Az Isomar BLU Bio fogkrém, a Rossman-ban igazán 'bio áron' 1399 Ft-ért kapható.
Ám ha jobban megnézzük a címkét, látjuk, hogy elég pofátlan módon a biónak nevezett termék, a legtöbb nemhogy bio, de kicsit is tudatos gyártó által is már rég kivont triklozánt tartalmaz. A triklozán a fogkrémből bejut az emberi szervezetbe (szájon, száj-nyálkahártyán keresztül) és felhalmozódik.A szervezetbe jutó triklozán, bár akut módon nem mérgező, hosszú távon már egészen alacsony koncentrációban is súlyosan károsíthatja az egészséget. Több kutatás is bizonyította, hogy megzavarhatja az élőlények hormonháztartását: gátolja a nemi hormonok működését: károsan befolyásolhatja a magzat fejlődését. Még daganatos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozák. A fogkrémben található triklozán külön kockázatot jelent, mert elpusztíthatja a szájflóra, lenyelve pedig a bélflóra hasznos baktériumait. A triklozán még az izmok működését is károsítja.
Szintén találtunk a fogkrémben propilén-glikolt (PG), amit jellemzően szintetikusan állítanak elő földgázból vagy kőolajszármazékokból és alapvetően az iparban használják. A PG belélegzése káros, és bár ilyen kockázattal fogkrém esetén ilyen kitettséggel nem számolhatunk, azért bio termékbe nem túl elegáns ilyen könnyen kiváltható adalékot adni.
A Tudatosvásárló cikkéből még jópár érdekességet megtudhatunk a triklozánról:
Az Európai Unió élelmiszerrel érintkező termékekben (01010/169/EU) valamint biocid (rovarirtó, szabadtéri fertőtlenítő stb.) termékekben (2010/675/EU) betiltotta a triklozán használatát, viszont kozmetikumokban és például fogkrémekben továbbra is engedélyezettek.
Az Amerikai Orvosi Szövetség szerint nem indokolt az antimikrobiális anyagok gyakori használata, mert hozzájárulnak ahhoz, hogy a baktériumok ellenállóbbakká váljanak az antibQiotikumokkal szemben is. A környezetbe kijutott triklozán is komoly problémákat okozhat, egyfelől mérgező a vizekben élő algák számára, felhalmozódik a táplálkozási láncban, illetve a triklozánból napsütés hatására rákkeltő dioxinok keletkeznek.
Skandináv országok további korlátozásokat tartanak indokoltnak. Dánia, Norvégia és Svédország, majd Finnország már 2000-2001-ben kiadott egy triklozánnal kapcsolatos fogyasztói útmutatót. Az öt svéd kormányzati szerv felhívta a fogyasztók figyelmét arra, hogy az antibakteriális hatóanyagú tisztítószerek nem működnek jobban, mint azok a termékek, amelyek nem tartalmaznak ilyen hatóanyagokat, továbbá hogy az antibakteriális termékek használata káros környezeti és egészségügyi hatásokhoz vezet. A fogyasztóknak ezért azt tanácsolják, hogy ne használjanak ilyen terméket, kivéve ha különleges orvosi okuk van rá. Ennek hatására ezekben az országokban jelentősen csökkent a triklozán-felhasználás. Kanada 2012-ben határozott a triklozán betiltásáról.
Magyarán garantáltan szükségtelen, sőt inkább problémásnak mondható a triklozán felhasználása egy fogkrémben, különösen egy bio-nak nevezett fogkrémben.
Utolsó kommentek