Káros vegyszerek a mindennapi termékekben

 A világ fejlett országaiban kapható szőnyegalátétek olyan veszélyes anyagokat tartalmaznak, amelyek károsíthatják a csecsemők idegrendszerét. A mai napon Genfben ismertették az első kutatási eredményt, amely bebizonyította, hogy a világszerte mindenhol árusított szőnyegalátétek olyan magas koncentrációkban tartalmaznak égésgátló anyagokat, ami már egészségügyi kockázatokat jelent. A Nehezen Lebomló Szerves Szennyező Vegyületektől Mentesítő Nemzetközi Hálózat (IPEN) észak-amerikai és magyar mintákban keresett polibromozott-difenil-éter (PBDE) égésgátlókat. Főleg többszínű termékeket vizsgáltak, ugyanis azok nagyobb eséllyel tartalmaznak ilyen anyagokat. A kimutatott pentaBDE és oktaBDE égésgátlók használata már évek óta tilos az EU-ban és szerepelnek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény tiltólistáján, így világszerte 170 országban kell kivonni ezeket a forgalomból.

A Föld Barátai német csoportja (BUND) hatvan gyermekgondozási intézmény termeiben lévő por veszélyesanyag-tartalmát vizsgálta. A mintákban a PVC-termékekben lágyítóként használt ftalátvegyületek koncentrációját mérték. A kimutatott anyagok egy része hormonális hatású, és más hatások mellett szerepük lehet a termékenységi problémák kialakulásában.

A mérések alapján egy átlagos óvodában több mint háromszor nagyobb a porban megtalálható ftalátok koncentrációja, mint a lakásokban. Míg a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség korábbi vizsgálata (Umweltbundesamt - UBA) 600 lakás vizsgálata alapján 1 mg/kg koncentrációban találta meg a ftalátvegyületeket a háztartási porban, addig a BUND vizsgálatai során az óvodákban ez az érték 3,4 mg/kg volt. A viszonylag magas koncentrációt magyarázza az olyan termékek gyakoribb felhasználása, mint például a PVC-ből készült padlóburkoló, tapéta, matrac, műanyagterítő vagy egyes játékok. A ftalátok jelenléte azonban nem szükségszerű, hiszen a PVC egyszerűen kiváltható lenne más biztonságos anyagokkal.

A Levegő Munkacsoport üdvözli, hogy az Európai Unió jogszabálya alapján a mai naptól nem lehet biszfenol-A (BpA) tartalmú cumisüveget gyártani, június 1-jétől pedig értékesíteni is tilos lesz az unió területén ilyen cumisüvegeket. A civil szervezet több éve küzd a gyermekek fejlődését károsító anyag betiltásáért, többször jelezte a problémát az itthoni és az uniós döntéshozók felé, ám a hazai hatóságok eddig elutasították a BpA felhasználásának korlátozását.
A BpA a tudományos kutatások alapján felelőssé tehető a rákos megbetegedésekért (prosztata- és mellrák), a cukorbetegség, az asztma, a koraszülések és a szívbetegségek kialakulásáért, továbbá olyan hormonális zavarokért, mint a korai serdülés, az elhízás, a meddőség, de születési és agyi fejlődési rendellenességekért, viselkedési zavarokért is okolható. Vizsgálatok szerint a BpA már alacsony koncentrációban is magas kockázatot jelenthet, különösen a magzatok és a csecsemők számára.
A zöld szervezetek szerint bár a mostani döntés örvendetes, a szabályozást tovább kell szigorítani. Hiszen ez az egészségkárosító anyag megtalálható például egyes műanyag ételtárolókban is, amely az átlagos használat során kisebb mennyiségben, de melegítés, forró folyadék, mikrohullámok, UV-sugárzás és bizonyos anyagok (például savak, lúgok) hatására nagyobb mennyiségben szabadulhat fel a polikarbonát alapú műanyagból, és juthat be az abban tartott ételbe. A Cincinatti Egyetem és a Szent István Egyetem közös kutatása szerint[1] forró víz hatására rövid idő alatt akár 55-ször nagyobb mennyiségű BpA jut ki a cumisüveg anyagából, mint hideg állapotban.
De kiemelkedő kockázatot jelentenek a hőnyomott papírok (egyes bolti blokkok és a kártyás fizetés bizonylata) is, mivel ezekben is található biszfenol-A, és lehetetlen kizárni, hogy állapotos nők ne érintkezzenek velük. Egy kutatás szerint 400 vizsgált terhes nő közül a legmagasabb BpA-koncentrációt a bolti pénztárosoknál mutatták ki. A veszélyes hőnyomott papírt azonban ki lehet váltani: az egyik legnagyobb francia élelmiszerfogalmazó áruházlánc, a Carrefour 2011 januárjában úgy döntött, hogy mind az 1600 egységéből kivonja a biszfenol-A-t tartalmazó blokkjait. A hőnyomott papír és az ételtárolók mellett található BpA például az epoxigyantákban, fogtömésekben, műanyag szemüveglencsékben, tintákban, CD lemezekben, sőt ruhákban is, ám ezek egészségügyi kockázata kisebb.
Sok vizsgálat igazolja, hogy már egészen alacsony koncentrációnak is szignifikánsan károsító hatása van.[2] „Fred vom Saal, a Missouri Egyetem biológusa szerint a hatéves gyerekek vizeletében például több BpA-ra utaló mellékterméket találtak, mint amennyi a laboratóriumi egereknél később rákot és egyéb egészségügyi problémákat okozott.”[3] Ezért a Levegő Munkacsoport sürgeti a hazai döntéshozókat, valamint a kereskedőket, hogy vonják ki a biszfenol-A-t azon termékekből, amelyekkel gyermekeket vagy magzatokat veszélyeztethetnek, így elsősorban az ételtároló edényekből és a bolti hőnyomott bizonylatokból.

Orosz fiúknál tapasztalták, hogy akiknek szervezetében az átlagosnál lényegesen magasabb az olyan klórozott vegyületek koncentrációja, mint például a dioxinok vagy a poliklórozott bifenilek (PCB), gyengébb testfelépítésűek, mint kortársaik.

Az amerikai Harvard School of Public Health vizsgálatai szerint a legnagyobb szennyezésnek kitett fiúk átlagosan 2–3 cm-rel alacsonyabbak, testtömegindexük (BMI) pedig 2 ponttal kisebb, azaz soványabbak a környezetükben élő legkisebb szennyeződésnek kitettekénél. A kutatók még nem ismerik pontosan a vizsgált vegyületek hatásmechanizmusát, de a feltételezések szerint a dioxinok a növekedésért felelős gének működését, a PCB-k pedig a pajzsmirigyhormonok szabályozását befolyásolják.

A hároméves időszakban összesen ötszáz 8-9 éves fiút vizsgáltak meg a Volga-folyó közelében fekvő Chapaevsk városban. A kutatás vezetője, Jane Burns szerint meglepőek voltak az eredmények, melyek azonban egybevágtak a korábbi kutatások megállapításaival. A kutatók megemlítették, hogy a felmérés során megvizsgált fiatalok egy vegyi üzem közelében éltek, így a mérgező anyagoknak való kitettségük lényegesen magasabb a fejlett országokban élőkénél.

A PCB-k gyártását 1979-ben szüntették be, azonban a korábban kezelt tárgyakból még hosszú ideig a környezetbe került a nehezen lebomló vegyület, melynek szervezetbe kerülése feltételezhetően növeli a daganatos megbetegedések vagy a cukorbetegség kialakulásának esélyét is.

Floridában végzett megfigyelések szerint az íbiszek szaporodási viselkedését jelentősen befolyásolja a táplálékkal bevitt metil-higany mennyisége. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szervezetbe kerülő higany növeli a homoszexuális viselkedés gyakoriságát, azaz valószínűbbé válik a hímek egymás közötti párzása.

Peter Frederick biológus szerint már nagyon kis koncentrációban is jelentős hatásai vannak a metil-higanynak. Az már korábban is ismert volt, hogy a vegyület befolyásolja az állatok fejlődését, és csökkenti a tesztoszteron (hím nemi hormon) mennyiségét a szervezetben. A vizsgálatban résztvevőket ennek ellenére meglepte a szexuális viselkedésre gyakorolt hatás, bár az nem derült ki, pontosan milyen hatásmechanizmusa van a vegyületnek.

Franciaország kezdeményezte az Európai Vegyianyag-ügynökségnél (European Chemicals Agency, ECHA), hogy a formaldehidet sorolják az emberen bizonyítottan rákkeltő hatású (1. kategóriás) vegyületek közé. Jelenleg az EU a vegyületet a karcinogenitás szempontjából a kevésbé veszélyes anyagokat tartalmazó 3. kategóriába sorolja. A vegyület besorolásának megváltozása mindenképp szigorítást jelentene, mivel eléggé kiterjedt az anyag felhasználása.

Egyes vegyipari képviselők feleslegesnek tartják a szigorítást. Az esetleges korlátozások okát nem a kutatási eredményekben, hanem az EU-s szabályozási trendekben látják. A szigorítás javaslói szerint azonban számos tanulmány igazolja a formaldehid rákkeltő hatását, és a vegyületet a WHO rákkutatással foglalkozó ügynöksége (IARC) az emberen bizonyítottan rákkeltő anyagok között tartja számon.

Az Európai Tanács 2010. december 20-i ülésén a mérgező, egészségünket veszélyeztető biocidok (rovar- és rágcsálóirtó, valamint fertőtlenítő szerek) piacon tartása mellett foglalt állást. A Tanácsi Közös Álláspont jelentős visszalépés az Európai Parlament (EP) által szeptemberben megszavazottakhoz képest. Az EP a veszélyes anyagok kevésbé káros alternatívákkal való kiváltását támogatta, ahogyan azt korábban a REACH, a vegyi anyagok uniós szabályozása is előírta.

Az EU új rendelete a piacon lévő mintegy 50 ezer biocid engedélyezését szabályozná. A jogszabályt első olvasatban tárgyalják az uniós döntéshozók. Sok biocidot annak ellenére árusítanak lakossági felhasználásra, hogy lehetséges rákkeltő, az immun- vagy hormonrendszert károsító hatású anyagokat tartalmazhatnak. A Levegő Munkacsoport szerint jelenleg nincsenek megfelelő előírások a biocidok biztonságos használatára. A hatóságok az EU-ban évente több mint 15 ezer biocid-mérgezésről szereznek tudomást, melyek 56 százaléka az erre különösen érzékeny gyerekeket érinti.

Az Európai Bizottság szerint, az új biocid-rendelet célja, hogy fokozottabban óvjuk az emberi egészséget és a környezetet. A Tanács által elfogadott módosítás viszont az egyszerűen megszerezhető halasztási lehetőségek miatt nem biztosítaná, az olyan veszélyes biocidok betiltását, mint a hormonkárosító triklozán vagy a mutagén karbendazim. A Tanács továbbá úgy döntött, hogy az ideg- és az immunrendszer fejlődésére mérgező anyagokat egyáltalán nem kell kiváltani, így éppen a leginkább veszélyeztetettek, a gyermekek, magzatok egészségét teszi kockára ez a döntés. 

Az egészségügyi határértéket jelentősen meghaladó mértékben, ismeretlen ideig tartalmazott nitrátot és növényvédő szereket a gödöllői Szent István Egyetem ivóvízhálózatában folyó víz. A fejlődési zavarokat okozó, Európában már betiltott atrazine-t a megengedett érték közel tízszeresében tartalmazó víz ismeretlen ideje folyt a hálózatban. Miután azonban az egyetem vezetése és az ÁNTSZ tudomást szerzett a szennyezésről, másfél hónapon keresztül nem tartották szükségesnek a fogyasztásban érintettek értesítését.

A kollégiumok vezetése és a hallgatói önkormányzat vezetése 2010. november 18-án ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a dolgozók és a hallgatók – köztük 1700 kollégista –, valamint a vendégek és egyéb itt lakók veszélyeztetéséért. A helyi ÁNTSZ jelentése megállapította, hogy a szennyezés révén „a súlyos, illetve tömeges egészségkárosodás veszélye fennállt”. További gondot jelent, hogy a területen működő konyha ezzel a vízzel főzött, és a helyi igényeken túl több környékbeli iskolát is ellátott.

