Káros vegyszerek a mindennapi termékekben

Az utóbbi években a világ számos pontján jelentősen csökkent a méhállomány, Nagy-Britanniában a méhcsaládok ötöde nem élte túl a legutóbbi telet. A pusztulások okai még nem bizonyítottak.
Az ízeltlábúak védelmével foglalkozó brit szervezet, a Buglife és a környezetkímélő gazdálkodással foglalkozó Soil Association szervezetek által végzett kutatás szerint az elhullások egyik oka a neonikotinoid típusú rovarirtó szerek használata.
A neonikotinoidokat Nagy-Britanniában jellemzően az olajrepce és a cserepes növények előállítása során használják. A szisztemikus hatású vegyület a védendő növény sejtjeibe kerül, így a vásárolt növényekkel a méreg a kertekbe kerül.
A hatóanyagot több EU-s tagállamban (így Francia- és Németországban) is betiltották a méhekre gyakorolt feltételezhető hatások miatt.
A szervezetek felmérésük során összegezték a korábbi kutatási eredményeket, mely szerint a neonikotinoidok idegrendszeri hatásukkal károsan befolyásolják a méhek életciklusát és egészségét.
A Soil Association vezetője szerint a beporzó rovarok eltűnése többmillió fontos kockázatot jelent a termelőknek.
A gyártót képviselő Julian Little szerint egy hatóanyagot csak akkor engedélyeznek, ha nincs hatással a beporzó rovarokra. A gyártó szerint a permetszer kivonásával a károsítók jelentenének problémát.
Olaszországi tapasztalatok szerint a neonikotinoidok használatának felfüggesztését követően a méhek visszatértek a korábban elhagyott térségekbe.
Egy multinacionális növényvédőszer-gyártó már elismerte a beporzók fogyatkozása miatti aggodalmakat, így azok állományának megerősítését célzó programot indított. A program az EU legjelentősebb mezőgazdasági termelő országait (7 db) érinti, az új csatlakozók közül csak hazánkat vették be a programba.
A Syngenta beporzó rovarokért tett kezdeményezéséről itt olvashatnak (angol nyelven).
(The Daily Telegraph)

Amerikai kutatások szerint azoknál a kertészeknél, gazdálkodóknál és rovarirtóknál, akik munkájuk során növényvédő szerekkel is dolgoznak, 80 százalékkal gyakrabban alakul ki a Parkinson-kór.
A vizsgálatok során megállapították, hogy különösen nagy kockázatot jelent a 2,4-D és a paraquat hatóanyagú gyomirtók, illetve a permethrint tartalmazó rovarirtók használata. Ezek alkalmazása háromszorosára növeli az idegrendszeri megbetegedés kialakulásának esélyét.
Laboratóriumi vizsgálatokban az említett mérgek károsították a dopamin előállításáért felelős sejteket, zavarva az izomok működtetését.
A paraquat használatát néhány évvel ezelőtt tiltották be az EU-ban, de a 2,4-D és a permetrin a mai napig elérhető a kereskedésekben.
A felmérés során 519 Parkinson-kóros és 511 egészséges embert kérdeztek meg korábbi munkakörülményeikről, és a vegyi anyagoknak való kitettségükről. A vizsgálatban résztvevők közül összesen 44 Parkinson-kóros és 27 egészséges ember dolgozott növényvédő vagy rovarirtó szerekkel.
A másféle vegyi anyagok (például festékek) jelentette munkahelyi kitettség nem növelte észlelhetően a megbetegedés kialakulásának esélyét. Azon gazdálkodók megbetegedéseinek aránya sem volt magasabb az átlagosnál, akik munkájuk során nem találkoztak a növényvédő szerekkel.
A kutatók továbbá felhívták a figyelmet, hogy a vizsgált irtószerek csak az egyik kiváltó okai a megbetegedésnek, és a mezőgazdasági területek közelében élőket is érintheti a permetszerek hatása.
Korábbi vizsgálatok szerint a Parkinson-kóros emberekben jellemzően magasabb a már betiltott rovarölő szer, a lindán koncentrációja, mint az egészségesekben.

 (The Daily Telegraph)

Több mint tíz hónappal a jogszabály európai parlamenti szavazása után októberben hivatalossá vált a növényvédő szereket szabályozó új uniós rendelet és irányelv. A Levegő Munkacsoport üdvözli az új jogszabályokat, és reméli, hogy azok hatályba lépése után, célkitűzéseiknek megfelelően jelentősen csökken az élelmiszerekben található veszélyes vegyszerek mennyisége. Jelenleg a hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök több mint 40 százaléka növényvédő szerekkel szennyezett, és több forgalomban lévő permetszer lehetséges rákkeltő, vagy károsítja a hormonrendszert. Az új jogszabályok célja a lakosság egészségének megóvása.
Az új rendelet értelmében fokozatosan eltűnhetnek az élelmiszerekből a rákkeltő, a mutagén, a szaporodási képességeket, valamint a hormonháztartást károsító hatóanyagok. A fenntartható növényvédelmi gyakorlat kialakulása érdekében előnyben kell részesíteni a vegyszermentes megoldásokat. Jelentősen szigorítják a vegyszeres növényvédelmet a köz- és lakóterületen, valamint a Natura 2000 természetvédelmi területeken és korlátozzák a légi permetezés alkalmazásának lehetőségeit is. A jogszabályok 18 hónap múlva lépnek életbe a tagországokban.
Az új irányelv előírja, hogy minden országban az érdekeltek bevonásával Nemzeti Akciótervet kell készíteni arról, hogy miképp lehet az adott országban csökkenteni a növényvédő szerek jelentette kockázatokat.

