Egy Texasban, San Antonióban rendezett nemzetközi konferencián a résztvevők közös állásfoglalásban hívták fel a figyelmet a halogénezett, nehezen lebomló (perzisztens) szerves vegyületek használatának kockázataira. A 20 pontos állásfoglalást 22 ország közel 150 kutatója írta alá, mellyel a klórozott és brómozott égésgátló anyagok jelentette kockázatokra kívánják felhívni a figyelmet. Az említett vegyületek elterjedt használata miatt az embereket és a vadon élő állatokat is érintik az egészségkárosító káros hatások. Az állásfoglalást a vegyi szennyezésekkel foglalkozó nemzetközi tudóscsoport (International Panel on Chemical Pollution, IPCP) is aláírta.
A brómozott égésgátlók káros környezeti hatásaival először 1973-ban foglalkoztak a tudósok. Egy Michigan államban történt „baleset” során tévedésből polibrómozott bifenilt (PBB) tartalmazó égésgátló anyagokat tettek a szarvasmarhák takarmányába, aminek következtében szennyeződött a környezet, és egyaránt hatással volt az emberek és állatok egészségére is. Bár az említett vegyületcsoport használatát évtizedekkel ezelőtt betiltották, az szennyeződésként a mai napig kimutatható a környezeti mintákból. Más esetekben is komoly aggodalmak merültek fel egyes égésgátló anyagokkal szemben. Az 1970-es években a többek között gyerekpizsamák kezelésére használt, ma már betiltott trisz-(2,3-dibromopropil)-foszfátról derült ki több éves használat után, hogy mutagén, rákkeltő hatású anyag.
A PBB-k betiltását követően az elmúlt évtizedekben égésgátló anyagként gyorsan elterjedtek a polibrómozott-difenil-éter (PBDE) típusú vegyületek, azonban ezekkel az anyagokkal kapcsolatban is problémák merültek fel, és 2004-ben az EU-ban betiltották a PentaBDE és az OctaBDE felhasználását. 2010-ben ezek a vegyületek felkerültek a nehezen lebomló anyagokat korlátozó Stockholmi Egyezmény listájára is. A kivonás alá kerülő PBDE anyagok helyét átvevő brómozott vagy klórozott égésgátlók egy része szintén perzisztens és bioakkumulatív tulajdonságú, kimutatásuk nem csak a háztartási porból vagy a környezeti mintákból, hanem az emberi szervezetből vagy a kibocsátási helytől távol élő állatok testéből is lehetséges.
Bár nem áll rendelkezésre megfelelő számú toxikológiai vizsgálat, de a kutatók szerint ezen anyagok között is megtalálhatóak a súlyosan egészségkárosító (például rákkeltő, mutagén, reprotoxikus, a fejlődést, az ideg-, illetve hormonrendszert károsító) vegyületek. A káros hatások ellenére csak kevés anyag használatát korlátozták. Több, a San Antoniói Állásfoglalásban megemlített vegyület aggodalomra okot adó tulajdonságokkal bír. Például az elektronikai cikkeknél gyakran használják a tetrabróm-biszfenol-A-t (TBBPA): bár az anyag elvileg nehezen szabadul ki a termékekből, jelenlétét már kimutatták a ragadozó madarak tojásaiban, az anyatejben vagy a köldökzsinórvérben is. Az anyaggal kapcsolatban az is felmerült, hogy hormonális hatású lehet.
A halogénezett égésgátlók felhasználásának korlátozásával nem szűnnek meg a vegyületek jelentette kockázatok. Az elektronikai cikkek ellenőrizetlen újrahasznosítása, illetve az ilyen vegyületekkel kezelt anyagok égetése során ez emberi szervezetre és a környezetre nézve különösen veszélyes dioxinok és furánok képződnek.
Az állásfoglalást aláíró tudósok célja volt, hogy felhívják a figyelmet a jelenlegi szerencsétlen helyettesítési gyakorlatra. Szerintük az égésgátlás céljaira biztonságosabb anyagokat vagy megoldásokat kell találni. Felmerül továbbá a kérdés, hogy szükség van-e minden területen ezen anyagok további alkalmazására. A kutatók a vegyületek hatásainak kellő kivizsgálása mellett a felhasználás korlátozását és az elektronikai hulladékok biztonságos kezelésének megoldását is szükségesnek látják. Az aláírók szerint az sem igazolt, hogy ezek az anyagok javítanák a tűzbiztonságot, miközben égésük során különösen mérgező dioxinokat és furánokat bocsátanak ki.
A fentiek mellett fontos az is, hogy a fogyasztók kellő információt kapjanak a termékek vegyianyag-tartalmáról. Az aláírók szerint a vegyi anyagokkal kezelt termékek ártalmatlanításáért a gyártóknak kell felelősséget vállalnia, elfogadhatatlan a mérgező anyagokkal szennyezett elektronikai hulladékok gyengébb környezetvédelmi szabályozással rendelkező országokba való szállítása.
Az állásfoglalás szükségességével kapcsolatban az Environmental Health Perspectives honlapján olvasható cikk itt érhető el.
Az állásfoglalás teljes szövege itt érhető el.
(Environmental Health Perspectives)
Utolsó kommentek