A Levegő Munkacsoport szerint ez az eset ismételten azt bizonyítja, hogy az ÁNTSZ nem képes megnyugtatóan ellátni a jogszabályokban előírt feladatait, a lakosság egészségvédelmét. Ez elsősorban az elmúlt nyolc év kormányzati politikájának eredménye, amelynek során az ÁNTSZ költségvetését és létszámát megfelezték. (Ezt még súlyosabbá tette, hogy elsősorban a magasabb keresetű, tapasztaltabb dolgozóktól váltak meg. Az nem számított, hogy ezzel nagymértékben romlik a munka minősége.) Sajnos a mostani kormány tovább ront a helyzeten azzal, hogy a 2010. évhez képest 2011-ben további 2,5 százalékkal csökkenti az ÁNTSZ támogatását, ráadásul a csökkenés reálértékben ennél is nagyobb összeget tesz ki.

A Levegő Munkacsoport levélben fordult Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez, tájékoztatást kérve arról, miként fog megvalósulni a kormányprogramban kitűzött cél: „az ÁNTSZ korábbi feladatainak visszaállítása, hatósági jogosítványainak megerősítése.”Mikorra válik képessé az ÁNTSZ arra, hogy az EU e téren élenjáró országaihoz hasonló módon csökkenteni tudja az egészségügyi kockázatokat, és el tudja végezni az elvárható betegség-megelőzési tevékenységeket?

A Nehezen Lebomló Szerves Szennyező Vegyületektől Mentesítő Nemzetközi Hálózat (International POPs Elimination Network, IPEN), melynek a Levegő Munkacsoport is aktív tagja, idén 2010 októberében a kazahsztáni Almatyban tartotta kétévenként esedékes közgyűlését.

A mostani találkozó egyik fő célja az volt, hogy bevonják a volt szovjet országok civil szervezeteit a nemzetközi munkába. Az öt napos konferencia során a térség számos országából, így Oroszországból, Kazahsztánból, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból és Fehéroroszországból ismerhettek meg a résztvevők konkrét eseteket, illetve a helyi civil szervezetek sikereit.

A Levegő Munkacsoport örömmel értesült, hogy 2011 márciusától tilos lesz a hormonrendszert károsító biszfenol-A (BpA) nevű vegyületet tartalmazó műanyag cumisüvegek gyártása és forgalmazása az Európai Unióban.

A Levegő Munkacsoport szerint előremutató, hogy hamarosan már nem jut biszfenol-A a gyermekek szervezetébe cumisüvegekből, ám a korlátozásoknak folytatódnia kell, hiszen a csecsemők és állapotos nők által is használt ételtárolókban továbbra is megtalálható ez az egészségkárosító anyag. További kockázatot jelent, hogy a hőnyomott papírokban (például a kártyás fizetés bizonylatában) a gyermekek fejlődésére kockázatot jelentő mennyiségben található biszfenol-A, és lehetetlen kizárni, hogy terhes nők ne érintkezzenek ezekkel.

A Levegő Munkacsoport sok éve küzd a biszfenol-A alkalmazásának korlátozásáért. 2009 elején sajtótájékoztató keretében hívta fel a figyelmet a problémára, 2010 elején pedig nyílt levélben kérte – sikertelenül – az Egészségügyi Minisztériumtól, hogy hazánk kezdeményezze a BpA felhasználásának hazai és uniós betiltását, különösen a cumisüvegekben. 2010 őszén az Európai Bizottságtól kérte ugyanezt egy közös európai civil fellépés keretében.

Tudományos kutatások alapján a biszfenol-A-nak való kitettség felelőssé tehető rákos megbetegedésekért (prosztata- és mellrák), cukorbetegség kialakulásáért, pajzsmirigy-zavarokért, szívbetegségekért, asztmáért, továbbá hormonális zavarokért (mint például a korai serdülés), elhízásért, meddőségért, emellett születési rendellenességekért, az agyi fejlődés rendellenességeiért és viselkedési zavarokért. A kutatók szerint a terhesség időszaka a legkritikusabb a BpA-kitettség szempontjából, ám a születés után is kockázatot jelent. Sok vizsgálat igazolja, hogy a BpA-nak már egészen alacsony mennyisége is egészségkárosító. A biszfenol-A-t tartalmazó eszközökből mikrohullámok vagy meleg hatására az átlagosnál jóval nagyobb mennyiség jut ki a környezetbe

A biszfenol-A kiváltható más anyagokkal, így az élelmiszertároló edényekben például polipropilénnel vagy különböző ko-poliészterekkel. A Levegő Munkacsoport ezért azt javasolja, hogy a biszfenol-A-t minden olyan alkalmazás esetén tiltsák be, amely a gyermekek egészségét veszélyeztetheti.

Közel ezer egyiptomi és dél-amerikai múmia vizsgálatát követően angol kutatók megállapították, hogy a régebbi korokban a daganatos megbetegedések aránya nagyon alacsony volt. A ma az elhalálozások harmadáért felelős daganatos megbetegedések a vizsgált múmiák csak egy nagyon kis részénél voltak megfigyelhetőek. A kutatók szerint a daganatos megbetegedések elterjedtsége nem tekinthető természetesnek, hanem az a modern életmód és az ipari eredetű környezetszennyezés következménye.

A daganatos megbetegedések különböző történelmi korokban való gyakoriságával foglalkozó tanulmány szerint ezek a megbetegedések előfordulása az ipari forradalom kezdetén emelkedett meg jelentősen. Különösképpen emelkedett a gyermekkori megbetegedések esélye, így az okok között nem csak az idősebb életkor elérése a fő tényező.

A mikroszkópi vizsgálatok során összesen öt daganatos megbetegedést találtak, melyek többsége jóindulatú elváltozás volt. A daganatos megbetegedéseket igazoló régebbi fosszíliák száma szintén nagyon alacsony. A vizsgálatok során több alkalommal találtak az életkorral összefüggő megbetegedéseket (pl. érelmeszesedés és köszvény), ami a kutatók szerint kizárja, hogy az élettartam befolyásolta volna ilyen nagymértékben az eredményeket.

A vizsgált múmiák átlagos életkora 25 és 50 év között volt, és az társadalmi helyzetüktől függően változott. A kritikusok felvetésére a kutatók elmondták azt is, hogy a rákos szövetek lassabban bomlanak le, mint a környező részek, így az idő múlásával sem válhatnak észrevehetetlenné. A kutatók a későbbi korokban is próbáltak utalásokat találni a daganatos megbetegedésekre, azonban a XVII. századig nem találtak azokkal kapcsolatos adatokat.

A kéményseprőknél gyakran jelentkező hererákot 1775-ben, a tubákot szippantók esetén gyakoribb orrdaganatot 1761-ben, míg a Hodgin’s szindrómát 1832-ben írták le. A most nyilvánosságra hozott eredmények és azok értékelése megosztotta a témával foglalkozókat. Egyes kritikusok szerint nem lehet azt mondani, hogy a daganatos megbetegedések teljes mértékben emberi okokra vezethetőek vissza. Más kutatók azt emelték ki, hogy a főbb daganattípusok kialakulásának esélye akár harmadával is csökkenthető a megfelelő étrend, testmozgás és életmód által, így feltételezhető, hogy őseink életmódja csökkentette a rák kialakulásának kockázatát.

(Telegraph.co.uk)

Az emberi egészségre és a környezetre különösen nagy kockázatot jelentő hat vegyület került fel arra a listára, amely az igen korlátozottan, csak rendkívül indokolt esetben felhasználható anyagokat tartalmazza – erről döntöttek szeptember 22-én az EU tagállamok képviselői. Ez volt az első érdemi lépés az EU nemrég elfogadott új vegyianyag-szabályozása alapján.

Bár az új előírások várhatóan 2011. januárban lépnek életbe, csak 42 hónappal később lesz tilos használni a xilolmósuszt és az MDA-t, 48 hónap múlva három ftalát-vegyületet (DEHP, BBP és DBP), és 54 hónap múlva a hexa-bromo-ciklododekán nevű égésgátlót. A cégeknek másfél évvel a jelölt határidők előtt kell engedélyért folyamodni, ha tovább akarják hasznosítani ezen anyagokat.

Az epoxi-gyantákban alkalmazott MDA rákkeltő, a kozmetikai termékekben használt xilolmósusz (musk xylene) nevű illatanyagról pedig kiderült, hogy felhalmozódik az emberi szövetekben, és nem bomlik le. A ftalátok, amelyek jellemzően a PVC adalékanyagai, hormonhatásúak és az emberi szaporodóképességet károsítják. A Levegő Munkacsoport a nyári mérései során több termékben is megtalálta ezen ftalátokat, így gyermekpapucsban, fülhallgatóban, hosszabbítóban és szexjátékban, méghozzá nagy mennyiségben (akár 55 százalékban is).

A REACH végrehajtásáért felelős Európai Vegyianyag-Ügynökség (ECHA) már 2009-ben javaslatot tett azon anyagokra, amelyeknél indokolt a felhasználás szigorú korlátozása.

A Levegő Munkacsoport szerint sajnálatos ez a késlekedés, hisz így még legalább 2014-ig kell várnunk, hogy az említett egészségkárosító anyagok visszaszoruljanak a termékeinkben, ugyanakkor több nemzetközi környezetvédő civil szervezettel együtt a Levegő Munkacsoport is üdvözli a döntést. A környezetvédők szeretnék elérni, hogy a komoly aggodalomra okot adó anyagok közül minél több kerüljön a felhasználás korlátozását előíró listára.

Az Egészség- és Környezetvédelmi Szövetség (Health and Environment Alliance) egy többnyelvű, több országra kiterjedő honlapot indított a Torkig vagyunk a permetszerekkel (Sick of Pesticides) kampány keretében. A nemzetközi kampányt koordináló HEAL november 30-án Brüsszelben tartja a témával foglalkozó értekezletét, melyre az összes résztvevő országból érkeznek küldöttek.

A 2008-ban indított kampány arra kívánja felhívni a lakosság figyelmét, hogy a permetszerek használatának csökkentése hozzájárulhat a daganatos megbetegedések számának csökkenéséhez. A kampány kiemelt hangsúlyt fektet a permetszermentes közterületek megfelelő kialakításának elősegítésére, valamint arra az EU-s kötelezettségre, hogy minden tagállam készítse el a fenntartható növényvédelmi akciótervét 2012-ig.

A több nyelven is elérhető honlap kialakításában és a kampánnyal kapcsolatos tevékenységekben a következő szervezetek vettek részt:

• Inter Environnement Wallonie – Belgium,

• MDRGF (Mouvement pour le droit et le respect des Generations Futures) – Franciaország,

• Levegő Munkacsoport – Magyarország,

• Leefmilieu – Hollandia.

A kampány során a HEAL szorosan együttműködik a Növényvédelmi Akcióhálózat (Pesticide Action Network, PAN) európai és nagy-britanniai csoportjával is. A PAN szakmai útmutatóval igyekszik elérni, hogy minden tagállamban az eredeti céloknak – az emberi egészség és környezet védelmének – megfelelő növényvédelmi akciótervet hozzanak létre.

A 2010. november 30-ai brüsszeli munkaértekezleten a résztvevők áttekintik a növényvédőszer-felhasználás csökkentése érdekében hozott kedvező európai példákat. A rendezvény résztvevői a kampány céljait támogató európai parlamenti képviselőkkel is találkozhatnak.

(Health and Environment Alliance, Levegő Munkacsoport)

A Haifai Egyetem által vezetett kutatócsoport olyan vegyületet talált, amelyek gátolja a szúnyogok peterakását. A vizsgált anyagot a vízi ragadozó állatok bocsátják ki, amit érzékelve a nőstény szúnyogok biztonságosabb helyet keresnek utódaik számára.

A kutatók szerint a vegyületet a tenyészőhelyekre kijuttatva csökkenthető lenne a kikelő szúnyoglárvák száma.

Az már régebben ismert volt a biológusok számára, hogy a szúnyogok érzékelik az utódaikat fogyasztó egyes rovarokat, de eddig nem sikerült megtalálni a hatást kiváltó vegyületet.