(Vegyi anyag hírlevél - 2009. október)

Környezetvédő civil szervezetek vizsgálatai szerint a műanyag lábbelik jelentős mennyiségű egészségkárosító anyagokat tartalmaznak. A felmérés szerint a cipők használata a bennük lévő vegyületek miatt hosszú távon egészségügyi kockázatot jelent.
Egy svéd szervezet (Swedish Society for Nature Conservation, SSNC) vizsgálta be a fejlődő országokból származó lábbeliket. A cipők a Fülöp-szigetekről, Indiából, Indonéziából, Tanzániából, Ugandából és Svédországból származtak.
A vizsgált 27 mintából 17 esetben találtak dietil-hexil-ftalátot (DEHP), egyes esetekben más ftalátvegyületeket is kimutattak. A PVC adalékanyagaként használt ftalátok számos egészségkárosító hatást okozhatnak, mint például a terméketlenség, a hormonális és a születési rendellenességek, valamint a daganatos megbetegedések.
A vizsgált lábbelik a nemzetközi kereskedelemmel a világ minden országába eljutnak.
A káros hatások elsősorban hosszú távon jelentkezhetnek, a veszélyes anyagokat tartalmazó lábbelik viselése növeli a megbetegedések kockázatát. A legnagyobb kockázatnak a gyártásban részt vevő munkások vannak kitéve. A felhasznált adalékanyagok előbb-utóbb a környezetbe jutnak, rontva annak állapotát.
A legnagyobb (23%-os) koncentrációban egy dél-afrikai lábbeliben találták meg a DEHP-et. A hormonális hatású vegyület egyike azon hét vegyületnek, melyeket az EU felvett a különös aggodalomra okot adó anyagok listájára (SVHC).
Egyes lábbelik a ftalátok mellett más veszélyes anyagokat is tartalmaztak, mint például a poliaromás szénhidrogének (PAH) vagy a nehézfémek.
A felmérés szerint a lábbelikben a veszélyes vegyi anyagok jelenléte nem függ a gyártás helyétől vagy a termék piaci árától.
A felmérésben résztvevő szervezetek a hétköznapi termékekben lévő veszélyes anyagok jelenlétére szeretnék felhívni a figyelmet. A kutatási eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztók a biztonságosabb árukat keressék, és a gyártók felismerjék az emberek egészsége és a környezet megóvása iránti felelősségüket.
A környezetvédő szervezetek szerint szükséges a jelenlegi jogszabályok szigorítása, és a kockázatos anyagok forgalomból való kivonása.
(Swedish Society for Nature Conservation)

Francia vizsgálatok szerint már egyes eltérő hatásmechanizmusú hormonális hatású anyagok együttes szervezetbe kerülése hosszú távon kis mennyiségek esetén is egészségkárosodást okozhat.
Patkányokon végzett vizsgálatok alapján a természetes eredetű (fitoösztrogén) szójában jelen lévő genisztein és a korábban gombaölő szerek hatóanyagaként használt antiandrogén hatású vinklozolin már alacsony (1 mg/kg) napi bevitel mellett is jelentősen befolyásolta a nemi szervek működését és rontotta az állatok termékenységét. A hatás hasonló volt mintha csak vinklozolint juttattak volna a szervezetbe napi 30 mg/kg mennyiségben.
A vizsgálatban a szervezetbe juttatott genisztein mennyisége azonos volt az embereket érő terheléssel és a vinklozolin mennyisége is alacsonynak tekinthető.
Korábbi állatkísérletekből azonban ismert a genisztein pozitív hatása is, mivel csökkentette a prosztatarák kialakulásának esélyét.
(Environmental Health Perspectives)
 

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) nyilvánosságra hozta az EU területén 2007-ben az élelmiszereken végzett végzett növényvédőszermaradék-vizsgálatok eredményeit. Az eredményeket összefoglaló értékelés az EU-val szabadkereskedelmi egyezményben lévő országok (Izland, Norvégia) adatait is tartalmazza.
Összesen 350 különféle termék több mint 74 ezer mintáját értékelték a tagállamokban 2007-ben. A vizsgált minták száma 13 százalékkal magasabb, mint 2006-ban. A növekedés részben annak köszönhető, hogy 2007-ben már Bulgária és Románia adatait is figyelembe vették.
A vizsgált hatóanyagok száma szintén 13 százalékkal növekedett a megelőző évhez viszonyítva. Összesen 354 hatóanyagot mutattak ki a zöldség- és gyümölcsmintákból, míg a gabonatermékekben 72 hatóanyagot találtak.
A korábbi évekhez hasonlóan a hatósági minták 4 százalékának szennyezettsége haladta meg a határértékeket a határértékek uniós egységesítésének (jellemzően emelésének) eredményeként a következő években. A határértéket meghaladó minták a szúrópróbaszerű mintavételnél tapasztalható arányát növeli a célzott vizsgálatok köre, mely esetekben a korábbi eredmények alapján gyanús tételeket ellenőrzik. Az EU-ban termelt áruk esetén ritkábban (2,3 százalékban) fordult elő határérték-túllépés, mint a harmadik országokból importált élelmiszerekben (6,8 százalék).
Az EU-ban a bébiételekre igen szigorú határértékeket állapítottak meg, hiszen azokban legfeljebb 0,01mg/kg szennyeződés maradhat az egyes hatóanyagokból. A határértéknek a vizsgált minták 0,6 százaléka nem felelt meg.
Egyes országok külön értékelik az ökológiai termesztésből származó árukat is, ezekre nézve nincs külön határérték, de a termesztési körülmények miatt növényvédőszer-szennyezettségük alacsonyabb. A határértéket meghaladóan szennyezett minták aránya 1,2 százalék volt.
A többféle hatóanyaggal is szennyezett minták aránya az előző évtizedben szinte folyamatosan emelkedett, 2007-ben 26,2 százalék volt, mely már a megelőző événél kedvezőbb adat.
Az EU-ban minden évben végeznek azonos termékeken, azonos hatóanyagokat keresve összehasonlító vizsgálatokat az egyes tagországok hatóságai. A vizsgálatok alapján az értékelt kilenc kultúrából a leggyakrabban a zab- (3,8%), az őszibarack- (3,4%), az eper- és a salátaminták (2,9-2,9%) voltak határérték felett szennyezettek. A legritkábban a fejeskáposzta (a szermentes termékek aránya 81%), a zab (80%), a rizs (77%) és a póréhagyma (73%) tartalmazott növényvédőszer-maradékokat kimutatható mennyiségben. Csak az eper- (34%) és az almamintáknál (39%) volt 50 százaléknál kevesebb a szermaradékmentes minták aránya.
A vizsgálati eredmények értékelése során kockázatbecslési módszerekkel értékelték a lehetséges egészségügyi hatásokat. A hosszú távú hatások értékelésekor csak a diazinon hatóanyagnál nem sikerült kizárni az egészségkárosodás kialakulásának lehetőségét. 2008-tól azonban már nem lehet az EU-ban engedélyezni a diazinon hatóanyagú készítményeket, és az anyagra vonatkozó határértékeket is csökkentették.
A rövid távú (akut) egészségügyi hatások kiértékelésekor a legkedvezőtlenebb lehetőséggel, azaz szélsőségesen nagy fogyasztással és igen szennyezett termékkel számolnak. Ennél a kockázatbecslési módszernél 52 termék-hatóanyag kombinációnál lehet veszélyben a fogyasztók egészsége. Ebből a szempontból a kultúrák között a saláta fogyasztása jelenti a legnagyobb kockázatot. Az említett mérgezések kialakulásának esélye igen alacsony, hiszen extrém mértékben kell fogyasztani az igen szennyezett árukból. A problámás kombinációk nagyobb részénél, 29 esetben, már történtek lépések a kockázat csökkentése érdekében, a hatóanyag felhasználásának szigorításával illetve a határértékek csökkentésével.
A teljes jelentés és mellékletei az EFSA honlapján érhetőek el.

