Káros vegyszerek a mindennapi termékekben

2010 júniusában a Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN) Európai Tagozata – melynek magyar tagja a Levegő Munkacsoport – helyi zöld szervezetek bevonásával zöldség- és gyümölcsmintákat vizsgált négy közép- és kelet-európai országban: Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában. A vizsgált 49 mintából 35-ben mutattak ki vegyszermaradékot. Tíz mintában találták meg olyan növényvédő szerek maradékát, amelyek alkalmazását Európában nem engedélyezik. Három bolgár mintában az uniós határértékek (MRL) felett volt valamely szermaradék koncentrációja.

A 1097/2009. számú EU rendelet 11 növényvédő szernek csökkentette le a zöldségekben és gyümölcsökben megengedett koncentrációját. A rendelkezés 2010. június 7-vel lépett életbe. Néhány bolgár, magyar és szlovák mintában az új határérték többszörösében mutatták ki az új rendelet által nevesített egészségkárosító hatású procimidont.

A bolgár minták emellett a gyermekek számára kiemelt veszélyt jelentő, karbendazim nevű hormonkárosító hatású gombaölő szert is tartalmaztak. A gyermekek és különösen a magzatok számára ez az anyag már egészen kis koncentrációban is kiemelten veszélyes, így a PAN nem javasolja, hogy az ezzel szennyezett termékeket kisgyermekek és terhes nők fogyasszák.

A PAN vizsgálata szerint a csehországi termékek voltak a legtisztábbak: a cseh minták 70 százaléka egyáltalán nem tartalmazott kimutathatósági határ felett vegyszermaradékot. A legszennyezettebbnek a bolgár termékek bizonyultak, a vizsgált termékeknek csupán hét százaléka nem tartalmazott vegyszermaradékot. Három mintában határérték feletti mennyiségben volt szermaradék, továbbá 9 különböző, az EU-ban már betiltott növényvédő szer fordult elő 8 zöldség- és gyümölcsmintában. Egy Bulgáriában vásárolt, Törökországból származó paradicsomban hétféle szert találtak, melyekből kettő az EU-ban nem engedélyezett. Az egyik szer koncentrációja a határérték négyszerese volt.

A vizsgált 14 hazai minta közül egy volt problematikus és három, azaz 21% volt tiszta, azaz kimutatható szermaradéktól mentes. Egy paradicsomban és egy uborkában az EU-ban már betiltott procimidon volt, és a koncentrációja a paradicsomban az új határérték hét és félszeresét érte el. A 10 szlovák mintából 3 volt tiszta, ám egy lengyel paradicsommintában 4 féle vegyszermaradék is kimutatható volt. Az egyetlen szlovák szőlőmintában hatféle vegyszert mutattak ki, köztük az említett procimidont az új határérték négyszeresében.

A mérésekkel a civil szervezetek figyelmeztetni akarták élelmiszert forgalmazó áruházláncokat és a hatóságokat a problémákra. Sok áruházlánc vállal garanciát arra Nyugat-Európában, hogy az általuk forgalmazott termékek a hatóságilag előírtnál biztonságosabbak. Szeretnénk, ha Magyarországon is követnék ezt a gyakorlatot és ugyanolyan fokon védenék a fogyasztókat, mint nyugaton.

Cél volt továbbá az Európai Bizottság figyelmének felhívása arra, hogy egy-egy termék milyen sokféle vegyszermaradékot is tartalmazhat, mert emiatt elodázhatatlan a határértékek megállapításánál a jövőben a különböző szerek együttes hatásainak figyelembe vétele.

2012-ig minden tagállamnak el kell készítenie egy nemzeti növényvédelmi akciótervet az új uniós növényvédelmi szabályozás értelmében, hogy megóvják a környezetet és a lakosság egészségét a növényvédő szerek kockázataitól. A környezetvédő szervezetek szerint elő kell segíteni a fogyasztók szempontjából legbiztonságosabb környezetkímélő növénytermesztési, növényvédelmi gyakorlatok elterjedését. Az eredmények megerősítik környezetvédő civil szervezetek azon álláspontját, hogy hazánkban is megalapozott és szigorú növényvédelmi akciótervekre van szükség.

A Levegő Munkacsoport az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében mindenkinek a hazai, esetleg a más uniós országban termesztett szezonális zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolja a hazai és nemzetközi hatósági növényvédőszer-maradék vizsgálatok eredményei alapján .

 

A témában megjelent cikkek a Levegő Munkacsoport honlapján itt és itt olvashatóak. A honlapon megtalálható a hazánkban vásárolt termékek növényvédőszer-tartalmával kapcsolatos jegyzőkönyv.

(Levegő Munkacsoport)

A REACH, az EU 2007 óta érvényben lévő vegyi anyag rendelete megengedte a cégeknek, hogy a káros vegyületeket tartalmazó termékek a boltok polcain maradhassanak. Az új szabályozás szerint a veszélyes anyagokat a címkén sem kell feltüntetni, ám a cégek 45 napon belül kötelesek válaszolni arra, hogy vannak-e a termékben a REACH szerinti különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC). Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy termékük tömegéhez viszonyítva több mint 0,1 százalékos arányban tartalmaz olyan kemikáliát, amely súlyosan veszélyezteti az egészségünket, akkor erről tájékoztatni kell bármely érdeklődőt.

Az elmúlt évben a Levegő Munkacsoport több mint száz információkérő levelet küldött hazai bevásárlóközpontoknak, gyártóknak. Eleinte nem érkeztek válaszok, ám az elmúlt időszakban már a cégek több mint fele válaszolt, ám egy cég sem jelezte, hogy lenne kockázatos anyag a termékeiben. A Tesco és Media Markt sajnos a megadott paraméterek alapján nem tudta beazonosítani egyes termékeit, ami azért is meglepő, mert a többi forgalmazó ismerte a termékeit, sőt a gyártók is azonosítani tudták a Tescóban forgalmazott termékeket.