A vizsgálatok során meghatározták egy hanyattúszó-poloska faj (Notonecta maculata) által kibocsátott különféle vegyületeket. A szabadtéri kísérletekben két olyan vegyületet találtak, melyek jelenléte esetén a szúnyogok nem rakták le a petéiket. Ha egyszerre juttatták ki a két anyagot, akkor azok fokozták egymás riasztó hatását.

A riasztó vegyület kijuttatása esetén a nőstény szúnyogok nagyobb része pusztulna el petézés előtt, mivel nehezebben találnának „biztonságos” peterakó helyet. Tapasztalatok alapján a kifejlett szúnyogoknál minden nap 20 százalékos az elhullási arány. Azokon a helyeken, melyek petézésre alkalmasak maradnak, nagyobb számú lárva fejlődik, így azok a konkurencia miatt gyengébben fejlődnének, nagyobb arányban pusztulnának el.

A vizsgálatot végző kutatók szerint a szúnyogok elleni védekezésben három egymásra épülő lehetőség van: megakadályozni a szaporodó helyek felkeresését, a kifejlett egyedek hatósági (vegyszeres) elpusztítása, illetve az egyéni védekezés (zárt térben tartózkodás, riasztószerek alkalmazása). Megemlítették még a lárvák pusztítására alkalmas Bacillus thuringiensis baktériumkészítményt is.

A kutatócsoport szerint az általuk azonosított vegyületek segítségével olcsón és környezetkímélően lehet védekezni a szúnyogok ellen.

A Haifai Egyetem sajtóközleménye itt érhető el.

(University of Haifa)

A boltok polcain egyre gyakoribbak a nanoméretű részecskéket tartalmazó termékek. A 100 nanométernél kisebb ezüst részecskéket antibakteriális hatásuk miatt ruházati termékek, légfrissítők és kozmetikai termékek gyártásához is felhasználják.

Korábbi vizsgálatok már igazolták a nanoezüst hímivarsejtek növekedését gátló hatását. A legújabb eredményekből az is kiderül, hogy a kisebb méretű részecskék nagyobb mértékben károsítják a hímivarsejtek kialakulását. A magzati fejlődés során a nanorészecskék a méhlepényen keresztül bejuthatnak a magzatba, ott megzavarva az ivarsejtek kialakulását.

Jelenleg nem ismert, hogy a széles körben használt anyag milyen mértékben jut be az emberi szervezetbe. Valószínű, hogy a nanorészecskék a légzés és étkezés során, valamint a bőrön felszívódva is a testünkbe kerülnek. Számos vizsgálat igazolta, hogy a termékekből a részecskék – elsősorban a szennyvízzel – a környezetbe jutnak.

A kutatók szerint a lehetséges egészségügyi hatások nem kellően vizsgáltak, a kisméretű szemcsék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba vagy a magzatokba is eljuthatnak. Már korábban igazolták, hogy a nanoezüst szemcsék több sejttípusra (például a tüdő, az idegrendszer vagy a bőr sejtjei) nézve mérgező hatásúak.

A legutóbbi kutatás során azt értékelték, hogy a különféle (10, 25, illetve 80 nm) átmérőjű és bevonatú (például szénhidrogén, cukor) ezüstszemcsék milyen hatással vannak az ivarsejtek kifejlődésére. A legkisebb méretű cukorral bevont részecskék okozták a legnagyobb hatást, melynek eredményeként a sejteket károsító és elpusztulásukat elősegítő szabadgyökök képződtek.

A részecskék az ivarsejtek termelését végző csírasejtek növekedését is akadályozták, mivel egy serkentő hatású anyag (GDNF) a sejtekre gyakorolt hatását lecsökkentették.

Az elvégzett vizsgálatokból azonban nem derül ki, hogy az emberi szervezetben lévő nanorészecskék mennyisége elégséges-e a káros hatások kiváltásához.

Az eredeti cikk itt olvasható.

(Environmental Health News)

Az emberi egészségre és a környezetre különösen nagy kockázatot jelentő hat vegyület került fel arra a listára, amely az igen korlátozottan, csak rendkívül indokolt esetben felhasználható anyagokat tartalmazza – erről döntöttek tegnap (szeptember 22-én) az EU tagállamok képviselői. Ez volt az első érdemi lépés az EU nemrég elfogadott új vegyianyag-szabályozása alapján.

Bár az új előírások várhatóan 2011. januárban lépnek életbe, csak 42 hónappal később lesz tilos használni a xilolmósuszt és az MDA-t, 48 hónap múlva három ftalát-vegyületet (DEHP, BBP és DBP), és 54 hónap múlva a hexa-bromo-ciklododekán nevű égésgátlót. A cégeknek másfél évvel jelölt határidők előtt kell engedélyért folyamodni, ha tovább akarják hasznosítani ezen anyagokat.

Az epoxi-gyantákban alkalmazott MDA rákkeltő, a kozmetikai termékekben használt xilolmósusz (musk xylene) nevű illatanyagról pedig kiderült, hogy felhalmozódik az emberi szövetekben és nem bomlik le. A ftalátok, amelyek jellemzően a PVC adalékanyagai, hormonhatásúak és az emberi szaporodóképességet károsítják. A Levegő Munkacsoport a nyári mérései során több termékben is megtalálta ezen ftalátokat, így gyermekpapucsban, fülhallgatóban, hosszabbítóban és szexjátékban, méghozzá nagy mennyiségben (akár 55 százalékban is).

A REACH végrehajtásáért felelős Európai Vegyianyag-Ügynökség (ECHA) már 2009-ben javaslatot tett azon anyagokra, amelyeknél indokolt a felhasználás szigorú korlátozása. A Levegő Munkacsoport szerint sajnálatos ez a késlekedés, hisz így még legalább 2014-ig kell várnunk, hogy az említett egészségkárosító anyagok visszaszoruljanak a termékeinkben, ugyanakkor több nemzetközi környezetvédő civil szervezettel együtt a Levegő Munkacsoport is üdvözli a döntést. A környezetvédők szeretnék elérni, hogy a komoly aggodalomra okot adó anyagok közül minél több kerüljön a felhasználás korlátozását előíró listára.

(Levegő Munkacsoport)

A nemi hormon hatású mesterséges anyagok után az antidepresszánsok környezeti hatásai is felkeltették a kutatók figyelmét. Egyre gyakrabban jelennek meg olyan tanulmányok, melyek szerint a széles körben használt antidepresszánsok a fogyasztók szervezetéből a környezetbe kerülve problémákat okozhatnak. A gyógyszermaradványok például befolyásolják az ebihalak fejlődését, hosszabb távon pedig a vízi életközösség egészére hatással lehetnek.

A gyógyszerekben lévő anyagok az emberhez hasonlóan a halakban is befolyásolják a szerotonin nevű hormon működését. Ez az ingerületátvivő anyag az állatok többségében megtalálható, így a környezetbe kerülve számos élőlényre hatással lehet. A hormon jelenléte a halakban az agressziót, a zsákmányszerzési és a menekülési viselkedést is befolyásolja.

A kutatók szerint még nagyon keveset tudunk a gyógyszermaradványok környezeti hatásairól. Arról is csak feltételezések vannak, hogy mi lehet az oka annak, hogy miért nem a vizekben és az üledékben gyakrabban megtalált hatóanyagokat sikerült kimutatni a halak agyából.

Az antidepresszánsok hatására megváltozik egyes halak viselkedése. Vizsgálatok szerint például a csíkos fűrészessügér szokásától eltérően nem kergeti el a kisebb halakat. A pontyfélék közé tartozó kistestű Pimephales promelas más fajokhoz hasonlóan ösztönösen menekül a ragadozóktól, de az antidepresszánsoknak kitett fiatal állatok nem, vagy csak késve és lassabban menekültek el a ragadozóutánzattól.

Még nem ismert, hogy hosszabb távon milyen hatása lehet a szennyvíztelepekről kikerülő nehezen lebomló (perzisztens) antidepresszánsoknak. Az ismeretek alapján ezek a vegyületek is képesek a tápláléklánc tagjaiban továbbjutni.

Az USA környezetvédelmi hivatalának (Environmental Protection Agency, EPA) munkatársai ismerik a problémát, és igyekeznek összegyűjteni a kérdéskörben elérhető információkat és kockázatokat, valamint a gyógyszermaradványok természetes vizekbe kerülését megelőző lehetőségeket. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administration, FDA) szerint a jelenlegi gyógyszermaradvány-koncentrációk az emberre nézve nem jelentenek egészségügyi kockázatot.

Az Environmental Working Group (EWG) környezetvédő szervezet szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy megismerhessük az ökológiai hatásokat. Véleményük szerint a jelenlegi adatok alapján több hiányosság is van a szabályozásban. Megoldást jelenthet a „zöld gyógyszerek” fejlesztése, így a készítmények használata nem jelentene környezeti problémát. A technikai fejlesztések mellett segítene a helyzeten, ha a fel nem használt gyógyszereket a vásárlók nem kidobnák, hanem leadnák a gyűjtőhelyeken. (A szerk.: Magyarországon a feleslegessé vált gyógyszereket a gyógyszertárakban kell leadni.) A környezetvédők egyetértenek azzal, hogy még nagyon kis mennyiségben vannak jelen a környezetben ezek a maradványok, az azonban aggodalomra adhat okot, hogy számos más szennyező vegyület is kikerül a környezetbe, ahol együtt kiszámíthatatlan hatásúak lehetnek.

Az eredeti cikk itt olvasható.

(Emagazine.com) 

A kozmetikai termékek célja, hogy a felhasználók szebbnek látszanak, azaz egészségesebbnek tűnjenek. A látszattal szemben azonban a kozmetikai termékek gyakran tartalmaznak egészségkárosító hatású összetevőket.

Egy nyolcperces amerikai ismeretterjesztő rajzfilm bemutatja a kozmetikai cikkek gyártásának szabályozásával kapcsolatos hiányosságokat. 

A téma fontosságát jelzi, hogy egy átlagos amerikai nő 12 különféle kozmetikai terméket használ, amikben összességében mintegy 180 különféle vegyület található. Az összetevők egy részével kapcsolatban felmerült, hogy rákkeltő, az immun- vagy a hormonrendszer működését zavaró hatással bírhat.

Egyes kutatások szerint a fiatalabb korosztály, így például a tinédzserek különösen érzékenyek a hormonrendszert befolyásoló anyagokkal szemben.

A filmből az is kiderül, hogy nincs meghatározva, milyen feltételekkel kerülhetnek egy termék csomagolására az olyan, hazánkban is ismert jelzők, mint például a natural, a herbal, vagy az organic.

Említést érdemel, hogy az uniós szabályozás több szempontból is szigorúbb az amerikainál, de azzal kapcsolatban is vannak aggályok.

Az eredeti cikk itt érhető el.

A kampány számos további információt tartalmazó honlapja itt érhető el.

(Campaign for Safe Cosmetics)

2010 júniusában a Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN) Európai Tagozata – melynek magyar tagja a Levegő Munkacsoport – helyi zöld szervezetek bevonásával zöldség- és gyümölcsmintákat vizsgált négy közép- és kelet-európai országban: Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában. A vizsgált 49 mintából 35-ben mutattak ki vegyszermaradékot. Tíz mintában találták meg olyan növényvédő szerek maradékát, amelyek alkalmazását Európában nem engedélyezik. Három bolgár mintában az uniós határértékek (MRL) felett volt valamely szermaradék koncentrációja.

A 1097/2009. számú EU rendelet 11 növényvédő szernek csökkentette le a zöldségekben és gyümölcsökben megengedett koncentrációját. A rendelkezés 2010. június 7-vel lépett életbe. Néhány bolgár, magyar és szlovák mintában az új határérték többszörösében mutatták ki az új rendelet által nevesített egészségkárosító hatású procimidont.

A bolgár minták emellett a gyermekek számára kiemelt veszélyt jelentő, karbendazim nevű hormonkárosító hatású gombaölő szert is tartalmaztak. A gyermekek és különösen a magzatok számára ez az anyag már egészen kis koncentrációban is kiemelten veszélyes, így a PAN nem javasolja, hogy az ezzel szennyezett termékeket kisgyermekek és terhes nők fogyasszák.