A DOW/Monsanto vállalatcsoport és az amerikai hatóságok ismerték a korábban háborús célokra használt Agent Orange egészségügyi hatásait, mivel azt „csak” ellenségre szórták. A permetszer alkotóit a mai napig alkalmazzák akár a kiskerti gyomirtásban is.
A vietnámi háború során az ellenség elrejtőzését megnehezítendő az erdőket lombtalanító permetszerekkel szórták be, az anyagból „természetesen” a helyi lakosságra és az amerikai katonákra is jelentős mennyiségű került.
A korabeli dokumentumok alapján a készítmény kijuttatásának felelősei – a gyártó vállalat, a kormányzat, és a katonai hatóságok – azonban hallgattak a már akkor is ismert súlyos egészségügyi hatásokról.
Korabeli levelekből kiderül, hogy tudták a Dow vegyipari vállalat vezetői, hogy az Agent Orange egyik összetevője a 2,4,5-T az emberre nézve bizonyítottan erősen mérgező dioxinnal szennyezett. A vezetés tagjai egymás között hangot is adtak annak az aggodalmuknak, hogy az egészségügyi hatások kiszivárgása esetén szigorítanák az anyag felhasználását, ami veszteséget jelentene a vegyipari vállalatnak, így a hallgatás mellett döntöttek.
A titkolódzás sikeresnek bizonyult, így a veszélyes készítményt hat éven keresztül szórhatták a háborús térségre. A szennyezések következtében a helyieknél bőrelváltozások jelentkeztek, és egyes területeken a mai napig magasabb a fejlődési rendellenességek előfordulási gyakorisága.
A feltételezhetően a harcokban használt Agent Orange miatt daganatos megbetegedésben szenvedő amerikai veteránok pert indítottak a gyártásért felelős Dow és Monsanto ellen, mivel a vállalatok eltitkolták az egészségügyi hatásokat.
Az adatok szerint a vegyipari vállalat nem változtatott a 2,4,5-T gyártási technológiáján – ezáltal biztosítva annak alacsonyabb dioxin-szennyezettségét – mivel a biztonságosabb terméket eredményező technológia lassabb és költségesebb lett volna, mint a korábban kialakított.
Több tanulmány bizonyította a dioxin igen erős mérgező hatását, azonban az érintett vállalatok támogatásával még 2004-ben is megjelentek olyan tanulmányok, melyek szerint az Agent Orange csak elenyésző hatást gyakorolhatott az amerikai katonákra.
Az Agent Orange másik hatóanyagát a 2,4-D-t a mai napig forgalmazza a Dow Chemicals, Magyarországon bárki által megvásárolható gyomirtóként, kiskerti használatra is, pedig régóta ismertek ennek is a káros hatásai. A vizsgálatok szerint a 2,4-D mutagén, teratogén, immunmoduláns, hormonális hatású anyag.

(Thanh Nien News)

A Levegő Munkacsoport három akciónapot és fórumot tartott a KEOP-6.1.0/B-2009-0003 számú „Vegyszerezett világ – kampány a fenntartható vegyi anyag használatért” című pályázatának keretében.
Az augusztus 27-29-én megrendezett eseményeket sorrendben Nyíregyházán, Miskolcon és Szegeden tartottuk. Az akciónapok során a városok központi terein állítottuk fel sátrunkat és infó standunkat, ahol válaszoltunk az érdeklődők kérdéseire, tanácsot adtunk vegyi anyagokkal és alternatívákkal kapcsolatosan, illetve bemutattuk ingyenes kiadványainkat és lehetőséget biztosítottunk azok elvitelére. Az érdeklődők feliratkozhattak elektronikus hírleveleinkre és vegyi anyag totót is kitölthettek, melyet a helyszínen kiértékeltünk.
Az akciónapokkal párhuzamosan fórumokat is szerveztünk, (Nyíregyházán a Városházán, Miskolcon a Tudomány és Technika Házában, Szegeden a SZIN Zöldszínterén) ahol Simon Gergely a hétköznapjainkban használt vegyi anyagokkal kapcsolatos kérdésekről, míg Pál János a növényvédő szerek kockázatairól, és a biztonságosabb lehetőségekről tartott előadást. Az előadásokon étkezést is biztosítottunk, illetve az előadást követően válaszoltunk az érdeklődők kérdéseire.