Annak érdekében, hogy kiderítse, milyen valójában egyes termékek összetétele, a Levegő Munkacsoport egy nemzetközi összefogás keretében laborvizsgálatokat végeztetett.  

A REACH szerinti különös aggodalomra okot adó anyagok listáján többek között négy ftalát vegyület (a DBP, a DIBP a BBP és DEHP) szerepel. Az Európai Vegyianyag Ügynökség szerint ezen anyagok károsítják az emberi nemzőképességet. Az unió korábban korlátozta számos ftalát felhasználását a gyerekjátékokban. A Levegő Munkacsoport jelen vizsgálata során a PVC lágyítószerként elterjed ftalátokat keresett gyermekek, szülés előtti nők számára készült hétköznapi termékekben. Tizenhét termék, többek között ruhák, műszaki cikkek, strandfelszerelés, sőt szexjátékok összetételét elemezte. A négy SVHC vegyületen túl négy további ftalát vegyületet (DMEP, DnPeP, DIPP és DINP) is keresett a termékekben, amelyek szintén veszélyesnek tekintendők.

A ftalátokat döntően a PVC lágyítószerként használják, így megtalálhatóak számos műanyag termékben (műanyag burkolatok, játékok, flakonok, ruhák, műszaki cikkek és alkatrészek) és a kozmetikumokban is. A ftalátok a termékekből kijutva bekerülnek a szervezetünkbe, és sajnos mindannyiunk véréből kimutathatóak. Számos ftalátról bizonyosodott be, hogy károsítja az emberek szaporodási képességeit és a hormonrendszerét így hozzájárulhat például a mellrák kialakulásához, de összefüggésbe hozták például a DEHP-et az asztmával és az allergiával is. Ismert, hogy az anyák átadják a testükben lévő DEHP- és egyéb ftalátvegyületeket a magzatjaiknak. A Rochester Egyetem vizsgálatai szerint két gyakran használt ftalát, a DEHP és a DBP magasabb koncentrációja a kisfiúk esetén nagymértékben csökkentette az olyan „fiús” játékok használatát, mint például a kisautó vagy a vonat, míg a kislányoknál nem figyeltek meg eltéréseket.

A Levegő Munkacsoport méréseinek eredményei sajnos elkeserítőek. A 17 vizsgált termékből 7-ben talált 0,1 tömegszázalék felett ftalátot, és ebből 5 termék esetében a ftalát szerepelt a REACH szerinti SVHC listán, azaz a cégeknek információt kellett volna adniuk az anyag jelenlétéről.

A vizsgálati eredményeket is tartalmazó részletes cikk a Levegő Munkacsoport honlapján elérhető.

A parfümök és dezodorok gyártóinak eddig nem kellett nyilvánosságra hozniuk az általuk felhasznált illatanyagok listáját, melyek között egészségkárosító hatású vegyületek is lehettek.

Az összetevők megismerése érdekében a biztonságos kozmetikumok gyártásáért zajló amerikai kampány (Campaign for Safe Cosmetics) keretében 17 nagyobb forgalmú termék összetevőit elemezték.

Az USA-ban működő Környezetvédelmi Munkacsoport (Environmental Working Group, EWG) vezetésével zajló vizsgálatban az egyes termékekben átlagosan 14, összességében 38 olyan vegyületet mutattak ki, melyek nem szerepeltek a termék alkotóelemeinek listáján. A megtalált anyagok egy része kockázatos ez emberi egészség szempontjából, például a szervezetben való felhalmozódásra hajlamos. Egy-egy termékben átlagosan négy különféle hormonális hatású vegyületet találtak.

Szinte minden termékben megtalálták a galaxolide-ot és a tonalide-ot. Ezeket a feltételezhetően hormonális hatású mesterséges illatanyagokat korábbi vizsgálatok során már kimutatták a köldökzsinórvérből. A kozmetikai termékekben gyakran alkalmazott dietil-ftalátot is megtalálták, mely vegyület szinte mindenkinek a szervezetéből kimutatható, és jelenléte összefüggésbe hozható a férfiak terméketlenségével. A kockázatok mértékét növeli, hogy a kisfiúk fejlődését befolyásolva hosszabb távon is káros hatással bírhatnak. Más anyagoknak (például pézsmaketon) még nem vizsgálták meg a lehetséges egészségügyi hatásait.

Az EWG szerint a nem jelölésköteles vegyületek mindössze egyharmadáról hoztak nyilvánosságra kockázatbecsléseket, azaz többségüknek nem ismertek az esetleges hatásaik.

„Természetesen” a jelölésköteles vegyületek is problémát okozhatnak, egyes UV-szűrő hatású anyagok hormonális hatásúak lehetnek. Más adalékok allergiás reakciókat válthatnak ki, kedvezőbb esetben enyhe bőrirritációt, míg súlyosabb esetben akár hányást vagy légzési zavarokat is kiválthatnak.

A termékek használata során annak alkotói a légzőrendszeren, illetve a bőrön keresztül a szervezetbe kerülhetnek, és már a magzati korban bejutnak a testünkbe.

Szervezetünkre a parfümökön kívül hasonló hatást gyakorolhatnak más illatosított termékek is (például testápolók, samponok, légfrissítők, mosogatószerek). A felhasznált illatanyagok egy része a lakás levegőjét szennyezi, elősegítve a formaldehid vagy a szállópor kialakulását.

A civil szervezetek szerint az embereknek joga van megtudni, milyen anyagok érik szervezetüket, és azoknak milyen kockázatai vannak a saját és gyermekei egészségére nézve.

Az EWG jelentése itt érhető el.

Az eredeti cikk itt olvasható.