A PAN vizsgálata szerint a csehországi termékek voltak a legtisztábbak: a cseh minták 70 százaléka egyáltalán nem tartalmazott kimutathatósági határ felett vegyszermaradékot. A legszennyezettebbnek a bolgár termékek bizonyultak, a vizsgált termékeknek csupán hét százaléka nem tartalmazott vegyszermaradékot. Három mintában határérték feletti mennyiségben volt szermaradék, továbbá 9 különböző, az EU-ban már betiltott növényvédő szer fordult elő 8 zöldség- és gyümölcsmintában. Egy Bulgáriában vásárolt, Törökországból származó paradicsomban hétféle szert találtak, melyekből kettő az EU-ban nem engedélyezett. Az egyik szer koncentrációja a határérték négyszerese volt.

A vizsgált 14 hazai minta közül egy volt problematikus és három, azaz 21% volt tiszta, azaz kimutatható szermaradéktól mentes. Egy paradicsomban és egy uborkában az EU-ban már betiltott procimidon volt, és a koncentrációja a paradicsomban az új határérték hét és félszeresét érte el. A 10 szlovák mintából 3 volt tiszta, ám egy lengyel paradicsommintában 4 féle vegyszermaradék is kimutatható volt. Az egyetlen szlovák szőlőmintában hatféle vegyszert mutattak ki, köztük az említett procimidont az új határérték négyszeresében.

A mérésekkel a civil szervezetek figyelmeztetni akarták élelmiszert forgalmazó áruházláncokat és a hatóságokat a problémákra. Sok áruházlánc vállal garanciát arra Nyugat-Európában, hogy az általuk forgalmazott termékek a hatóságilag előírtnál biztonságosabbak. Szeretnénk, ha Magyarországon is követnék ezt a gyakorlatot és ugyanolyan fokon védenék a fogyasztókat, mint nyugaton.

Cél volt továbbá az Európai Bizottság figyelmének felhívása arra, hogy egy-egy termék milyen sokféle vegyszermaradékot is tartalmazhat, mert emiatt elodázhatatlan a határértékek megállapításánál a jövőben a különböző szerek együttes hatásainak figyelembe vétele.

2012-ig minden tagállamnak el kell készítenie egy nemzeti növényvédelmi akciótervet az új uniós növényvédelmi szabályozás értelmében, hogy megóvják a környezetet és a lakosság egészségét a növényvédő szerek kockázataitól. A környezetvédő szervezetek szerint elő kell segíteni a fogyasztók szempontjából legbiztonságosabb környezetkímélő növénytermesztési, növényvédelmi gyakorlatok elterjedését. Az eredmények megerősítik környezetvédő civil szervezetek azon álláspontját, hogy hazánkban is megalapozott és szigorú növényvédelmi akciótervekre van szükség.

A Levegő Munkacsoport az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében mindenkinek a hazai, esetleg a más uniós országban termesztett szezonális zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolja a hazai és nemzetközi hatósági növényvédőszer-maradék vizsgálatok eredményei alapján .

A témában megjelent cikkek a Levegő Munkacsoport honlapján itt és itt olvashatóak. A honlapon megtalálható a hazánkban vásárolt termékek növényvédőszer-tartalmával kapcsolatos jegyzőkönyv.

(Levegő Munkacsoport)

A REACH, az EU 2007 óta érvényben lévő vegyi anyag rendelete megengedte a cégeknek, hogy a káros vegyületeket tartalmazó termékek a boltok polcain maradhassanak. Az új szabályozás szerint a veszélyes anyagokat a címkén sem kell feltüntetni, ám a cégek 45 napon belül kötelesek válaszolni arra, hogy vannak-e a termékben a REACH szerinti különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC). Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy termékük tömegéhez viszonyítva több mint 0,1 százalékos arányban tartalmaz olyan kemikáliát, amely súlyosan veszélyezteti az egészségünket, akkor erről tájékoztatni kell bármely érdeklődőt.

Az elmúlt évben a Levegő Munkacsoport több mint száz információkérő levelet küldött hazai bevásárlóközpontoknak, gyártóknak. Eleinte nem érkeztek válaszok, ám az elmúlt időszakban már a cégek több mint fele válaszolt, ám egy cég sem jelezte, hogy lenne kockázatos anyag a termékeiben. A Tesco és Media Markt sajnos a megadott paraméterek alapján nem tudta beazonosítani egyes termékeit, ami azért is meglepő, mert a többi forgalmazó ismerte a termékeit, sőt a gyártók is azonosítani tudták a Tescóban forgalmazott termékeket.

Annak érdekében, hogy kiderítse, milyen valójában egyes termékek összetétele, a Levegő Munkacsoport egy nemzetközi összefogás keretében laborvizsgálatokat végeztetett.  

A REACH szerinti különös aggodalomra okot adó anyagok listáján többek között négy ftalát vegyület (a DBP, a DIBP a BBP és DEHP) szerepel. Az Európai Vegyianyag Ügynökség szerint ezen anyagok károsítják az emberi nemzőképességet. Az unió korábban korlátozta számos ftalát felhasználását a gyerekjátékokban. A Levegő Munkacsoport jelen vizsgálata során a PVC lágyítószerként elterjed ftalátokat keresett gyermekek, szülés előtti nők számára készült hétköznapi termékekben. Tizenhét termék, többek között ruhák, műszaki cikkek, strandfelszerelés, sőt szexjátékok összetételét elemezte. A négy SVHC vegyületen túl négy további ftalát vegyületet (DMEP, DnPeP, DIPP és DINP) is keresett a termékekben, amelyek szintén veszélyesnek tekintendők.

A ftalátokat döntően a PVC lágyítószerként használják, így megtalálhatóak számos műanyag termékben (műanyag burkolatok, játékok, flakonok, ruhák, műszaki cikkek és alkatrészek) és a kozmetikumokban is. A ftalátok a termékekből kijutva bekerülnek a szervezetünkbe, és sajnos mindannyiunk véréből kimutathatóak. Számos ftalátról bizonyosodott be, hogy károsítja az emberek szaporodási képességeit és a hormonrendszerét így hozzájárulhat például a mellrák kialakulásához, de összefüggésbe hozták például a DEHP-et az asztmával és az allergiával is. Ismert, hogy az anyák átadják a testükben lévő DEHP- és egyéb ftalátvegyületeket a magzatjaiknak. A Rochester Egyetem vizsgálatai szerint két gyakran használt ftalát, a DEHP és a DBP magasabb koncentrációja a kisfiúk esetén nagymértékben csökkentette az olyan „fiús” játékok használatát, mint például a kisautó vagy a vonat, míg a kislányoknál nem figyeltek meg eltéréseket.

A Levegő Munkacsoport méréseinek eredményei sajnos elkeserítőek. A 17 vizsgált termékből 7-ben talált 0,1 tömegszázalék felett ftalátot, és ebből 5 termék esetében a ftalát szerepelt a REACH szerinti SVHC listán, azaz a cégeknek információt kellett volna adniuk az anyag jelenlétéről.

A vizsgálati eredményeket is tartalmazó részletes cikk a Levegő Munkacsoport honlapján elérhető.

A parfümök és dezodorok gyártóinak eddig nem kellett nyilvánosságra hozniuk az általuk felhasznált illatanyagok listáját, melyek között egészségkárosító hatású vegyületek is lehettek.

Az összetevők megismerése érdekében a biztonságos kozmetikumok gyártásáért zajló amerikai kampány (Campaign for Safe Cosmetics) keretében 17 nagyobb forgalmú termék összetevőit elemezték.

Az USA-ban működő Környezetvédelmi Munkacsoport (Environmental Working Group, EWG) vezetésével zajló vizsgálatban az egyes termékekben átlagosan 14, összességében 38 olyan vegyületet mutattak ki, melyek nem szerepeltek a termék alkotóelemeinek listáján. A megtalált anyagok egy része kockázatos ez emberi egészség szempontjából, például a szervezetben való felhalmozódásra hajlamos. Egy-egy termékben átlagosan négy különféle hormonális hatású vegyületet találtak.

Szinte minden termékben megtalálták a galaxolide-ot és a tonalide-ot. Ezeket a feltételezhetően hormonális hatású mesterséges illatanyagokat korábbi vizsgálatok során már kimutatták a köldökzsinórvérből. A kozmetikai termékekben gyakran alkalmazott dietil-ftalátot is megtalálták, mely vegyület szinte mindenkinek a szervezetéből kimutatható, és jelenléte összefüggésbe hozható a férfiak terméketlenségével. A kockázatok mértékét növeli, hogy a kisfiúk fejlődését befolyásolva hosszabb távon is káros hatással bírhatnak. Más anyagoknak (például pézsmaketon) még nem vizsgálták meg a lehetséges egészségügyi hatásait.

Az EWG szerint a nem jelölésköteles vegyületek mindössze egyharmadáról hoztak nyilvánosságra kockázatbecsléseket, azaz többségüknek nem ismertek az esetleges hatásaik.

„Természetesen” a jelölésköteles vegyületek is problémát okozhatnak, egyes UV-szűrő hatású anyagok hormonális hatásúak lehetnek. Más adalékok allergiás reakciókat válthatnak ki, kedvezőbb esetben enyhe bőrirritációt, míg súlyosabb esetben akár hányást vagy légzési zavarokat is kiválthatnak.

A termékek használata során annak alkotói a légzőrendszeren, illetve a bőrön keresztül a szervezetbe kerülhetnek, és már a magzati korban bejutnak a testünkbe.

Szervezetünkre a parfümökön kívül hasonló hatást gyakorolhatnak más illatosított termékek is (például testápolók, samponok, légfrissítők, mosogatószerek). A felhasznált illatanyagok egy része a lakás levegőjét szennyezi, elősegítve a formaldehid vagy a szállópor kialakulását.

A civil szervezetek szerint az embereknek joga van megtudni, milyen anyagok érik szervezetüket, és azoknak milyen kockázatai vannak a saját és gyermekei egészségére nézve.

Az EWG jelentése itt érhető el.

Az eredeti cikk itt olvasható.

(AolNews)

Nyári zöldség-gyümölcsteszt alkalmával egy itthon forgalomba hozott paradicsomban és uborkában olyan veszélyes anyagot talált a Levegő Munkacsoport, amelyet 2008-ben betiltott az Európai Unió.  