 

Ne jelentsen jelentős többlet légszennyezést a nemzeti ünnep – kérte levelében a Levegő Munkacsoport a Miniszterelnöki Hivatalt. Az augusztus 20-i tűzijáték ugyanis jelentős szennyezéssel terheli a főváros levegőjét. Magyarország egyébként is Európa egyik legszennyezettebb térsége.
A tűzijátékok színét gyakran nehézfém-vegyületek adják, amelyek ártalmasak az egészségre (károsítják az idegrendszert, valamint rákkeltők), továbbá a levegőt, majd a vizet és a talajt szennyezik. A pirotechnikai eszközökben a pajzsmirigyet és a magzati fejlődést károsító perklorát is található, mely a levegőt és a vizet szennyezi. A tűzijátékok során emellett a klórtartalmú anyagok égésekor rendkívül káros, rákkeltő dioxinok és furánok keletkeznek. A környezetvédelmi aggályok miatt az elmúlt években kifejlesztettek a környezetet kevésbé szennyező, korszerű pirotechnikai eszközöket. Ezen anyagok alkalmazásával lényegesen kisebb a tűzijáték szennyező füstje és perklorátra sincs szükség. Légszennyező anyagok helyett főleg nitrogéngáz keletkezik (ami eleve a levegő 78 százalékát teszi ki). A színt adó káros fémek is gyakorlatilag mind kiválthatóak (leszámítva a zöld színt biztosító, a tüdőt és a szívet is károsító báriumot). Az eddigieknél csupán 10-20 százalékkal kerülne többe a környezetet sokkal kevésbé szennyező tűzijáték. Ha azonban a társadalmi károkat is számítjuk, akkor ez utóbbi egyértelműen jóval olcsóbb.
A tűzijátékot szervező cég a Levegő Munkacsoport kérése ellenére semmiféle tájékoztatást nem adott a felhasználásra kerülő pirotechnikai anyagok összetételéről.
A Levegő Munkacsoport levelében arra kéri a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy haladéktalanul tájékoztassa az embereket, milyen kockázatnak teszik ki magukat a tűzijáték környezetében. Azt is kéri, hogy a jövőben az uniós zöld közbeszerzési elvek szellemében kizárólag környezetbarát tűzijátékot szervezzen.
A Miniszterelnöki Hivatalnak írt levél itt olvasható.

KÉMIAI BIZONYTALANSÁG – KÖZVÉLEMÉNY A VEGYI ANYAGOK EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAIRÓL

A Levegő Munkacsoport „Vegyszerezett világ” kampánya keretében közvélemény-kutatást készíttetett a lakosság mindennapi termékekben lévő mesterséges vegyi anyagokkal kapcsolatos hozzáállásáról.

KÓRHÁZI MELLÉKHATÁSOK
Egyes orvosi eszközök és gyógyszerek ftaláttartalma jelentősen növelheti az egészségügyi problémák kialakulásának esélyét.

EGYES „BPA-MENTES” CUMISÜVEGEKBŐL IS KIOLDÓDOTT A VESZÉLYES ANYAG
A kanadai egészségügyi hatóság kutatói biszfenol-A adalékanyagot (BPA) mutattak ki a „BPA-mentes”-ként árult cumisüvegekben tárolt folyadékból.

LEVEGŐVÉTEL NÉLKÜL IS ÁRT A SZENNYEZETT LEVEGŐ
Azon kismamáknak, akik nagyobb légszennyezésnek vannak kitéve, jellemzően gyengébb szellemi képességű gyermekei születhetnek.

LÉTEZIK KEDVEZŐ MELLÉKHATÁS IS
Amerikai vizsgálatok szerint egy gyomirtó szer olyan folyamatokat indít el egyes csemegekukorica-fajtákban, melynek eredményeként növekszik
abban a fogyasztó egészségét védő karotinoidok mennyisége.

-------------------------------------------------------------------------------------

KÉMIAI BIZONYTALANSÁG – KÖZVÉLEMÉNY A VEGYI ANYAGOK EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAIRÓL

A Levegő Munkacsoport a KEOP – 6.1.0/B-2009-0003. számú, „Vegyszerezett világ – kampány a fenntartható vegyianyag-használatért” című pályázat keretében 2009. július elején 3-a és 7-e között 1000 személyes közvélemény kutatást készíttetett a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézettel a vegyi anyagok egészségügyi hatásairól. A megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) szerint a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészséget. Mindössze 4 százalék vélekedik úgy, hogy a szintetikus anyagoknak nincs számottevő egészségügyi hatásuk. A válaszadók szerint a mesterséges anyagok a daganatos betegségek 40 százalékáért lehetnek felelősek, az összes megkérdezett közel negyede azonban 50 százaléknál is magasabbra becsülte ezt az arányt.
A megkérdezettek döntő többsége (84 százalék) úgy véli, hogy az élelmiszerekben található adalékanyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az ember egészségére. A kozmetikumokat, tisztítószereket összesen 58 százalék említette, a legnagyobb arányban a 18-29 év közöttiek és a diplomások (70, illetve 72 százalék). A műanyagokat 28 százalék említette, míg műszaki cikkekre csak 14 százalék, a bútorokra, szőnyegekre pedig mindössze 5 százalék gondolt. A Levegő Munkacsoport szerint ezért fontos a lakosság figyelmét felhívni arra, hogy a lakásban található termékek is sokszor veszélyes anyagok forrásai lehetnek. Az uniós „különös aggodalomra okot adó” anyagok listáján is például műszaki cikkekben, bútorokban, ruhákban található, a májat, az agyat és az ideg- és a hormonrendszert károsító, a szervezetben felhalmozódó brómozott égésgátlók illetve szaporodási képességeket károsító ftalátok szerepelnek.
A válaszadók többsége (58 százalék) a hivatalos statisztikákkal összhangban úgy véli, hogy a külföldről behozott import zöldségek és gyümölcsök több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a hazaiak. Szintén jól tudja a lakosság, hogy a legszennyezettebb a paradicsom, a paprika és a saláta, és a rendszeresen szennyezett gyümölcsökről (eper, szőlő, barack, narancs) is sokan hallottak. A válaszadók számottevő része ezen túl általánosságban is bizalmatlan a fejlődő országból származó, nem megfelelően ellenőrzött import terményekkel szemben, ami szintén összhangban van a hivatalos mérési eredményekkel. A lakosság átlagosan 12 százalékkal fizetne többet olyan mezőgazdasági terményekért, amelyek mentesek a káros vegyi anyagoktól. A megkérdezettek csupán 15 százaléka (a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók 21 százaléka, a 60 éves és idősebbek 25 százaléka) nem hajlandó, vagy nem képes többet fizetni egy hasonló, ám káros vegyi anyagoktól mentes terményért.
A felmérés alapján a hazai lakosság nem igazán bízik abban, hogy a jogszabályok megvédik őket a vegyi anyagok káros hatásaitól. A válaszadók ötöde szerint a jelenlegi szabályok egyáltalán nem garantálják a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságos
használatát, és további 41 százalék is inkább nem lát egészségügyi és környezeti szempontból törvényi garanciát. Az érdemi válaszok átlaga százfokú skálán 38 pont, és ez is inkább a lakosság bizalmatlanságát jelzi. A lakosság szerint elsősorban a gyártóknak kellene tennie a termékekben található vegyi anyagok biztonságos alkalmazásáért (84 százalék említette). Sokan említették azonban az ezzel foglalkozó állami szervek felelősségét is (52 százalék), valamint a kereskedőket, forgalmazókat (43 százalék, a községekben élők körében 51 százalék), illetve a politikai döntéshozókat (29 százalék, a diplomások körében 43 százalék). A médiára csak 12 százalék, a lakosság szerepére pedig
mindössze 8 százalék gondolt. A Levegő Munkacsoport ezért vegyi anyag kampányában a hazai kiskereskedelmi láncok vegyi felelősségét próbálja erősíteni, illetve szeretné, ha a hatóságok megfelelő kapacitással tudnák a termékek szennyezettségét ellenőrizni.
(Levegő Munkacsoport)