(AolNews)

 

Nyári zöldség-gyümölcsteszt alkalmával egy itthon forgalomba hozott paradicsomban és uborkában olyan veszélyes anyagot talált a Levegő Munkacsoport, amelyet 2008-ben betiltott az Európai Unió.  

 

A civil szervezet június elején megvizsgálta, hogy az áruházláncok polcain megjelenő zöldségek és gyümölcsök tartalmaznak-e veszélyesnek minősített vegyszermaradékokat. A Levegő Munkacsoport szakemberei uborkát, paradicsomot és epret vásároltak öt áruházlánc egy-egy budapesti üzletében (az egyik áruházban epret nem árultak), majd ezeket egy holland laboratórium vizsgálta meg[1]. A 14 vizsgált minta közül háromban, egy uborkában, egy paradicsomban és egy eperben nem talált szermaradékot a laboratórium. Egy budapesti áruházban vásárolt – és a szóbeli tájékoztatás szerint hazai termesztésű – paradicsommintában viszont öt különféle vegyszermaradékot mutatott ki a vizsgálat, többek között az uniós forgalomból kivont procimidon nevű hatóanyagot is. Ezt a hatóanyagot megtalálták egy másik áruházban vásárolt fürtös uborkában is. A procimidont a magyar hatóság 2007. július 16-án kivonta a forgalomból és a türelmi idő is lejárt 2009-ben. A procimidont az USA Környezetvédelmi Ügynöksége lehetséges emberi rákkeltőként sorolta be[2]. A hatóanyagot továbbá az Európai Unió szaporodási képességet károsító anyagként tartja nyilván, valamint felkerült az EU hormonrendszer károsító anyagokat tartalmazó listájára is.

 

A Levegő Munkacsoport arra kéri a szupermarketláncokat, hogy nyugat-európai mintára tegyenek önkéntes intézkedéseket a szennyezett termékek forgalmazásának megszüntetésére, és feltétlenül tartsák, illetve tartassák be beszállítóikkal a hatályos előírásokat. A 2010. június 7-től hatályos új uniós szabályok[3] szerint a korábbinál sokkal szigorúbb határértékek érvényesek a zöldség- és gyümölcstermékekre, ezért az áruházaknak fokozottan figyelniük kell beszerzéseikre. A civil szervezet által megvizsgált mintákra még nem vonatkoztak ezek a szigorúbb határértékek, de figyelmeztető lehet, hogy a szennyezettnek mért paradicsommintában az új határérték 7,5-szerese volt a vegyszermaradék-szint.

 

Egy másik uniós előírás értelmében Növényvédelmi Akciótervnek kell készülnie 2012-ig minden tagállamban. A Levegő Munkacsoport szorgalmazza, hogy a vidékfejlesztési tárca fokozott súllyal vegye figyelembe a zöld szervezetek javaslatait a terv kidolgozásában, hisz annak célja a növényvédő szerek jelentette egészségügyi és környezeti kockázatok csökkentése.

 

A Levegő Munkacsoport méréseit a Növényvédőszer Akcióhálózat (Pesticide Action Network, PAN) nevű nemzetközi civil szervezet finanszírozta.

 

További felvilágosítás: Simon Gergely

 

Levegő Munkacsoport

---

[1] A mintavétel és a vizsgálat tájékoztató jellegű volt, nem felel meg a hivatalos, hatósági ellenőrzéseknél megszokott előírásoknak, ennek ellenére a vizsgálatban résztvevők a lehető legnagyobb körültekintéssel jártak el a tevékenységük során.

[2] CAS 32809-16-8  Procymidone; The Agency classified procymidone as a probable human carcinogen.
www.epa.gov/oppsrrd1/REDs/procymidone_tred.pdf 2005

[3] Az Európai Unió szigorította több növényvédőszer-maradék határértékét: http://levego.hu/hirek/2010/06/az_europai_unio_szigoritotta_tobb_novenyvedo_szermaradek_hatarerteket