Tavaly óta számottevően emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan károsíthatják az egészséget. A Medián felmérése szerint 2010 áprilisában a válaszadók csaknem háromnegyede volt ezen a véleményen, és a lakosság csupán 2 százaléka szerint nem károsítják az egészségünket a mesterséges anyagok.
A Levegő Munkacsoport megbízásából a Medián március 26. és 30. között 1000 felnőtt lakost kérdezett a mesterséges anyagokkal kapcsolatos ismeretükről, véleményükről. A kutatás részben megismételte a 2009. júliusában végzett felmérés kérdéseit, így lehetőséget teremtett az időbeli összehasonlításra is. A Levegő Munkacsoport a „Vegyszerezett világ – kampány a fenntartható vegyianyag-használatért” című pályázat keretében hívta fel a figyelmet a mesterséges anyagok kockázataira. Az egy éves kampány után a közvélemény-kutatási adatok alapján több területen is nőttek a lakosok ismeretei a kockázatos anyagokkal kapcsolatosan.
A tavalyi 65 százalékhoz képest idén a lakosok 73 százaléka gondolta úgy, hogy a mesterséges anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészségüket. A válaszadók döntő többsége szerint a kemikáliák daganatos, rákos megbetegedéseket okozhatnak (72 százalék), míg a lakosok kevesebb mint fele (43 százalék) tudja, hogy az allergia is összefüggésben van a mesterséges anyagokkal. A fejlődési rendellenességekre csak minden hatodik válaszadó gondolt, pedig egyre több szakcikk jelenik meg arról, hogy milyen mennyiségű ilyen hatású anyagot használunk, és jelenleg is több ilyen anyag kivonása van az EU napirendjén.
A megkérdezettek döntő többsége (84 százalék) továbbra is úgy gondolja, hogy az élelmiszerekben található anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az ember egészségére, és összesen 95 százalék említette az élelmiszereket egészségre kockázatos termékként. A kozmetikumokat, tisztítószereket valamivel kevesebben nevezték meg, mint 2009-ben. Az idei felmérésben is a válaszadók több mint fele sorolta a kockázatos termékek közé ezeket a termékeket, melyeket a legnagyobb arányban a 18-29 év közöttiek (65 százalék) tartanak kockázatosnak. A műanyagokat 31 százalék említette, a műszaki cikkekre ugyanakkor csak 10 százalék, a bútorokra, szőnyegekre pedig mindössze 6 százalék gondolt. Az elmúlt évek vizsgálatai során pedig éppen a műszaki cikkekben, bútorokban is megtalálható anyagokat, műanyagadalékokat mutatták ki az emberek vérében.
Az összes válaszadó 31, a nagycsaládosok 40 százaléka hallott arról, hogy a polikarbonát alapanyagú cumisüvegek egy részében megtalálható biszfenol-A már kis mennyiségben is kockázatos gyermekeink egészségére.
A pénzügyi válság ellenére a 2009-ben mért átlaghoz képest többen érzik úgy, hogy hajlandóak lennének magasabb árat fizetni azért, hogy a vásárolt termékekben biztosan ne legyenek egészségkárosító anyagok. A válaszadók átlagosan 14 százalékkal fizetnének többet ezért. A községekben élők, illetve a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók 28 százaléka, valamint az idősebbek 30 százaléka azonban egyáltalán nem hajlandó vagy nem képes többet fizetni a biztonságosabb termékekért.
A válaszadók többsége (55 százalék) helyesen tudja, hogy a külföldről behozott zöldségek és gyümölcsök több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a hazaiak, 39 százalékuk viszont úgy gondolja, hogy a hazai és az import termények egyforma mértékben szennyezettek. A lakosok nagy része tévesen az almát tartja a legbiztonságosabb terméknek, pedig sajnos az igen gyakran tartalmaz permetszer-maradékot. A legszennyezettebb termékeket viszont – minden bizonnyal a Levegő Munkacsoport kampányának is köszönhetően – jobban azonosítják a lakosok: a paradicsom, a paprika és a saláta is számos említést kapott. A lakosok átlagosan 14 százalékkal fizetnének többet olyan mezőgazdasági terményekért, amelyek mentesek a káros vegyi anyagoktól. Ez kismértékű emelkedés a 2009 júliusában mért átlaghoz képest, ám természetesen nem jelent egyöntetű többletfizetési hajlandóságot. A lakosok kicsit kevesebb, mint ötöde továbbra sem akar vagy tud többet fizetni a biztonságosabb élelmiszerekért.
A lakosság 22 százaléka szerint egyáltalán nem, 41 százaléka szerint pedig inkább nem garantálják a jelenlegi szabályok a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát. A lakosok 89 százaléka szerint a gyártók felelősek a termékeikben található anyagok biztonságáért. A válaszadók 53 százaléka említette az ezzel foglalkozó állami szervek, 45 százalék pedig a kereskedők és forgalmazók felelősségét.
A közvéleménykutatás eredményei itt érhetőek el.
(Levegő Munkacsoport)
 

Ideiglenesen, kizárólag a szakmai felhasználók részére újraengedélyezték a Csalomon csapdákat. A hatósági vizsgálatok során azonban kiderült, hogy az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének (NKI) Csalomon Csoportja által forgalmazott, a kártevők előrejelzésére használható csapdacsalád forgalmazásával nem csak az volt a probléma, hogy mellé ajándékként engedély nélküli diklórfosz tartalmú rovarirtó csíkot adtak. Az egyes csapdatípusokban használt ragacsanyag (Tangle Trap) a Kutatóintézet honlapján már elérhető biztonsági adatlap szerint rákkeltő, mutagén hatású lehet. A felhasznált anyag a hazai és az Európai Uniós jogszabályok szerint is rákkeltőnek minősül (44/2000. EüM. rendelet, 1272/2008/EK rendelet) így alkalmazása bejelentéshez kötött, és számos biztonsági, egészségvédelmi előírást kell betartani használatakor. Az anyag bőrrel nem érintkezhet, kezeléséhez gumikesztyű használata, illetve elszívó fülke használata. A kockázatok miatt a terméket csak szakképzett felhasználók vásárolhatják meg. Mivel korábban biztonsági adatlapot nem biztosítottak a termékhez, ezért az elmúlt időszakban számos, elsősorban a ragacslapokkal aktívan dolgozó rovartani szakember egészségét veszélyeztették, de a tömegesen értékesített termék egyszerű felhasználói sem kerülhették el a kézzel való érintkezést. A Csalomon Csoportnál pedig szükségszerűen meg kellett, hogy legyen az adatlap, mely tartalmazta a rákkockázatot. A hatósági vizsgálat előtt ezen az egészségre nézve kockázatot jelentő termékeket bárki megvásárolhatta, vagyis kiderült, sokak feltételezése ellenére az ÁNTSZ korántsem öncélúan, túlbuzgóságból tiltotta meg a csapdaforgalmazást. Figyelembe véve a nagyarányú értékesítést, intézkedésükkel a tömeges veszélyeztetés gyakorlatát szűntettek meg. 

Koreai vizsgálatok szerint vegetáriánus étkezéssel jelentősen csökkenthető szervezetünk vegyszerterhelése. A kísérlet 25 résztvevője öt napon keresztül vegetáriánus ételeket fogyasztott. A kísérlet során azt vizsgálták, hogyan változik a szervezetbe kerülő egészségkárosító vegyi anyagok mennyisége.
A vegyianyag-terhelés változását a vizeletminták antibiotikum-, illetve műanyaglágyító (ftalát) tartalma alapján becsülték. A résztvevők kísérletet megelőző étkezési szokásait is felmérték, akik a vizsgálat során a buddhista szerzetesekkel azonos életmódot folytattak. Az életmódváltás eredményeként érezhetően csökkent a kimutatható mennyiségű szennyezők száma, illetve azok mennyisége is.
Bár a szervezet terhelésének nagyságára számos tényező hatással lehet, a vizsgálatok alapján a kutatók megállapították, hogy az étrend megváltozása már rövid távon is jelentősen csökkenti a szervezetbe kerülő káros vegyületek mennyiségét.
(Environmental Research)

A Levegő  Munkacsoport értesítést kapott arról, hogy a MTA Növényvédelmi Kutató Intézete (MTA NKI) Csalomon rovarcsapda termékének megvásárlása esetén ahhoz molyirtó csíkot ad, mely forgalomból kivont diklórfosz rovarirtó hatóanyagot tartalmaz. A diklórfosz használatának beszüntetése a környezetvédelem sikere, hiszen ezt a – Magyarországon sokáig a köztéri szúnyogirtásban is használt – anyagot részben azért tiltotta be az EU a növényvédelemben, mert génkárosító (mutagén) és rákkeltő kockázatai vannak. Ezt többek között az MTA NKI kutatói is hangsúlyozták. A Levegő Munkacsoport megdöbbentőnek találja, hogy a hazai növényvédelmi tudományos kutatás vezető intézményében ilyen súlyos jogsértés történhet. A diklórfosz tilalmas alkalmazásának súlyosságát növeli, hogy a betiltott hatóanyagot külföldi forrásból (Hercon Vaportape II) beszerezve, a 2005-ben betiltott Chemotox molyirtó kazetta címkéjével ellátva hozzák forgalomba a növényvédelmi szakma számára és lakossági forgalmazásban egyaránt.
A Levegő Munkacsoport bejelentette az esetet a VPOP Bűnügyi Igazgatósága, valamint az FVM Növény- és Talajvédelmi Főosztálya felé, továbbá kérte a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát is, hogy mihamarabb tisztázza a fenti esetet és tegye meg a szükséges intézkedéseket.
(Levegő Munkacsoport)

A melanoma előfordulása gyorsan növekedett az utóbbi évtizedekben, az USA-ban 30 év alatt háromszorosára nőtt a megbetegedés gyakorisága. A melanoma elterjedésének okaként gyakran a túlzott napozást szokták megemlíteni, de amerikai vizsgálatok szerint kialakulásában fontos szerepe lehet a növényvédő szereknek is, hiszen azoknál, akik ezeket az anyagokat munkájuk során rendszeresen használják, kétszer gyakrabban alakul ki melanoma.
A vizsgálatok során hat hatóanyagról (benomil, etil-paration, karbaril, maneb, mankoceb, metil-paration) állapították meg, hogy rendszeres használat esetén megduplázza a melanoma kialakulásának esélyét.
A vizsgálatok során több mint 50 ezer amerikai növényvédőszer-felhasználónak és házastársának daganatos megbetegedési arányát értékelték. Figyelembe vették a vizsgálatban résztvevőknél 50 különféle növényvédő szer felhasználási gyakoriságát és a felhasznált védőruházat kitettséget csökkentő szerepét is.
A felmérés szerint a melanoma kialakulásának valószínűsége a duplája azoknál, akik a legkockázatosabb hatóanyagokat legalább 55–60 napon át használták életük során.
A kutatók felhívták a figyelmet arra is, hogy a vegyületek nem csak a felhasználóknál növelhetik a megbetegedés esélyét, hanem a környezet szennyezése által másokat is veszélyeztetnek.
A vizsgálatokból az is kiderült, hogy vörös hajszín esetén (az érzékenyebb bőrtípus miatt) a melanoma kialakulásának valószínűsége négyszeresére emelkedik, sőt összefüggést találtak az elhízás és a daganattípus kialakulása között is.
Korábbi vizsgálatok már rámutattak, hogy a növényvédő szerek szervezetbe kerülése hosszú távon növeli a melanoma kialakulási esélyét. Európai adatok szerint azoknál az embereknél, akik lakásukban legalább évente négyszer rovarirtó szereket használnak, kétszeres eséllyel alakul ki melanoma.
Az eredeti cikk itt olvasható.
(Environmental Health News)
 

A Levegő Munkacsoport Vegyszerezett világ kampánya keretében több nagyvárosban akciónapokat szervez. A rendezvényeken az érdeklődők tájékoztatást kaphatnak standunknál a hétköznapjainkban is jelen lévő mesterséges vegyületek egészségkárosító hatásairól, illetve a biztonságosabb életmód lehetőségeiről.
Minden helyszínen kerekasztal-beszélgetést szervezünk a kemizáció kockázataival kapcsolatban, különös hangsúlyt fektetve a növényvédő szerek káros hatásaira.
A helyszíneken lehetőség nyílik Hétköznapi mérgeink c. tájékoztató kiadványunk ingyenes átvételére, a havonta megjelenő vegyi anyag hírlevelünkre történő feliratkozásra, illetve vegyi anyag totónk kitöltésére is.
Rendezvényeinket Győrött (április 15.), Veszprémben (április 16.), Kecskeméten (április 22.) és Pécsett (április 23.) tartjuk, az egyes akciónapok és fórumok pontos helyszíne és időpontja honlapunkon található.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

(Levegő Munkacsoport)

Hazánkban a művelt területek döntő részén használnak növényvédő szereket. A vegyszeres növényvédelem egészségügyi és környezeti kockázataira már számos kutatócsoport felhívta a figyelmet. Ám a növényvédő szerek krónikus és hosszú távú hatása kevéssé ismert, csupán becslésekre hagyatkozhatunk. Ezek szerint  a daganatos megbetegedések majdnem 1 százalékáért felelősek a növényvédő szerek. A 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program szerint hazánkban a kemizáció felelős  az összes halálozás mintegy 15 százalékáért. A mérgező növényvédő szerek jelentősen hozzájárulnak ehhez a magas arányhoz. A lakosság egészségkárosodásán túl a növényvédő szerek mérgezik, pusztítják a hazai ritka madarakat, például sasokat, sólymokat . A kockázatok csökkentése érdekében a civil szervezetek és az Európai Unió döntéshozói is lépéseket tettek.

A Jövő Nemzedékek Jogai és Tisztelete Mozgalom (MDRGF) nevű francia civil szervezet kezdeményezésére indult 2006-ban a Permetszermentes hét, melyet minden évben március 20. és 30. között rendeznek meg. A kezdeményezéshez azóta világszerte számos szervezet, hazánkból a Levegő Munkacsoport csatlakozott. A hét célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetkímélő és fenntartható növényvédelem lehetőségeire.