KÓRHÁZI MELLÉKHATÁSOK

A di-(2-etil-hexil)-ftalátot (DEHP) tartalmazó műanyagból készült infúziós rendszer növeli az epepangás (cholestasis) kialakulásának esélyét.
A PVC alapú infúziós szettek többségének akár 60 százalékát is a DEHP teszi ki. A számos szervet, közöttük a májat is bizonyítottan károsító vegyület könnyen kimutatható a szervezetbe kerülő oldatból. A DEHP a máj működésének megzavarásával elősegíti az epepangás kialakulását az ezzel a módszerrel táplált koraszülötteknél. A kutatók két 3 éves időszakban vizsgálták egy kórházban az epepangás kialakulási gyakoriságát a koraszülötteknél. Az első időszakban DEHP-et tartalmazó PVC-csöveket használtak, amit később PVC-mentes, így DEHP-et sem tartalmazó felszereléssel váltottak ki.
Az egyes időszakokban 30, illetve 46 gyereket kezeltek, az epepangás kialakulásának értékelése során az adatokat az egyéb ismert kiváltó okokat is figyelembe véve értékelték. A biztonságosabb eszközöknek köszönhetően a korábban 50 százalékos valószínűséggel kialakuló megbetegedés gyakorisága 13 százalékra csökkent. A statisztikai számítások alapján a DEHP tartalmú csövek 5,6-szorosára növelték az epepangás kialakulásának esélyét. A vizsgálatok alapján a kutatók az újszülöttek esetén különösen fontosnak tartják a biztonságosabb, PVC-mentes eszközök használatát. Egy másik kutatócsoport az orvosi kapszulák di-n-butil-ftalát (DnBP) tartalmú bevonatának a szervezetbe kerülését vizsgálták. A vizsgálatok alapján a kapszulák burkoló anyagában olyan sok ftalát található, hogy abból az európai hatóságok által meghatározott „elfogadható napi bevitel”-nél is több juthat a fogyasztók szervezetébe. Bár a vizsgált ftalátvegyület és annak bomlástermékei nagyrészt 1–3 nap alatt kiürülnek a szervezetből, de a hosszabb távú folyamatos bevitel eredményeként megemelkedik a koncentrációjuk, ami a hormonális hatás miatt egészségügyi kockázatot jelent. Állatkísérletek alapján a DnBP késlelteti a nemi szervek fejlődését. Korábban ismertté vált, hogy a ftalátvegyület lebontása az emberben eltér a vizsgált rágcsálókétól, emiatt a Bajor Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkatársai (Bavarian Health and Food safety Authority) önkénteseken vizsgálták a káros vegyületet tartalmazó kapszulák a vizelet összetételére gyakorolt hatásait. A megfigyelt személyeknek egy gyógynövénykészítményből kellett – a felhasználási útmutatónak megfelelő mennyiséget – napi három tablettával elfogyasztani, így szervezetükbe naponta mintegy 10 milligramm DnBP került.
A vizsgálatok szerint a szervezetből vizelettel kikerülő hormonális hatású vegyületnek illetve az ismert bomlástermékeinek háromnegyede egy nap alatt kiürült a szervezetből, és általában a harmadik napig volt kimutatható. Azonban a szervezetbe kerülő DnBP 20–30 százaléka nem került elő és feltehetően eddig ismeretlen módon átalakult. A vegyület legnagyobb része MnBP formában 24 óra alatt kiürült a szervezetből.
Említést érdemel, hogy a vegyület koncentrációja a kísérlet során 100-szorosára emelkedett a kontrollmintákhoz viszonyítva.
A vizsgálatokat végző tudósok szerint a 17 fő bevonásával kapott eredmények megerősítéséhez további vizsgálatokra van szükség, és javasolnák a kapszulák ftalátmentes előállítását a kockázatok csökkentése érdekében.
(PEDIATRICS Vol. 124 No. 2 August 2009, pp. 710-716, EnvironmentalHealthNews)