Tavaly óta számottevően emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan károsíthatják az egészséget. A Medián felmérése szerint 2010 áprilisában a válaszadók csaknem háromnegyede volt ezen a véleményen, és a lakosság csupán 2 százaléka szerint nem károsítják az egészségünket a mesterséges anyagok.
A Levegő Munkacsoport megbízásából a Medián március 26. és 30. között 1000 felnőtt lakost kérdezett a mesterséges anyagokkal kapcsolatos ismeretükről, véleményükről. A kutatás részben megismételte a 2009. júliusában végzett felmérés kérdéseit, így lehetőséget teremtett az időbeli összehasonlításra is. A Levegő Munkacsoport a „Vegyszerezett világ – kampány a fenntartható vegyianyag-használatért” című pályázat keretében hívta fel a figyelmet a mesterséges anyagok kockázataira. Az egy éves kampány után a közvélemény-kutatási adatok alapján több területen is nőttek a lakosok ismeretei a kockázatos anyagokkal kapcsolatosan.
A tavalyi 65 százalékhoz képest idén a lakosok 73 százaléka gondolta úgy, hogy a mesterséges anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészségüket. A válaszadók döntő többsége szerint a kemikáliák daganatos, rákos megbetegedéseket okozhatnak (72 százalék), míg a lakosok kevesebb mint fele (43 százalék) tudja, hogy az allergia is összefüggésben van a mesterséges anyagokkal. A fejlődési rendellenességekre csak minden hatodik válaszadó gondolt, pedig egyre több szakcikk jelenik meg arról, hogy milyen mennyiségű ilyen hatású anyagot használunk, és jelenleg is több ilyen anyag kivonása van az EU napirendjén.
A megkérdezettek döntő többsége (84 százalék) továbbra is úgy gondolja, hogy az élelmiszerekben található anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az ember egészségére, és összesen 95 százalék említette az élelmiszereket egészségre kockázatos termékként. A kozmetikumokat, tisztítószereket valamivel kevesebben nevezték meg, mint 2009-ben. Az idei felmérésben is a válaszadók több mint fele sorolta a kockázatos termékek közé ezeket a termékeket, melyeket a legnagyobb arányban a 18-29 év közöttiek (65 százalék) tartanak kockázatosnak. A műanyagokat 31 százalék említette, a műszaki cikkekre ugyanakkor csak 10 százalék, a bútorokra, szőnyegekre pedig mindössze 6 százalék gondolt. Az elmúlt évek vizsgálatai során pedig éppen a műszaki cikkekben, bútorokban is megtalálható anyagokat, műanyagadalékokat mutatták ki az emberek vérében.
Az összes válaszadó 31, a nagycsaládosok 40 százaléka hallott arról, hogy a polikarbonát alapanyagú cumisüvegek egy részében megtalálható biszfenol-A már kis mennyiségben is kockázatos gyermekeink egészségére.
A pénzügyi válság ellenére a 2009-ben mért átlaghoz képest többen érzik úgy, hogy hajlandóak lennének magasabb árat fizetni azért, hogy a vásárolt termékekben biztosan ne legyenek egészségkárosító anyagok. A válaszadók átlagosan 14 százalékkal fizetnének többet ezért. A községekben élők, illetve a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók 28 százaléka, valamint az idősebbek 30 százaléka azonban egyáltalán nem hajlandó vagy nem képes többet fizetni a biztonságosabb termékekért.
A válaszadók többsége (55 százalék) helyesen tudja, hogy a külföldről behozott zöldségek és gyümölcsök több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a hazaiak, 39 százalékuk viszont úgy gondolja, hogy a hazai és az import termények egyforma mértékben szennyezettek. A lakosok nagy része tévesen az almát tartja a legbiztonságosabb terméknek, pedig sajnos az igen gyakran tartalmaz permetszer-maradékot. A legszennyezettebb termékeket viszont – minden bizonnyal a Levegő Munkacsoport kampányának is köszönhetően – jobban azonosítják a lakosok: a paradicsom, a paprika és a saláta is számos említést kapott. A lakosok átlagosan 14 százalékkal fizetnének többet olyan mezőgazdasági terményekért, amelyek mentesek a káros vegyi anyagoktól. Ez kismértékű emelkedés a 2009 júliusában mért átlaghoz képest, ám természetesen nem jelent egyöntetű többletfizetési hajlandóságot. A lakosok kicsit kevesebb, mint ötöde továbbra sem akar vagy tud többet fizetni a biztonságosabb élelmiszerekért.
A lakosság 22 százaléka szerint egyáltalán nem, 41 százaléka szerint pedig inkább nem garantálják a jelenlegi szabályok a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát. A lakosok 89 százaléka szerint a gyártók felelősek a termékeikben található anyagok biztonságáért. A válaszadók 53 százaléka említette az ezzel foglalkozó állami szervek, 45 százalék pedig a kereskedők és forgalmazók felelősségét.
A közvéleménykutatás eredményei itt érhetőek el.
(Levegő Munkacsoport)
 

Ideiglenesen, kizárólag a szakmai felhasználók részére újraengedélyezték a Csalomon csapdákat. A hatósági vizsgálatok során azonban kiderült, hogy az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének (NKI) Csalomon Csoportja által forgalmazott, a kártevők előrejelzésére használható csapdacsalád forgalmazásával nem csak az volt a probléma, hogy mellé ajándékként engedély nélküli diklórfosz tartalmú rovarirtó csíkot adtak. Az egyes csapdatípusokban használt ragacsanyag (Tangle Trap) a Kutatóintézet honlapján már elérhető biztonsági adatlap szerint rákkeltő, mutagén hatású lehet. A felhasznált anyag a hazai és az Európai Uniós jogszabályok szerint is rákkeltőnek minősül (44/2000. EüM. rendelet, 1272/2008/EK rendelet) így alkalmazása bejelentéshez kötött, és számos biztonsági, egészségvédelmi előírást kell betartani használatakor. Az anyag bőrrel nem érintkezhet, kezeléséhez gumikesztyű használata, illetve elszívó fülke használata. A kockázatok miatt a terméket csak szakképzett felhasználók vásárolhatják meg. Mivel korábban biztonsági adatlapot nem biztosítottak a termékhez, ezért az elmúlt időszakban számos, elsősorban a ragacslapokkal aktívan dolgozó rovartani szakember egészségét veszélyeztették, de a tömegesen értékesített termék egyszerű felhasználói sem kerülhették el a kézzel való érintkezést. A Csalomon Csoportnál pedig szükségszerűen meg kellett, hogy legyen az adatlap, mely tartalmazta a rákkockázatot. A hatósági vizsgálat előtt ezen az egészségre nézve kockázatot jelentő termékeket bárki megvásárolhatta, vagyis kiderült, sokak feltételezése ellenére az ÁNTSZ korántsem öncélúan, túlbuzgóságból tiltotta meg a csapdaforgalmazást. Figyelembe véve a nagyarányú értékesítést, intézkedésükkel a tömeges veszélyeztetés gyakorlatát szűntettek meg. 

 

Az MTA NKI a Levegő Munkacsoport korábbi kérésének megfelelően visszagyűjti az engedély nélkül forgalmazott diklórfosz tartalmú csíkokat. A diklórfoszos termékek visszagyűjtését azért is üdvözöljük, mert fontos, hogy senki se használja fel ezen rákkockázatot jelentő anyagot. A diklórfoszt a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC, WHO) 2B, azaz emberen valószínűleg rákkeltő anyagnak sorolta be. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2000-es minősítése átvette ezt a besorolást. Az uniós növényvédelmi kivonás okaként a karcinogenitási és genotoxikus bizonytalanságokat jelölték meg, amellyel kapcsolatban egyetlen korábbi gyártó sem vállalta az ezzel ellentétes hatás bizonyítását. Hazánkban biocidként 2005. december 31-ben vonták ki molyirtóként való alkalmazását, és a növényvédelemben 2008. december 6-tól tilos a diklórfosz használata. A felhasznált Vaportape csík Magyarországon soha nem volt engedélyezve, ráadásul feromoncsapdába semmiféle irtószer nem kerülhetett volna.