Az Európai Uniónak a növényvédő szerek fenntartható használatával foglalkozó új irányelve előírja, hogy minden országban az érdekeltek bevonásával nemzeti cselekvési tervet kell készíteni arról, hogy miképp lehet az adott országban csökkenteni a növényvédő szerek használatát és a vegyszerek jelentette egészségügyi és környezeti károkat.

A Növényvédőszer Akcióhálózat (Pesticide Action Network, PAN) nevű nemzetközi civil szervezet és tagszervezetei – köztük a Levegő Munkacsoport – szeretnék elérni, hogy Magyarország és a többi uniós tagállam is a környezet és a lakosság érdekeit maradéktalanul figyelembe vevő, a növényvédelem egészségügyi, illetve környezeti kockázatait érdemben csökkentő nemzeti cselekvési tervet készítsen. Bár a hazai tervezet kialakításával foglalkozó munkacsoportba  mindezidáig nem hívták meg a környezetvédő civil szervezetek szakértőit, a Levegő Munkacsoport elkészítette az akcióprogrammal kapcsolatban a lakosság egészségét és a környezetet védő javaslatait, amelyeket eljuttatott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékeseinek.

A környezetvédők a kockázatok csökkentése érdekében különösen fontosnak tartják a legveszélyesebb egészségkárosító (például lehetséges rákkeltő, magzatkárosító, illetve hormonális hatású) anyagok használatának tiltását. A tervnek elő kell segítenie a biztonságosabb, vegyszermentes megoldások elterjedését, hogy csökkenthessük a hazai mezőgazdaság vegyi függőségét. Ezért javasoljuk, hogy a termelőknek szánt KAP- kifizetéseket  az integrált növényvédelmi elvek betartásától tegyék függővé. A fenntartható növényvédelmi gyakorlat elterjedéséhez azonban nem csak szigorú jogszabályokra és ambiciózus tervekre, hanem a hatóságok megerősítésére, a felhasználók továbbképzésére is szükség van. Az itt jelentkező többletköltségek fedezésére kiváló alapot biztosítana például a gyom- és rovarirtó szerekre bevezetett jövedéki adó, amint azt Dániában is teszik.
(Levegő Munkacsoport)

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága a következő hónapokban fog szavazni az EU új biocid szabályozásáról.
Míg a növényvédő szerek használata csökken Európában, addig a biocidok (olyan peszticidek, melyeket nem növényvédelemben használunk, hanem például a rovarirtó- vagy a fertőtlenítő szerekben) alkalmazása jelentősen nő.
A legismertebb biocidként használt szer, a DDT kivonását sajnos nem követték hasonló kockázatcsökkentő intézkedések. Számos, a hormonrendszert és a géneket károsító, lehetséges rákkeltő biocid, illetve sok, a halakra és egyéb vízi élőlényekre fokozottan mérgező rovarirtó szer van forgalomban. A hazai vegyszeres rovarirtásban is rendre lehetséges rákkeltő, sőt a szabályok sajátos értelmezése miatt forgalomból már kivont szereket használnak. Az árusított rovarirtókban megtalálható például a növényvédő szerként már betiltott lehetséges rákkeltő és immunkárosító permethrin, a hormonkárosító d-fenothrin, a lehetséges rákkeltő s-bioallethrin.
Az Európai Bizottság tavaly júniusban terjesztette elő a biocidok európai engedélyezéséről szóló rendelettervezetét (COM(2009)267). Az új rendelet célja, hogy fokozottabban óvjuk az emberi egészséget és a környezetet – így remélhetőleg hamarosan el fognak tűnni a legkárosabb szerek Európából. Az új jogszabály értelmében lesz egy pozitív lista arról, mely biocidok használhatóak Európában, illetve lesz egy egységes új uniós szintű engedélyezési procedúra. A jogszabály a tervek szerint 2013. január 1-jétől fog életbe lépni.
A jelenlegi gyakorlat szerint az egyes tagállamok önállóan döntenek a biocidok engedélyezéséről, gyakran megkövetelve a korábban is elvégzett állatkísérletek megismétlését. Az új szabályozás, a REACH-hez hasonlóan, megköveteli az adatmegosztást, így elkerülhetővé válnak a felesleges vizsgálatok, és egyszerűsödik a bürokratikus engedélyeztetési eljárás.
A jogszabály-tervezet része egy kritériumrendszer, mely megakadályozza, hogy az egészségre és a környezetre veszélyes biocidokat engedélyezzék Európában. A rendelet a biocidok használatát is szabályozni fogja. Ezentúl csak nagyon korlátozottan lehet ruhákat és bútorokat biocidokkal kezelni.
A Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) – melynek a Levegő Munkacsoport is tagja – és más európai zöld szervezetek szerint a jogszabállyal kapcsolatos parlamenti jelentéstervezet sem az emberi egészség és a környezet védelmét, sem a veszélyes anyagok kiváltását nem ösztönzi.
A PAN és a Levegő Munkacsoport azt szeretné, ha a szavazás során az EP képviselők a környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat támogatnák. Az elkerülhetetlen vészhelyzeteket leszámítva ne engedjék az egészségre veszélyes biocidok használatát. Szigorú kritériumrendszert kell ezért felállítani, hogy mely anyagokat szükséges azonnal kivonni a forgalomból és melyeket szükséges fokozatosan helyettesíteni. Így a rákkeltő, a géneket, az immun- és a hormonrendszert, valamint a szaporodási képességeket károsító anyagokon túl fontos, hogy az emberek szervezetében felhalmozódó (bioakkumulatív), illetve nem lebomló (perzisztens) anyagokat is szigorúan korlátozzák. Fontos, hogy minél hamarabb váltsák ki a káros anyagokat kevésbé ártalmasakkal, és a jogszabály ösztönözze az alacsony kockázatú anyagok és más, biztonságos módszerek alkalmazását.
Az Egészség- és Környezetvédelmi Szövetség (HEAL, Health and Environment Alliance), melynek szintén tagja a Levegő Munkacsoport, felhívja a figyelmet, hogy se a Bizottság, se a jelentéstevő javaslata nem biztosítja az érzékeny csoportok (csecsemők, terhes nők, idősek, betegek) védelmét. Több tanulmány is született az utóbbi időben, amely a biocidok fejlődő magzatokra jelentett fokozott veszélyeit bizonyította. Francia vizsgálatok szerint, például, ha az anya a háztartásában – akár csekély mennyiségben is – rovarirtó szert használ, kimutathatóan növekedik a daganatos betegségek kialakulásának esélye a gyermekeknél.
A zöld szervezetek szerint emellett az új jogszabály nem szabályozza megfelelően a biocid használatot. A Levegő Munkacsoport szerint továbbá fontos, hogy hatékonyan korlátozzák, mikor és milyen módon lehessen a köztereken biocidokat, elsősorban szúnyogirtó szereket használni. A zöldek szeretnék emellett, hogy a lakosság és a társadalmi szervezetek is megfelelő információt kaphassanak a lokális, illetve az országos biocid használatról.
(Simon Gergely)

Indiában végzett vizsgálatok szerint a hímivarú állatokat magzati korban érő biszfenol-A (BPA)-terhelés csökkenti azok kifejlettkori termékenységét és a hatás legalább három generáción keresztül továbbadódik.
A patkányokon végzett kísérlet során az emberi kitettséghez hasonló dózisban alkalmazták a BPA-t. Ez volt az első vizsgálat, mely kimutatta a BPA generációkon átnyúló termékenységcsökkentő hatását. (Hasonló eredményeket kaptak már a kutatók a vinklozolin nevű gombaölő szer hatásaival kapcsolatban is.)
Korábbi vizsgálatok alapján már ismertté vált, hogy a BPA szervezetbe kerülése csökkentheti a nőivarú egyedek termékenységét.
A vegyület káros hatásainak jelentőségét növeli, hogy világviszonylatban évente közel 3 millió tonnát gyártanak belőle, és számos hétköznapi termék előállításához is felhasználják. A humán kitettség valószínűleg a gyártás és a felhasználás növekedésével arányosan emelkedik.
A BPA-t legnagyobb mennyiségben a polikarbonát előállításához használják, ebből készül például sok cumisüveg, és egyes kulacsok. A vegyületet az epoxigyanták készítéséhez is felhasználják, melyekkel például a befőttesüvegek kupakját, illetve az italosdobozok felületét is kezelik. A BPA megtalálható a műanyag szemüveglencsében, CD-kben, a hőpapírokban, az ivóvízhálózat elemeiben, de még a fogtömésekben és az orvosi eszközökben is.
A vizsgálatok szerint a BPA külső hatásokra (mikrohullámok, UV-sugárzás) bekerül a tárolódobozokból az élelmiszerekbe is.
Korábbi amerikai vizsgálatok majdnem mindenki szervezetében kimutatták a vegyületet, melynek koncentrációja a gyermekek esetén magasabb volt, mint a felnőttekben.
A BPA hormonális hatásai a szervezet egész működésére kihatnak, csökkentik a termékenységet, előrehozzák a nemi érést, befolyásolják az agy fejlődését, és az elhízáshoz is hozzájárulhatnak.
Érdekes módon néhány vizsgálat a szervezetre hatástalannak tartja a vegyületnek, bár a vizsgálatokban használt állatokkal kapcsolatban felmerült, hogy magas – más vizsgálatokkal igazolt – ösztrogéntoleranciájuk lehet a hatástalanság oka.
Az indiai vizsgálatban a vemhes állatokat a szoptatási időszak végéig napi 1,2, illetve 2,4 µg/kg BPA-val etették meg, amit növényi olajban oldottak fel. A szervezetbe kerülő mennyiség lényegesen alacsonyabb, mint az USA Környezetvédelmi Hivatala (EPA) által az emberre nézve még biztonságosnak tartott napi 50 µg/kg-os bevitel.
A hímivarú magzatokba a BPA a magzati korban a köldökzsinóron keresztül, születésük után a tejjel került be.
A vizsgálat szerint a viszonylag kis mennyiségű BPA is hatással volt az állatok termékenységére, mivel a hímek felnőve az átlagosnál kisebb almokat nemzettek. A nehezebb termékenyülést és a vetélések magasabb arányát a kutatók szerint a hímivarsejtek károsodása okozhatja. A kezelt állatokban szignifikánsan alacsonyabb volt a nemi hormonok (például: tesztoszteron, ösztrogén) koncentrációja. Az állatoknak a nemi érdeklődése is észrevehetően csökkent.
Más változásokat is megfigyeltek a magzati korban kezelt állatokban, például azok testtömege szignifikánsan meghaladta a BPA-val nem érintkező fajtársaikét.
A kutatók a legaggasztóbb jelenségnek azt tartják, hogy a magzati korban kezelt állatok utódai két nemzedéken keresztül csökkent termékenységgel rendelkeztek, azaz a kezelt anyaállatok „dédunokáinál” is kimutatható károsodásokat észleltek. A nemzedékeken átnyúló hatások mechanizmusa még nem ismert.
2005-ös amerikai vizsgálatokban a vinklozolin és a metoxiklór hormonális (antiandrogén) hatású növényvédő szerek nagyobb dózisban történő alkalmazásakor észleltek az állatkísérletek során négy generációra kiterjedő hatásokat. Az amerikai felmérésben a kutatók szerint a DNS metilezés folyamatának megzavarásán keresztül fejtette ki hatását a két vegyület. Feltételezhető, hogy a hatások kialakulása szempontjából fontos, hogy a hormonhatású anyag meghatározott fejlődési fázisban érje az egyedet.
Az indiai vizsgálatok során vélhetően más hatások állhatnak a háttérben, hiszen itt lényegesen kisebb dózisban alkalmaztak egy ösztrogénhatású vegyületet.
A felmérésben résztvevők szerint ahhoz, hogy az eredményekből minél megalapozottabb következtetéseket lehessen levonni az emberre nézve, további vizsgálatokat kell végezni, lehetőség szerint más fajok bevonásával.
Az eredeti cikk itt olvasható.
 (Environmental Health News)