EGYES „BPA-MENTES” CUMISÜVEGEKBŐL IS KIOLDÓDOTT A VESZÉLYES ANYAG

A kanadai egészségügyi hatóság (Health Canada) kutatói biszfenol-A-t (BPA) mutattak ki olyan cumisüvegekben tárolt folyadékból, melyek a gyártó jelzése szerint BPA-mentesek voltak. A vizsgálatokat a polikarbonátból készült cumisüvegek közelgő betiltásának bejelentése után végezték, hiszen a gyártók gyorsan elárasztották „BPA-mentes” termékeikkel a piacot.
A hormonális hatású, így a termékenységi problémák, illetve a prosztata- és a mellrák kialakulását is elősegítő BPA a polikarbonát anyagú cumisüvegek alkotóeleme. A vizsgálati eredmények a hatóság munkatársait is meglepték, hiszen a BPA-t olyan műanyag cumisüvegekben is megtalálták, melyek előállításához elvileg nincs szükség az egészségkárosító vegyületre.
Bár a termékekben csak igen kis mennyiségű szennyező anyagot találtak, a témával foglalkozó kutatók szerint a gyártóknak felül kellene vizsgálniuk a gyártási folyamatot, hogy kiderüljön a szennyeződés oka.
(Winnipeg Free Press)


LEVEGŐVÉTEL NÉLKÜL IS ÁRT A SZENNYEZETT LEVEGŐ

Amerikai vizsgálatok szerint a levegő nagyobb szennyezettségének hatására csökken a gyermekek intelligenciája. New York két, jellemzően szegényebbek lakta negyedében (Észak-Manhattan, Dél-Bronx) 249 gyermek édesanyjának környezeti terhelését értékelték. A terhességük utolsó hónapjaiban lévő kismamákra 48 órára a levegő minőségét mérő műszert szereltek, így értékelve a szervezetüket a légzés során elérő
szennyeződéseket.
A megszületett gyermekeknek öt éves korukban megvizsgálták az intelligenciáját. A teszteken a legszennyezettebb területen élő kismamák gyermekei átlagosan 4–5 ponttal alacsonyabb eredményt értek el, mint a magzati korban légszennyezésnek kisebb mértékben kitett társaik.
A kutatás vezetője szerint az eltérés elég nagy ahhoz, hogy befolyásolja a gyerekek iskolai eredményeit. A vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy nem csak a környezetszennyező gyárak, hanem nagyvárosaink levegője is jelentős mértékben károsíthatja egészségünket.
Korábbi kutatások során már kiderült, hogy a magzati fejlődés során elszenvedett légszennyezettség hozzájárul a genetikai rendellenességek, a daganatos megbetegedések és az asztma kialakulásához, és a születési testsúly csökkenéséhez.
Feltételezhető, hogy a károsodásokat olyan, a placentán is átjutó vegyületek - mint például a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) - okozhatják, melyek a kipufogó gázok mellett a dohányfüstben is megtalálhatóak (a kísérletben résztvevő egyik kismama sem dohányzott).
A kutatás kiértékelése során más, a gyermek intelligenciáját befolyásoló tényezők hatását is figyelembe vették.
(Scientific American)


LÉTEZIK KEDVEZŐ MELLÉKHATÁS IS

Amerikai vizsgálatok szerint egy gyomirtó szer olyan élettani folyamatokat indít be a csemegekukoricában, melynek eredményeként a fogyasztók szemét védő anyagok képződnek. A mezotrion nevű természetes eredetű gyomirtó szerrel történt kezelés hatására a fiatal csemegekukorica-növényekben növekszik a több mint egy hónap múlva beérő szemek pigmenttartalma. A képződött pigmentek elfogyasztás után fontos szerepet játszanak a szem egészségének megőrzésében.
A kukoricában lejátszódó folyamatok még a kutatókat is meglepték, hiszen a vizsgálatok kezdetén teljesen más eredményeket vártak.
A mezotrion összezavarja a növény leveleiben a karotinoidok képzéséért felelős folyamatokat. Ez a színanyag nagyobb mennyiségban a sárgarépában és a sárgadinnyében található meg, de gyakorlatilag minden növényben képződik kisebb-nagyobb mennyiségben.
A vegyület a növényekben egyrészt a napsugarak hasznosításában, másrészt a túlhevülés elkerülésében játszik szerepet.
A mezotrion a kétszikű növények kifehéredését okozza, így elpusztítva azokat. A kutatók emiatt arra számítottak, hogy a gyomirtó szer a kukoricában is okoz majd némi károsodást, és visszaveti annak növekedését. A kezelések után a kukorica néhány hét múltán ismét erőre kapott, és ezt követően a rövid ideig gátolt pigmentképzés a normálisnál gyorsabb ütemben indult újra. A permetszer hatására a vizsgált fajták egy részénél a normálisnál 15 százalékkal magasabb lett a termésben a karotinoidok (lutein és a zeaxantin) koncentrációja.
Korábban is ismert volt a karotinoidok kedvező élettani hatása, többek között a zeaxantin a szem retinájának védelmében játszik fontos szerepet, és jelenlétével csökkenti az öregkori szembetegségek kialakulásának esélyét.
A kutatásban részt vevők fontosnak tartották megjegyezni, hogy ez a zeaxantin számottevő mennyiségben csak a kukoricában található meg, így koncentrációjának megemelkedése igen kedvező.
Az eredmények alapján megvizsgálják azt is, hogyan lehetne a zeaxantin szintjének még nagyobb emelkedését elérni, illetve más növényekkel is megkezdték a kísérleteket.
(ScienceNews)
 

 

 

Magyarországon még mindig széles körben használnak és forgalmaznak olyan szúnyogirtó szereket, amelyek súlyosan károsíthatják az emberek egészségét, és amelyek forgalmazását megtiltotta az Európai Unió. A Levegő Munkacsoport és a Tudatos Vásárlók Egyesülete a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához fordult, kérve, hogy járjon közbe a tilalom érvényesítése érdekében. Az ÁNTSZ ugyanis (amelynek fő feladata a lakosság egészségének védelme) továbbra is engedélyezi a forgalomból kivont szerek árusítását, használatát. Mivel az utóbbi időben a sajtóban a témával kapcsolatban több ellentmondásos nyilatkozat jelent meg, a Levegő Munkacsoport most részletesen ismerteti a tényeket.