 

A mezőgazdaságot sem érhette kár a Csalomon hiányában, hiszen emellett más szabályosan forgalmazó gyártók is léteznek (Albany, Bábolna, Celaflor, Montedison, Serbios/Kwizda, Pentachem, Zoecon), akik csapdái elérhetőek. A Levegő Munkacsoport kéri, hogy az NKI fokozottan hívja fel vásárlói figyelmét a termékcsalád kockázataira, illetve a biztonságos kezelés feltételeire, hiszen arról eddig mindenki, mint teljesen veszélytelen termékcsaládról beszélt. A környezetvédő szervezet bízik benne, hogy az ügyben együttműködő MTA NKI jelenlegi vezetésének a rákkeltő, mutagén hatású ragacsanyagot is mielőbb sikerül lecserélni.

 

Koreai vizsgálatok szerint vegetáriánus étkezéssel jelentősen csökkenthető szervezetünk vegyszerterhelése. A kísérlet 25 résztvevője öt napon keresztül vegetáriánus ételeket fogyasztott. A kísérlet során azt vizsgálták, hogyan változik a szervezetbe kerülő egészségkárosító vegyi anyagok mennyisége.
A vegyianyag-terhelés változását a vizeletminták antibiotikum-, illetve műanyaglágyító (ftalát) tartalma alapján becsülték. A résztvevők kísérletet megelőző étkezési szokásait is felmérték, akik a vizsgálat során a buddhista szerzetesekkel azonos életmódot folytattak. Az életmódváltás eredményeként érezhetően csökkent a kimutatható mennyiségű szennyezők száma, illetve azok mennyisége is.
Bár a szervezet terhelésének nagyságára számos tényező hatással lehet, a vizsgálatok alapján a kutatók megállapították, hogy az étrend megváltozása már rövid távon is jelentősen csökkenti a szervezetbe kerülő káros vegyületek mennyiségét.
(Environmental Research)

A Levegő  Munkacsoport értesítést kapott arról, hogy a MTA Növényvédelmi Kutató Intézete (MTA NKI) Csalomon rovarcsapda termékének megvásárlása esetén ahhoz molyirtó csíkot ad, mely forgalomból kivont diklórfosz rovarirtó hatóanyagot tartalmaz. A diklórfosz használatának beszüntetése a környezetvédelem sikere, hiszen ezt a – Magyarországon sokáig a köztéri szúnyogirtásban is használt – anyagot részben azért tiltotta be az EU a növényvédelemben, mert génkárosító (mutagén) és rákkeltő kockázatai vannak. Ezt többek között az MTA NKI kutatói is hangsúlyozták. A Levegő Munkacsoport megdöbbentőnek találja, hogy a hazai növényvédelmi tudományos kutatás vezető intézményében ilyen súlyos jogsértés történhet. A diklórfosz tilalmas alkalmazásának súlyosságát növeli, hogy a betiltott hatóanyagot külföldi forrásból (Hercon Vaportape II) beszerezve, a 2005-ben betiltott Chemotox molyirtó kazetta címkéjével ellátva hozzák forgalomba a növényvédelmi szakma számára és lakossági forgalmazásban egyaránt.
A Levegő Munkacsoport bejelentette az esetet a VPOP Bűnügyi Igazgatósága, valamint az FVM Növény- és Talajvédelmi Főosztálya felé, továbbá kérte a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát is, hogy mihamarabb tisztázza a fenti esetet és tegye meg a szükséges intézkedéseket.
(Levegő Munkacsoport)

A melanoma előfordulása gyorsan növekedett az utóbbi évtizedekben, az USA-ban 30 év alatt háromszorosára nőtt a megbetegedés gyakorisága. A melanoma elterjedésének okaként gyakran a túlzott napozást szokták megemlíteni, de amerikai vizsgálatok szerint kialakulásában fontos szerepe lehet a növényvédő szereknek is, hiszen azoknál, akik ezeket az anyagokat munkájuk során rendszeresen használják, kétszer gyakrabban alakul ki melanoma.
A vizsgálatok során hat hatóanyagról (benomil, etil-paration, karbaril, maneb, mankoceb, metil-paration) állapították meg, hogy rendszeres használat esetén megduplázza a melanoma kialakulásának esélyét.
A vizsgálatok során több mint 50 ezer amerikai növényvédőszer-felhasználónak és házastársának daganatos megbetegedési arányát értékelték. Figyelembe vették a vizsgálatban résztvevőknél 50 különféle növényvédő szer felhasználási gyakoriságát és a felhasznált védőruházat kitettséget csökkentő szerepét is.
A felmérés szerint a melanoma kialakulásának valószínűsége a duplája azoknál, akik a legkockázatosabb hatóanyagokat legalább 55–60 napon át használták életük során.
A kutatók felhívták a figyelmet arra is, hogy a vegyületek nem csak a felhasználóknál növelhetik a megbetegedés esélyét, hanem a környezet szennyezése által másokat is veszélyeztetnek.
A vizsgálatokból az is kiderült, hogy vörös hajszín esetén (az érzékenyebb bőrtípus miatt) a melanoma kialakulásának valószínűsége négyszeresére emelkedik, sőt összefüggést találtak az elhízás és a daganattípus kialakulása között is.
Korábbi vizsgálatok már rámutattak, hogy a növényvédő szerek szervezetbe kerülése hosszú távon növeli a melanoma kialakulási esélyét. Európai adatok szerint azoknál az embereknél, akik lakásukban legalább évente négyszer rovarirtó szereket használnak, kétszeres eséllyel alakul ki melanoma.
Az eredeti cikk itt olvasható.
(Environmental Health News)
 