Több vizsgálat szerint a cukorbetegség kialakulásában nem csak a táplálkozási és mozgási szokások játszanak kulcsszerepet, hanem a szervezetbe kerülő különféle nehezen lebomló (perzisztens) anyagoknak is számottevő a jelentősége.
A XXI. század népbetegségének is tartott cukorbetegség 2-es változata a felmérések szerint a 35 évnél idősebb amerikai őslakosság több mint felét érinti.
Bár a betegség kialakulásában fontos szerepet játszik az egészségtelen életmód, már számos tanulmány talált összefüggést a szervezetbe kerülő perzisztens anyagok (például: PCB, dioxin, DDT) mennyisége és a betegség kialakulásának valószínűsége között.
Kanadában a betegség gyakoriságát mutatja, hogy nem ritkán gyermekeknél is kimutatják. A cukorbetegség „központjának” Kanadában egy Észak-Ontarióban lévő 2500 lakosú indiánrezervátum tekinthető, ahol a lakosság 26 százalékát érinti a betetgség.
A környező területek lakosságánál szintén magas a megbetegedés aránya. Ezeken a területeken már korábban ismertté vált, hogy a környezet az ipari tevékenység miatt erősen szennyezett. A térségben az emberek vérében is az átlagosnál lényegesen magasabb a perzisztens anyagok koncentrációja.
Egy kutatócsoport szerint azon emberek, akiknek a vérében a legmagasabb a szennyező anyagok mennyisége, közel 40-szer nagyobb valószínűséggel válnak cukorbeteggé, mint azok, akiknek a szervezetében a legalacsonyabb a káros vegyületek koncentrációja.
Egy másik felmérés szerint a szervezetbe jutó dioxin több mint 90 százaléka az állati eredetű élelmiszerekkel jut a szervezetünkbe. A számításokat az is alátámasztja, hogy az állati eredetű ételeket nem fogyasztó vegánoknál a legalacsonyabb a perzisztens anyagok jelenléte.
A mérgező vegyületek tulajdonságai miatt az újszülöttek szervezetében a legnagyobb az arányuk, és az anyatej is viszonylag szennyezettnek tekinthető.
A cukorbetegek aránya világviszonylatban egy arizonai indiánrezervátum lakosainál a legmagasabb, a 28 ezres népesség 70 százalékánál mutatták ki a betegséget.
A perzisztens vegyületek jelentőségét mutatja az is, hogy a vietnámi háborúban – a perzisztens anyagokkal szennyezett – Agent Orange lombtalanító kiszórásában részt vevő katonáknál több mint 2,5-szeresére nőtt az inzulinos kezelésre szoruló cukorbetegek aránya.
A kutatók szerint kevesebb állati zsiradék fogyasztásával csökkenthetők a kockázatok. Szintén hatékony lenne, ha sikerülne csökkenteni az állati termékek szennyezettségét, ennek megvalósítása azonban az elszennyezett környezet miatt szinte lehetetlen.

(The Dominion)

A gyermekek védelmének környezetegészségügyi vonatkozásait kutató intézet (CCCEH, Columbia Center for Children’s Environmental Health) vizsgálatai szerint a magzati korban a szervezetbe kerülő PBDE égésgátló anyag hatással van a gyermekek idegrendszeri fejlődésére.
A háztartási cikkeket gyakran kezelik a hormonális hatású égésgátló vegyülettel. Az emberi szervezetbe a káros anyag egyrészt az élelmiszerek szennyeződéseként, másrészt az épületekben lévő por belélegzése által jut be.
A vizsgálatok szerint azon egy és hat év közötti gyermekek, akiknek köldökzsinórvérében magasabb volt a PBDE koncentrációja gyengébben teljesítették a szellemi és fizikai fejlettséget mérő teszteket. Különösen nagy volt az eltérés a négyéves gyermekeknél, ahol a leginkább érintett csoportban a szóbeli és az általános intelligenciahányados 5,5–8 ponttal volt alacsonyabb.
A kutatócsoport vezetője szerint az eredmények összhangban állnak a korábbi állatkísérletek tapasztalataival. A kutatók szerint az észak-amerikai népesség szervezetében magasabb koncentrációban fordul elő az anyag, mint például az európai lakosságnál.
Az eredmények igazolják, hogy szükséges a mérgező anyagok szervezetbe kerülésének megelőzése.
A vizsgálatok során figyelembe vették az intelligenciát befolyásoló további tényezők (például az anya IQ-ja, életkora és dohányzási szokásai; illetve az esetleges koraszülöttség és az anyatejes táplálás hossza) hatásait is.
Az eredeti cikk itt érhető el.
(Columbia Center for Children’s Environmental Health)
 

A Greenpeace a korábbi évekhez hasonlóan idén is értékelte a számítástechnikai eszközök gyártóinak környezeti szemléletét. A vizsgálat során figyelembe vették az egyes vállalatok vegyianyag-politikáját, energiafelhasználási, illetve hulladékkezelési gyakorlatát.
A felmérés eredményei alapján az elektronikai ipar az elmúlt időszakban, ha kis mértékben is, de környezetkímélőbbé vált. A Greenpeace szerint a kockázatos anyagok kivonásában az Apple, a Sony Ericsson és a Nokia jár az élen, míg a felhasznált anyagok szempontjából egy HP gép tekinthető a legbiztonságosabbnak.
A Samsung, bár célként fogalmazta meg a kockázatos anyagok kivonását termékeiből, nem jelölt meg céldátumokat, illetve korábbi ígéreteit sem tartotta, ezért azt a nemzetközi szervezet rossz példaként emelte ki.
A pontozási rendszerben a Nintendo és a Microsoft kapta a legalacsonyabb értékeket.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A vizsgált vállalatok rangsora itt érhető el.
(Greenpeace, ENDS Europe DAILY)
 

Norvég vizsgálatok szerint a különféle szennyezők együttesen lényegesen erősebben károsítják az agyműködését, mint külön-külön. A kockázatbecslések során az egyes vegyületek potenciális hatását egyesével értékelik, de a valóságban egyszerre több káros anyag kerül a szervezetbe. A vegyületek hatása lehet additív (összeadódó – 1+1=2), szinergikus (erősítő – 1+1>2), vagy antagonisztikus (gyengítő – 1+1<2).
A norvég vizsgálatok során három gyakori szennyezőanyag-csoport (metilhigany, PCB-k, bromózott égésgátlók) hatását vizsgálták az agy egyik ingerületátvivő anyagára. Az anyagok kiválasztásánál szempont volt, hogy azok az agy működését feltételezhetően azonos módon befolyásolják.
A patkányok agyán végzett vizsgálatok során megállapították, hogy a szennyezőanyagok az additív hatások miatt együttesen nagyobb hatással vannak az agy működésére. A hatások pontosabb felméréséhez további vizsgálatokra van szükség.
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a hatásbecslések során nem lehet figyelmen kívül hagyni a környezeti szennyezők jelenlétének hatását, mivel ezek jelentősen befolyásolják egy-egy újonnan a szervezetbe kerülő anyag hatását.
A Toxicological Sciencesben is megjelent tanulmány összefoglalója itt olvasható.
(Environmental Helath News)

Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei december 22-i brüsszeli ülésükön hangot adtak aggodalmuknak, mivel nem érzik biztosítottnak a környezet és az emberi egészség védelmét a kockázatos vegyi anyagok együttes hatásai ellen. A leginkább a hormonális hatású anyagok jelenlétét tartották problémásnak.
Az aggodalmak ellenére a résztvevők nem fogadtak el döntéseket a mesterséges anyagok együttes káros hatásainak csökkentése érdekében.
Az európai környezet- és fogyasztóvédelmi civil szervezetek örömmel fogadták, hogy a miniszterek is felismerték az anyagok úgynevezett „koktél-hatásának” jelentőségét, de arra is felhívták a figyelmet, hogy azonnali lépésekre van szükség a szervezetünket érő káros hatások csökkentése érdekében.
A kockázatos anyagok biztonságosabb alternatívákkal való felváltása azért szükséges, mivel a hormonrendszer működését zavaró mesterséges anyagok növelik a születési rendellenességek, a here- és a mellrák, illetve férfiaknál a terméketlenség kialakulásának esélyét.
Az aggodalmak ellenére az EU miniszterei mindössze az Európai Bizottságot hívták meg, hogy készítsen egy jelentést a hatályos uniós szabályozás hiányosságairól és a szükséges módosítási lehetőségekről. A jelentés elkészítésének határideje 2012, így még évek fognak eltelni a konkrét javaslatok vitái előtt.
A civil szervezetek szeretnék, ha a lakosság egészségének és a környezet védelme érdekében az együttes hatások kivédésére a Bizottság konkrét módosító javaslatokat készítene a jelenlegi szabályozáshoz.
Az eredeti sajtóanyag itt olvasható (angol nyelven).
(Nemzetközi civil szervezetek közös sajtóanyaga)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által összehívott nemzetközi szakértői csoport a higany fogászati célú felhasználásának megszüntetését javasolja. A környezetvédő civil szervezetek üdvözlik a korlátozására tett javaslatot, hiszen az egy lépés a környezetterhelés csökkentésére.
Az egyeztetésen bemutatott előadásokból nyilvánvaló, hogy a higanymentes töméseket már több fejlődő országban elterjedten használják, így a gyakorlat már meghaladhatja a politikai döntéseket – mondta Elena Lymberidi-Settimo az EEB (Európai Környezetvédelmi Iroda) higanymentesítési kampányának (Zero Mercury Campaign) koordinátora.
 Az ajánlás elfogadása előtt 70 civil szervezet közös levélben kérte a WHO-t, hogy mielőbb készítse el a higanytartalmú fogtömőanyagok betiltásának ütemezését.
A WHO a 2005-ben elfogadott higannyal kapcsolatos jelentésében már leírta, hogy a „Higany erősen mérgező, különösen metil-higany formában. A vizsgálatok szerint a higany esetén nem ismert olyan határérték, mely alatt biztosan nincsenek káros hatások”.
A civil szervezetek közös levele a higanytartalmú fogtömőanyagok mielőbbi korlátozásáért itt olvasható.
A civil szervezetek közös sajtóközleménye itt olvasható.
(Zero Mercury Campaign)

Azok a kisfiúk, akik a magzati fejlődés során nagyobb mennyiségű hormonális hatású mesterséges anyaggal találkoztak, kisebb valószínűséggel fognak fiús játékokkal játszani. Az érintett kisfiúk nemcsak kevesebbet játszottak kisautóikkal, de a durvább játékokban is ritkábban vettek részt.
Már korábbi kutatások igazolták, hogy a hormonális hatású mesterséges anyagok megzavarhatják a fiúk fejlődését, és növelik a terméketlenség kialakulásának esélyét, de a legfrissebb amerikai jelentések szerint a gyermekek viselkedését is befolyásolják.
Az EU már korábban betiltotta több műanyagadalékként használt ftalát kozmetikumokban és a játékokban való felhasználását, de a kismamák szervezetébe a mai napig bekerülnek ezek az anyagok a PVC anyagú berendezési tárgyakból (például PVC-padló).
A vizsgálat során a Rochester Egyetem kutatói a terhesség 28. hetében lévő kismamák vizeletmintái alapján állapították meg, hogy a magzatok milyen ftalátterhelésnek vannak kitéve. A vizsgálatban a 74 fiú és a 71 lány viselkedését 4 és 7 éves koruk között figyelték meg a kutatók.
A vizsgálatok szerint két gyakran használt ftalát a DEHP és a DBP magasabb koncentrációja a kisfiúk esetén nagymértékben csökkentette az olyan „fiús” játékok használatát, mint például a kisautó, vagy a vonat, míg a kislányoknál nem figyeltek meg eltéréseket.
A kutatók szerint a ftalátok a fejlődés szempontjából kritikus időszakban (a terhesség 8. és 24. hete között) csökkentették a fiúmagzatokban a tesztoszteron mennyiségét. A hormonális hatás a nemi szervek mellett az agy fejlődését is befolyásolta.
Egyes szakértők meghatározó problémának tekintik a vizsgálatok eredményét, míg mások szerint a viszonylag kevés vizsgálat miatt az eredményeket fenntartással kezelnék.
Az International Journal of Andrology szaklapban megjelent tanulmány itt érhető el (angol nyelven).
(BBC)

Európa négy országában vizsgálta karácsony előtt az élelmiszereket a Növényvédelmi Akcióhálózat*. Összesen 51 fejes salátát és 47 mandarint elemzett Bulgáriában, Hollandiában, Szlovákiában és Magyarországon.