 

Bár az EU több vegyületcsoportról megállapította, hogy mérgező, és rá is kerültek az EU: „Különös aggodalomra okot adó anyagok” listájára, mégis benne lehetnek a boltokban kapható termékekben. A letölthető mintalevéllel információt kérhetünk a boltoktól, hogy milyen EUs veszélyes anyag listán lévő anyag vannak a termékekeikben. A mintalevelet a boltok vevőszolgálatainál lehet leadni: www.levego.hu/letoltes/karosvegyszerek.doc.

 

Pár brómozott égésgátlót ugyan korlátozott az EU, ám a legtöbb a benne maradhatott a termékekben: matracokban, szőnyegekben, puha bútorrészekben, függönyökben, üléshuzatokban, ruhákban akár gyerek pizsamákon, műszaki cikkekben, lámpákban. Ezek az anyagok PBT-k, azaz nem bomlanak le a környezetben (perzisztensek), fölhalmozódnak a szervezetben (bioakumulatívak), és lehetséges mérgezőek (Toxikusak). A brómozott égésgáltók, ha belénk jutnak károsíthatják a májat, az agyat és az ideg- és a hormon rendszert. 2009-ben egy kínai ellenőrzés során kínai játékokban jelentősen az EU-s határérték felett találtak brómozott égésgátlókat.

 

A szaporodásért felelős szervekre mérgezők lehetnek a ftalátok (DEHP, DBP, BBP -Di-etilhexil-ftalát; dibutil-ftalát, benzil-butil-ftalát), melyekkel leggyakrabban, mint a PVC lágyítószerével találkozhatunk. Mivel bizonyított, hogy a szervezetbe jutó ftalátok összefügghetnek a gyermekek szaporító szerveinek fejlődési zavaraival és károsíthatják a hormonrendszert, az EU gyermekjátékokban betíltotta a ftalátokat. A korlátozás ellenére megtalálhatóak a következő termékekben: kozmetikumok, samponok, ápoló krémek, illatosító szerek, régebbi gyerekjátékok (az újakból már kitiltották), textíliák, szőnyegek, bútorok és ápolószereik, műanyag csomagolás, autóbelső, zuhanyfüggönyök és egyéb PVC-ből készült termékek.

 

,,Tudomásunk szerint nincs olyan IKEA termék, amely bármilyen, a
"REACH jelöltlistára (2008. október) javasolt", kiemelten aggodalomra
okot adó vegyi anyagot (SVHC) tartalmaz, kivéve az egyes elektromos
kábelekhez használt PVC-ben található ftalátokat. A kábelek esetében
találtak lehetséges alternatív anyagokat, amelyeket a biztonsági
kérdések értékelését követően be fogunk vezetni."

(Beérkezett: Greenpeace aktivistától)

Mintalevél az információkéréshez, amit a boltok vevőszolgálatainál lehet leadni: www.levego.hu/letoltes/karosvegyszerek.doc

A tavalyi kanadai tiltás után idén az USA-ból is kivonták a gyakran fejlődési rendellenességet okozó növelő biszfenol A (BpA) tartalmú cumisüvegeket. A Cincinnati Egyetem kutatása szerint forró folyadékoktól 55-ször gyorsabban kijut a cumisüveg anyagából  a BpA, ami már káros lehet a csecsemők fejlődésére. Csecsemők vérében a felnőtt átlagnál 10-szer magasabb BpA koncentrációt mértek . (melléklet a BpA-s cumisüvegkről és a hatásairól). Az elmúlt években több mint 130 vizsgálat bizonyította , hogy a hormonhatáson túl a BpA növelheti a rák kockázatát, sőt hozzájárulhat az elhízáshoz is. Az amerikai tiltás után Nyugat-Európában a legtöbb cég kivonta a BpA-s cumisüvegeket a forgalomból, ám Magyarországon sajnos a mai napi a legtöbb cumisüveg alapanyaga a polikarbonát, melyben megtalálható a BpA. A Levegő Munkacsoport kéri az összes magyar európai parlamenti képviselőtől és képviselőjelölttől, illetve   a kormányzattól: támogassa, hogy az EU is korlátozza a BpA-s cumisüvegeket.


 

Melléklet: A biszfenol A

Friss tanulmányok a biszfenol A-ról

A Harvard Egyetem 2009 májusában publikált tanulmánya szerint a gyermekek vizeletében a 2/3-val megnövekedett, miután csupán egy héten keresztül biszfenol A-t tartalmazó cumisüvegből ittak hideg italokat.
(http://www.ehponline.org/docs/2009/0900604/abstract.html)
Amerikai mérések csecsemők vérében a felnőtt átlagnál 10-szer magasabb BpA koncentrációt mértek 2009 tavaszán.
(http://www.ehponline.org/docs/2008/0800265/abstract.html)
A Cincinnati Egyetem kutatása szerint forró folyadékok hatására 55-ször gyorsabban kijut a cumisüveg anyagából. Ilyen mennyiségű BpA már káros lehet a csecsemők fejlődésére.
(http://www.FoodProductionDaily.com/news/ng.asp?n=82930&m=1FPD131&c=vdpfsxdhpygomrz)
Az elmúlt években több mint 130 vizsgálat bizonyította, hogy a hormonhatáson túl a BpA növelheti a rákkockázatot; hozzájárulhat az elhízáshoz, inzulin-rezisztenciát okoz, és hozzájárulhat a koraszülés kialakulásához is. Emlős kísérlek során a BpA-val mérgezett fejlődő állatok agya nem fejlődött normálisan.
(http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2009/03/05/AR2009030503285.html?hpid=sec-health) cumisüvegek és a biszfenol A:

