormányoknak és más támogatóknak kellene finanszíroznia a társadalom számára hasznos kutatásokat.
Az eredeti cikk itt érhető el.
(ENSZ)
Utolsó kommentek