A vizsgálatok során egy bolgár Metro áruházban vásárolt saláta volt a legszennyezettebb. A minta öt különféle hatóanyagot tartalmazott. Az Európai Unióban betiltott hormonális hatású vinklozolin mellett a határértéknél 61-szer nagyobb koncentrációban fordult elő a thiophanate-methy nevű lehetséges rákkeltő anyag, és a karbendazim mennyisége is több mint kétszer magasabb volt a határértéknél. Ennek a gombaölőnek a használatát mutagén hatása miatt az új uniós növényvédőszer-szabályozás értelmében hamarosan be kell szüntetni.
A Hollandiában árusított mandarinok átlagosan három különböző szermaradékot is tartalmaztak, sőt az egyik minta az egész unióból kitiltott, idegrendszert károsító dicofolt is tartalmazott. Általában jellemző volt az elavult, egészségünkre kockázatot jelentő vegyszerek jelenléte.
Érdekes módon a legtisztább termékeknek a Szlovákiában vásárolt spanyol saláták bizonyultak, melyek kivétel nélkül permetszermentesek voltak. Az egyetlen szlovák származású salátában viszont hét féle vegyszermaradék is volt, köztük a már részben korlátozott, hormonrendszert károsító bifentrin.
Egyrészt örömteli, hogy a közel száz mintában csak egy esetben fordult elő határérték feletti szennyezettség, de meg kell említeni, hogy az Európai Parlament 2008-ban hozott döntésével az egyes tagországok által korábban megállapított határértékeket „harmonizálta”, ami a gyakorlatban a határértékek nagymértékű emelését jelentette.
Különös aggodalomra ad okot, hogy egy-egy minta jellemzően több különféle permetszert tartalmazott, hisz ezek együttes egészségügyi hatásáról még a legjobb szakértők sem tudnak semmi bizonyosat mondani.
A Magyarországon beszerzett két minta kivételével az összes vizsgált mandarinból ki lehetett mutatni szermaradékot. Sőt a többi országban beszerzett minták több mint 90 százaléka többféle szert is tartalmazott. Egy holland mandarinmintában 6 féle vegyszer volt.
Simon Gergely, a Növényvédelmi Akcióhálózat Európai Tagozatának projektfelelőse szerint az eredmények alapján erősíteni szükséges a beérkező termékek ellenőrzését, hisz az EU-n belül szabadon áramló zöldségekben és gyümölcsökben, mint a példa is mutatja, könnyen lehetnek egészségkárosító anyagok.

A magyar minták az Auchan, a Spar, valamint a Penny Market üzleteiből származtak az ország mind a hét régiójából. Az összes Magyarországon vásárolt minta megfelelt a hatályos uniós jogszabályoknak.
A Magyarországon vett 18 salátaminta mindegyike hazai eredetű volt, mintegy 15 százalékukban (3 minta) nem volt kimutatható szermaradék, a minták közel felében viszont több hatóanyag is jelen volt. A három kereskedelmi lánc termékeinek szennyezettsége csak kis mértékben tért el egymástól, azonban a Penny Market árui voltak a legtisztábbak. A két észak-magyarországi mintában nem volt kimutatható szermaradék.
A többségében Spanyolországból származó mandarinminták a salátához hasonló szennyezettségűek voltak. A 2 permetszermentes termék mellett szintén közel 50 százalékos volt a többféle hatóanyagot is tartalmazó gyümölcsök aránya. A mandarin esetén a három bolthálózat és a régiók között nem volt számottevő szennyezettségbeli eltérés.
A hazai minták szennyezettsége hasonló volt a 2007. évi hatósági vizsgálatok eredményeihez. Azonban sajnálatos, hogy a 2008. évi vizsgálatok összefoglaló értékelésének nyilvánosságra hozatala a növényvédelmi hatóság munkájának „racionalizálása” (vagyis leépítése) közepette, úgy tűnik, feledésbe merült.
Pál János, a Levegő Munkacsoport témavezetője elmondta: a kockázatok csökkentése érdekében javasolt, hogy ökológiai, esetleg integrált gazdálkodásból származó terméket válasszunk. Jellemzően a hazai szezonális áruk is kisebb permetszer-tartalmúak. A felhasználás előtt a permetezett termékek mosásával, illetve meghámozásával a szermaradványok jelentős része eltávolítható.
A Levegő Munkacsoport szeretné elérni, hogy a nyugat-európai kereskedelmi láncok gyakorlatához hasonlóan a hazai vállalatok is tegyenek önkéntes vállalásokat termékeik permetszer-tartalmának csökkentésére. Ez a lépés a fogyasztók biztonságának és bizalmának növelése mellett a gazdálkodók felé is jelezné, hogy érdemes a környezetkímélő gazdálkodási módszereket alkalmazni.

A hazai minták elemzése a Levegő Munkacsoport KEOP-6.1.0/B-2009-0003 számú vegyi anyag kampánya keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A vizsgálat eredményeinek összesítő táblázata itt érhető el.

* A Növényvédőszer Akcióhálózat (Pesticide Action Network, PAN) 1982-ben alakult azzal a céllal, hogy kiszorítsa a káros, veszélyes növényvédő szereket és helyette fenntartható, alternatív módszereket és anyagokat javasoljon a növényvédelemben. Jelenleg a világ öt kontinensén 90 országban 600 tagszervezettel működik. Magyarországi tagszervezete a Levegő Munkacsoport.

(Levegő Munkacsoport)

A dán környezetvédelmi hatóság (EPA) megvizsgálta a kétévesnél fiatalabb gyermekek egészségügyi kockázatainak nagyságát. A felmérés során a legnagyobb kockázatot jelentő, jellemzően az élelmiszerekkel is érintkező tárgyakra összpontosítottak, de figyelembe vették a beltéri levegő, illetve por veszélyesanyag-tartalmát is.
A kockázatbecslés során több hormonális hatású anyag – például a ftalátok, a parabének, az azolfungicidek és a biszfenol A – kockázatait is becsülték.
A felmérés során 12 termékcsoport veszélyes vegyianyag-tartalmát, és annak kijutási esélyét értékelték. A kockázatokat a nyári és a téli időszakban jellemző kitettségre is kiszámították. Az egyes termékcsoportokban 5-5 különböző árut vizsgáltak.
A vizsgálatok szerint egyes, a veszélyes anyagokat nagy mennyiségben tartalmazó termékek számottevő kockázatot jelentenek a kétéveseknek. Ilyenek például a magas dibutil-ftalát tartalmú műanyagcipők.
Problémát okozhatnak a férfi nemi hormonok működését akadályozó anyagokká bomló, jellemzően az élelmiszerekkel a szervezetbe kerülő dibutil-ftalát, a dioxin, illetve a PCB-k. Más anyagok, mint például a kozmetikai cikkekben (például különféle krémek, olajok) tartósítószerként használt parabének a női nemi hormonok működéséhez hasonló anyagokká alakulnak.
Az eredeti cikk és a teljes jelentés itt érhető el (angol nyelven).

(Swedish Society for Nature Conservation)

Huszonöt éve, 1984. december 3-án az indiai Bhopalban negyven tonna metil-izocianát gáz szivárgott ki az Union Carbide növényvédő szereket (peszticideket) gyártó üzeméből, a világ egyik legsúlyosabb vegyi katasztrófáját okozva. A szivárgás következtében közel 8.000 ember azonnal és legalább további 20 000 ember néhány éven belül meghalt. Körülbelül félmillió embert érintett a szennyezés és több mint 120 000 környékbeli szenvedett maradandó károsodást. A napokban közzétett független felmérés szerint  Bhopal környékén még negyed századdal a baleset után is jelentős szennyezés mérhető.

A Növényvédelmi Akcióhálózat (PAN, Pesticide Action Network), egy környezetvédő világszervezet december 3-át, a bhopali katasztrófa évfordulóját a Peszticidmentesség napjává nyilvánította. Az emléknap fő üzenete, hogy meg kell szabadulnunk a legveszélyesebb növényvédő szerektől – hangsúlyozta Simon Gergely, a PAN Európai Tagozatának elnökségi tagja, a Levegő Munkacsoport programfelelőse. Az EU idén elfogadta azt a rendeletet, amely kimondja, hogy az egészségünkre kiemelkedően káros, rákkeltő, gén- és hormonrendszert károsító peszticideket ki kell vonni a forgalomból. A zöld szervezetek szerint azonban félő, hogy a nagy gyártók halasztásokat fognak kiharcolni, és így még évtizedekig használatban maradnak e káros vegyszerek, szennyezve élelmiszereinket és a környezetet.

A PAN hazai tagszervezete, a Levegő Munkacsoport szerint bár napjainkban a szigorodó szabályozás miatt a baleseti kockázatok csökkentek, a hosszabb távú káros hatások továbbra is veszélyeztetik egészségünket. Jelentősek a bizonytalanságok a szerek hosszú távú hatásaival kapcsolatban. Aggodalomra okot adó dán vizsgálati eredmények miatt az Európai Tanács decemberben fog tárgyalni arról, miként lehet csökkenteni a mesterséges vegyületeknek a környezetet és az emberi egészséget károsító felhalmozódó (kumulatív) hatását. Pál János, a Levegő Munkacsoport témavezetője szerint jelenleg a legnagyobb egészségügyi kockázatot az emberi szervezetbe kerülő hormonális hatású anyagok okozzák. Több vizsgálat igazolta, hogy az emberi szervezetbe kerülő mesterséges anyagok növelik a hormonális eredetű megbetegedések kialakulásának esélyét. A téma fontosságára való tekintettel a Levegő Munkacsoport más környezetvédelmi civil szervezetekkel együttműködésben levélben kérte hazánk képviselőjét, hogy a Tanács ülésén teremtsék meg egy szigorú, a megelőzést előtérbe helyező szabályozás alapjait.

PAN tagszervezetek tevékenységei világszerte a Peszticidmentesség napján itt érhetőek el.

Európai fogyasztó- (BEUC) és környezetvédelmi civil (EEB) szervezetek üdvözölték, hogy az EU új ökocímkéket vezetne be a fatermékekre és a padlószőnyegekre. A szervezetek szerint azonban az EU ökocímke-tervezete számos ésszerűtlenséget tartalmaz, hiszen a tervezet nem elég szigorú a faanyagok lehetséges származásával kapcsolatban, nem zárja ki a leginkább veszélyes anyagok használatát.
A szervezetek szerint az ökocímkézett termékek előállításakor nem lehetne engedélyezni az égésgátló anyagok használatát, azok környezeti és egészségügyi kockázatai miatt. Amennyiben a teljes tiltás nem lehetséges, a halogénezett vegyületek használatának korlátozása is elfogadható lenne a civilek számára.
A tervezetben nem került kizárásra a textíliák előállítása során a mérgező anyagok használata.
A ftalátok jelenléte is problémás lenne ezen termékekben, így ezek kizárását is szeretné elérni a szövetség. A műanyaglágyításra használt vegyületeket korábban már betiltották az ökocímkézett lakkokban, festékekben és lábbelikben.
Az EEB és a BEUC képviselői szerint a különféle irtószerek (biocidok) alkalmazását is csak indokolt esetben kellene engedélyezni.
A szervezetek sajnálattal tapasztalták, hogy a korábbi tervezetekben lévő, a fa termékekre vonatkozó szigorúbb formaldehid-kibocsátási értékeket kétszeresére emelték. A határérték emelésének oka nehezen magyarázható, hiszen a piacon lévő termékek többsége a szigorúbb értéknek is megfelelt volna. A rákkeltő formaldehid az egyik legfontosabb beltéri levegőszennyező anyag.
A civil szervezetek sajnálattal látják, hogy a tervezet nem zárta ki a PVC alkalmazását a fa padlóburkoló termékek előállítása során. Tekintettel a PVC használatának és ártalmatlanításának problémáira elfogadhatatlannak tartják, hogy a PVC jelen lehessen az ökominősítésű termékekben.
A szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy az ún. legnagyobb aggodalomra okot adó anyagokat (Substances of Very High Concern, SVHC) nem zárták ki a felhasználható anyagok köréből.
A civil szervezetek állásfoglalása itt érhető el.
(BEUC, EEB)