Polikarbonát cumisüveg

A biszfenol A és foszgén reakciójával állítanak elő a polikarbonát műanyagot.
Amerikai lista a BPA-t tartalmazó polikarbonát cumisüvegekről:
• http://www.polliwogged.com/detail/full-list-of-bpa-containing-bottles-that-should-be-disappearing-soon/
Francia lista a BpA mentes cumisüvegekről:
• ADIRI,BORN-FREE, DODIE Initiation et Evolution, EVENFLO, GREEN TO GROW, MAM Care, MEDELA, Philips AVENT polipropilán, , THINKBABY.
Amerikai listák biztonságos bébi termékekről:
• http://www.zrecsguide.com/products/category/bottles/
http://www.squidoo.com/nontoxicbabybottles

Budapest, 2009. május 19. - A Greenpeace és a Levegő Munkacsoport mai közös sajtótájékoztatójukon ismertették új kampányukat, melynek célja annak feltárása, hogy hétköznapi termékeinkben milyen „súlyos aggodalomra okot adó vegyi anyagok” találhatóak. A REACH uniós jogszabályra épülő kampány során a civilek négy nagyvárosba látogatnak el, hogy tájékoztassák a lakosságot a veszélyekről és a lehetőségekről, hogy mit tehetnek az egészségük védelme érdekében.

A REACH az EU 2007 óta érvényben lévő vegyi anyag rendelete, amely minden előnye ellenére végül megengedte a cégeknek, hogy a bizonyítottan káros vegyi anyagok is a hétköznapi termékekben, a boltok polcain maradhassanak. Az új szabályozás szerint a veszélyes vegyületeket ráadásul a címkén sem kell feltüntetni, tehát még választási lehetőségünk sincs, hogy biztonságos, egészségünkre káros anyagokat nem tartalmazó terméket válasszunk. Ennek ellenére a REACH biztosítja az európai fogyasztóknak azt a jogot, hogy amennyiben személyesen utána érdeklődnek, információhoz jussanak az egyes termékekben található veszélyes anyagokat illetően.

„A cégek 45 napon belül mindig kötelesek válaszolni arra, hogy van-e a REACH szerinti legveszélyesebb anyagokból a termékeikben. A Greenpeace és a Levegő Munkacsoport új közös kiadványa azon túl, hogy tájékoztatást ad a lakosoknak a vegyi anyagok kockázatairól, egy mintalevelet is tartalmaz, mely leadása alapján a cégek kötelesek a REACH szerint az uniós listán  lévő „legveszélyesebb” vegyi anyagok jelenlétéről tájékoztatni a vásárlókat.” – mondta el Dóci Gabriella, a Greenpeace sajtószóvivője. – „Ha gyakran kérdezzük a cégeket, akkor annál inkább tudatosul bennük, hogy a fogyasztóknak fontos a termékek biztonsága, és így hamarabb vonják ki a káros anyagokat a forgalomból.” A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace a beérkező információkat egy internetes blogon (http://vegyi.blog.hu/) gyűjti össze, hogy az alapján mindenki könnyebben választhasson a termékek közül.

Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport szakértője elmondta, hogy sajnos a REACH szerint „különös aggodalomra okot adó anyagok” listája még igen hiányos, ugyanis azt csak mostanában kezdték összeállítani. A zöldek szerint a REACH listán lévő anyagok mellett több más anyagot is korlátozni, de legalábbis jelölni kellene a termékeken. Egy amerikai felmérés során a gyermekek számára készült, a hazai boltokban is kapható 28 tusfürdőt, sampont vizsgáltak , és 23-ban kimutattak valószínűleg rákkeltőnek minősített formaldehidet és egyéb rákkeltő anyagot is. A tesztelt anyagok listája megtalálható az USA Today honlapján: http://www.usatoday.com/news/health/2009-03-12-formaldehyde_N.htm

A zöld szervezetek felszólítják a gyártókat, hogy vonják ki a veszélyes anyagokat különösen a gyermekek, csecsemők számára készült termékekből, de amíg ez megtörténik, addig is a gyermekek egészsége érdekében a címkén adjanak tájékoztatást a termékekben lévő veszélyes anyagokról.

Greenpeace és a Levegő Munkacsoport új közös kiadványa letölthető: http://www.levego.hu/letoltes/reach_level_kesz.pdf

Egyre több tudományos eredmény bizonyítja, hogy számos “ipari” vegyi anyagnak egészségkárosító hatása van: bizonyos daganatos megbetegedéseket, allergiát, tanulási nehézségeket vagy a szaporodási képességek károsodását okozzák. A vegyi anyagok belénk kerülhetnek a levegővel, az étellel, itallal, de kemikáliák forrása az egész környezetünk a házon belül és kívül, sőt a termékek is amiket használunk is teli vannak káros anyagokkal. Például a belélegzett házi és irodai porból sokféle, többek között a termékekből kikerülő kemikália kerül a szervezetünkbe. Számos vegyi gőzt is belélegzünk, melyek például a bútorokból (jelentősen a matracokból) gőzölögnek ki. Sőt közvetlenül a bőrünkön keresztül is felszívódhatnak vegyi anyagok, például a parfümökből.

Veszélyes vegyületek rengeteg hétköznapi termékben megtalálhatóak: kozmetikumokban, tisztítószerekben, szagosítókban, bútorokban, műszaki cikkekben, szőnyegekben, matracokban, kábelekben, textíliákban, lámpákban, lábosokban és egyéb konyhai eszközökben, ételtartókban, ruhákban, irodai eszközökben, játékokban... Ráadásul nagyon ritka, hogy bármilyen címke jelezné a veszélyt, vagy olyan hosszú a felsorolás, hogy nehéz kideríteni, hogy van-e a termékekben ártalmas anyag.
 
A megelőzés mindig olcsóbb, mint a káros hatások kezelése, azaz annál jobb, minél kevesebb veszélyes anyag van a termékekben. Tehát elsősorban nem akarunk találkozni káros vegyületekkel, de ha mégis, akkor tudni szeretnénk, hogy milyen vegyszerek vannak az általunk vásárolt termékben és mi a hatásuk.