A Levegő Munkacsoport Vegyszerezett világ kampánya keretében több nagyvárosban akciónapokat szervez. A rendezvényeken az érdeklődők tájékoztatást kaphatnak standunknál a hétköznapjainkban is jelen lévő mesterséges vegyületek egészségkárosító hatásairól, illetve a biztonságosabb életmód lehetőségeiről.
Minden helyszínen kerekasztal-beszélgetést szervezünk a kemizáció kockázataival kapcsolatban, különös hangsúlyt fektetve a növényvédő szerek káros hatásaira.
A helyszíneken lehetőség nyílik Hétköznapi mérgeink c. tájékoztató kiadványunk ingyenes átvételére, a havonta megjelenő vegyi anyag hírlevelünkre történő feliratkozásra, illetve vegyi anyag totónk kitöltésére is.
Rendezvényeinket Győrött (április 15.), Veszprémben (április 16.), Kecskeméten (április 22.) és Pécsett (április 23.) tartjuk, az egyes akciónapok és fórumok pontos helyszíne és időpontja honlapunkon található.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

(Levegő Munkacsoport)

Hazánkban a művelt területek döntő részén használnak növényvédő szereket. A vegyszeres növényvédelem egészségügyi és környezeti kockázataira már számos kutatócsoport felhívta a figyelmet. Ám a növényvédő szerek krónikus és hosszú távú hatása kevéssé ismert, csupán becslésekre hagyatkozhatunk. Ezek szerint  a daganatos megbetegedések majdnem 1 százalékáért felelősek a növényvédő szerek. A 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program szerint hazánkban a kemizáció felelős  az összes halálozás mintegy 15 százalékáért. A mérgező növényvédő szerek jelentősen hozzájárulnak ehhez a magas arányhoz. A lakosság egészségkárosodásán túl a növényvédő szerek mérgezik, pusztítják a hazai ritka madarakat, például sasokat, sólymokat . A kockázatok csökkentése érdekében a civil szervezetek és az Európai Unió döntéshozói is lépéseket tettek.

A Jövő Nemzedékek Jogai és Tisztelete Mozgalom (MDRGF) nevű francia civil szervezet kezdeményezésére indult 2006-ban a Permetszermentes hét, melyet minden évben március 20. és 30. között rendeznek meg. A kezdeményezéshez azóta világszerte számos szervezet, hazánkból a Levegő Munkacsoport csatlakozott. A hét célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetkímélő és fenntartható növényvédelem lehetőségeire.

Az Európai Uniónak a növényvédő szerek fenntartható használatával foglalkozó új irányelve előírja, hogy minden országban az érdekeltek bevonásával nemzeti cselekvési tervet kell készíteni arról, hogy miképp lehet az adott országban csökkenteni a növényvédő szerek használatát és a vegyszerek jelentette egészségügyi és környezeti károkat.

A Növényvédőszer Akcióhálózat (Pesticide Action Network, PAN) nevű nemzetközi civil szervezet és tagszervezetei – köztük a Levegő Munkacsoport – szeretnék elérni, hogy Magyarország és a többi uniós tagállam is a környezet és a lakosság érdekeit maradéktalanul figyelembe vevő, a növényvédelem egészségügyi, illetve környezeti kockázatait érdemben csökkentő nemzeti cselekvési tervet készítsen. Bár a hazai tervezet kialakításával foglalkozó munkacsoportba  mindezidáig nem hívták meg a környezetvédő civil szervezetek szakértőit, a Levegő Munkacsoport elkészítette az akcióprogrammal kapcsolatban a lakosság egészségét és a környezetet védő javaslatait, amelyeket eljuttatott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékeseinek.

A környezetvédők a kockázatok csökkentése érdekében különösen fontosnak tartják a legveszélyesebb egészségkárosító (például lehetséges rákkeltő, magzatkárosító, illetve hormonális hatású) anyagok használatának tiltását. A tervnek elő kell segítenie a biztonságosabb, vegyszermentes megoldások elterjedését, hogy csökkenthessük a hazai mezőgazdaság vegyi függőségét. Ezért javasoljuk, hogy a termelőknek szánt KAP- kifizetéseket  az integrált növényvédelmi elvek betartásától tegyék függővé. A fenntartható növényvédelmi gyakorlat elterjedéséhez azonban nem csak szigorú jogszabályokra és ambiciózus tervekre, hanem a hatóságok megerősítésére, a felhasználók továbbképzésére is szükség van. Az itt jelentkező többletköltségek fedezésére kiváló alapot biztosítana például a gyom- és rovarirtó szerekre bevezetett jövedéki adó, amint azt Dániában is teszik.
(Levegő Munkacsoport)

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága a következő hónapokban fog szavazni az EU új biocid szabályozásáról.
Míg a növényvédő szerek használata csökken Európában, addig a biocidok (olyan peszticidek, melyeket nem növényvédelemben használunk, hanem például a rovarirtó- vagy a fertőtlenítő szerekben) alkalmazása jelentősen nő.
A legismertebb biocidként használt szer, a DDT kivonását sajnos nem követték hasonló kockázatcsökkentő intézkedések. Számos, a hormonrendszert és a géneket károsító, lehetséges rákkeltő biocid, illetve sok, a halakra és egyéb vízi élőlényekre fokozottan mérgező rovarirtó szer van forgalomban. A hazai vegyszeres rovarirtásban is rendre lehetséges rákkeltő, sőt a szabályok sajátos értelmezése miatt forgalomból már kivont szereket használnak. Az árusított rovarirtókban megtalálható például a növényvédő szerként már betiltott lehetséges rákkeltő és immunkárosító permethrin, a hormonkárosító d-fenothrin, a lehetséges rákkeltő s-bioallethrin.
Az Európai Bizottság tavaly júniusban terjesztette elő a biocidok európai engedélyezéséről szóló rendelettervezetét (COM(2009)267). Az új rendelet célja, hogy fokozottabban óvjuk az emberi egészséget és a környezetet – így remélhetőleg hamarosan el fognak tűnni a legkárosabb szerek Európából. Az új jogszabály értelmében lesz egy pozitív lista arról, mely biocidok használhatóak Európában, illetve lesz egy egységes új uniós szintű engedélyezési procedúra. A jogszabály a tervek szerint 2013. január 1-jétől fog életbe lépni.
A jelenlegi gyakorlat szerint az egyes tagállamok önállóan döntenek a biocidok engedélyezéséről, gyakran megkövetelve a korábban is elvégzett állatkísérletek megismétlését. Az új szabályozás, a REACH-hez hasonlóan, megköveteli az adatmegosztást, így elkerülhetővé válnak a felesleges vizsgálatok, és egyszerűsödik a bürokratikus engedélyeztetési eljárás.
A jogszabály-tervezet része egy kritériumrendszer, mely megakadályozza, hogy az egészségre és a környezetre veszélyes biocidokat engedélyezzék Európában. A rendelet a biocidok használatát is szabályozni fogja. Ezentúl csak nagyon korlátozottan lehet ruhákat és bútorokat biocidokkal kezelni.
A Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) – melynek a Levegő Munkacsoport is tagja – és más európai zöld szervezetek szerint a jogszabállyal kapcsolatos parlamenti jelentéstervezet sem az emberi egészség és a környezet védelmét, sem a veszélyes anyagok kiváltását nem ösztönzi.
A PAN és a Levegő Munkacsoport azt szeretné, ha a szavazás során az EP képviselők a környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat támogatnák. Az elkerülhetetlen vészhelyzeteket leszámítva ne engedjék az egészségre veszélyes biocidok használatát. Szigorú kritériumrendszert kell ezért felállítani, hogy mely anyagokat szükséges azonnal kivonni a forgalomból és melyeket szükséges fokozatosan helyettesíteni. Így a rákkeltő, a géneket, az immun- és a hormonrendszert, valamint a szaporodási képességeket károsító anyagokon túl fontos, hogy az emberek szervezetében felhalmozódó (bioakkumulatív), illetve nem lebomló (perzisztens) anyagokat is szigorúan korlátozzák. Fontos, hogy minél hamarabb váltsák ki a káros anyagokat kevésbé ártalmasakkal, és a jogszabály ösztönözze az alacsony kockázatú anyagok és más, biztonságos módszerek alkalmazását.
Az Egészség- és Környezetvédelmi Szövetség (HEAL, Health and Environment Alliance), melynek szintén tagja a Levegő Munkacsoport, felhívja a figyelmet, hogy se a Bizottság, se a jelentéstevő javaslata nem biztosítja az érzékeny csoportok (csecsemők, terhes nők, idősek, betegek) védelmét. Több tanulmány is született az utóbbi időben, amely a biocidok fejlődő magzatokra jelentett fokozott veszélyeit bizonyította. Francia vizsgálatok szerint, például, ha az anya a háztartásában – akár csekély mennyiségben is – rovarirtó szert használ, kimutathatóan növekedik a daganatos betegségek kialakulásának esélye a gyermekeknél.
A zöld szervezetek szerint emellett az új jogszabály nem szabályozza megfelelően a biocid használatot. A Levegő Munkacsoport szerint továbbá fontos, hogy hatékonyan korlátozzák, mikor és milyen módon lehessen a köztereken biocidokat, elsősorban szúnyogirtó szereket használni. A zöldek szeretnék emellett, hogy a lakosság és a társadalmi szervezetek is megfelelő információt kaphassanak a lokális, illetve az országos biocid használatról.
(Simon Gergely)

Indiában végzett vizsgálatok szerint a hímivarú állatokat magzati korban érő biszfenol-A (BPA)-terhelés csökkenti azok kifejlettkori termékenységét és a hatás legalább három generáción keresztül továbbadódik.
A patkányokon végzett kísérlet során az emberi kitettséghez hasonló dózisban alkalmazták a BPA-t. Ez volt az első vizsgálat, mely kimutatta a BPA generációkon átnyúló termékenységcsökkentő hatását. (Hasonló eredményeket kaptak már a kutatók a vinklozolin nevű gombaölő szer hatásaival kapcsolatban is.)
Korábbi vizsgálatok alapján már ismertté vált, hogy a BPA szervezetbe kerülése csökkentheti a nőivarú egyedek termékenységét.
A vegyület káros hatásainak jelentőségét növeli, hogy világviszonylatban évente közel 3 millió tonnát gyártanak belőle, és számos hétköznapi termék előállításához is felhasználják. A humán kitettség valószínűleg a gyártás és a felhasználás növekedésével arányosan emelkedik.
A BPA-t legnagyobb mennyiségben a polikarbonát előállításához használják, ebből készül például sok cumisüveg, és egyes kulacsok. A vegyületet az epoxigyanták készítéséhez is felhasználják, melyekkel például a befőttesüvegek kupakját, illetve az italosdobozok felületét is kezelik. A BPA megtalálható a műanyag szemüveglencsében, CD-kben, a hőpapírokban, az ivóvízhálózat elemeiben, de még a fogtömésekben és az orvosi eszközökben is.
A vizsgálatok szerint a BPA külső hatásokra (mikrohullámok, UV-sugárzás) bekerül a tárolódobozokból az élelmiszerekbe is.
Korábbi amerikai vizsgálatok majdnem mindenki szervezetében kimutatták a vegyületet, melynek koncentrációja a gyermekek esetén magasabb volt, mint a felnőttekben.
A BPA hormonális hatásai a szervezet egész működésére kihatnak, csökkentik a termékenységet, előrehozzák a nemi érést, befolyásolják az agy fejlődését, és az elhízáshoz is hozzájárulhatnak.
Érdekes módon néhány vizsgálat a szervezetre hatástalannak tartja a vegyületnek, bár a vizsgálatokban használt állatokkal kapcsolatban felmerült, hogy magas – más vizsgálatokkal igazolt – ösztrogéntoleranciájuk lehet a hatástalanság oka.
Az indiai vizsgálatban a vemhes állatokat a szoptatási időszak végéig napi 1,2, illetve 2,4 µg/kg BPA-val etették meg, amit növényi olajban oldottak fel. A szervezetbe kerülő mennyiség lényegesen alacsonyabb, mint az USA Környezetvédelmi Hivatala (EPA) által az emberre nézve még biztonságosnak tartott napi 50 µg/kg-os bevitel.
A hímivarú magzatokba a BPA a magzati korban a köldökzsinóron keresztül, születésük után a tejjel került be.
A vizsgálat szerint a viszonylag kis mennyiségű BPA is hatással volt az állatok termékenységére, mivel a hímek felnőve az átlagosnál kisebb almokat nemzettek. A nehezebb termékenyülést és a vetélések magasabb arányát a kutatók szerint a hímivarsejtek károsodása okozhatja. A kezelt állatokban szignifikánsan alacsonyabb volt a nemi hormonok (például: tesztoszteron, ösztrogén) koncentrációja. Az állatoknak a nemi érdeklődése is észrevehetően csökkent.
Más változásokat is megfigyeltek a magzati korban kezelt állatokban, például azok testtömege szignifikánsan meghaladta a BPA-val nem érintkező fajtársaikét.
A kutatók a legaggasztóbb jelenségnek azt tartják, hogy a magzati korban kezelt állatok utódai két nemzedéken keresztül csökkent termékenységgel rendelkeztek, azaz a kezelt anyaállatok „dédunokáinál” is kimutatható károsodásokat észleltek. A nemzedékeken átnyúló hatások mechanizmusa még nem ismert.
2005-ös amerikai vizsgálatokban a vinklozolin és a metoxiklór hormonális (antiandrogén) hatású növényvédő szerek nagyobb dózisban történő alkalmazásakor észleltek az állatkísérletek során négy generációra kiterjedő hatásokat. Az amerikai felmérésben a kutatók szerint a DNS metilezés folyamatának megzavarásán keresztül fejtette ki hatását a két vegyület. Feltételezhető, hogy a hatások kialakulása szempontjából fontos, hogy a hormonhatású anyag meghatározott fejlődési fázisban érje az egyedet.
Az indiai vizsgálatok során vélhetően más hatások állhatnak a háttérben, hiszen itt lényegesen kisebb dózisban alkalmaztak egy ösztrogénhatású vegyületet.
A felmérésben résztvevők szerint ahhoz, hogy az eredményekből minél megalapozottabb következtetéseket lehessen levonni az emberre nézve, további vizsgálatokat kell végezni, lehetőség szerint más fajok bevonásával.
Az eredeti cikk itt olvasható.
 (Environmental Health News)

Az elmúlt hónapokban újabb tudományos bizonyítékok láttak napvilágot biszfenol-A (BpA) nevű anyag veszélyeiről. A Levegő Munkacsoport ezért kéri az Egészségügyi Minisztériumot, hogy kezdeményezze a BpA felhasználásának hazai és uniós korlátozását, különösen cumisüvegekben. A Yale Egyetem kutatása szerint az anya biszfenol-A szennyezettsége növelheti annak esélyét, hogy lányánál mellrák alakuljon ki.[1] A Texasi Egyetem pedig a fiatal állatokban található BpA mennyisége és az asztma között talált összefüggést.[2] Az elmúlt években több mint száz tudományos jelentés bizonyította, hogy a BpA már alacsony koncentrációban is felelőssé tehető rákos megbetegedésekért; a cukorbetegség kialakulásáért, emellett hormonális zavarokért, így például az elhízásért és a meddőségért.[3]   A BpA műanyagokban, elsősorban polikarbonátban található, ezt a 7-es kódról ismerhetjük fel a termékeken. A BpA rendszeresen előfordul a hazánkban forgalmazott élelmiszertároló műanyag dobozokban és cumisüvegekben annak ellenére, hogy ez az anyag leginkább a gyermekek fejlődését veszélyezteti.[4]   A 2008-ban Kanada betiltotta, majd tavaly az USA több államából (például Connecticut, Minnesota) is kivonták a BpA-tartalmú cumisüvegeket. Idén február végén Wisconsin kormánya is nagy többséggel megszavazta hormonális hatású BpA használatának tilalmát a három évesnél fiatalabbaknak szánt csészékben és cumisüvegekben.[5] Európában Dánia szorgalmaz uniós szintű tiltást, és több francia város helyi szinten tiltotta be a BpA-t a cumisüvegekben.   A Levegő Munkacsoport kéri, hogy hazánk kezdeményezze, hogy a BpA kerüljön fel az veszélyes anyagokat tartalmazó uniós, úgynevezett SVHC listára. Kéri továbbá, hogy egyáltalán ne engedélyezzék a BpA használatát a gyermekek számára készült olyan termékekben, mint például a cumisüvegek, amelyeknél könnyedén megoldható a BpA helyettesítése. A civil szervezet azt is szorgalmazza, hogy a BpA betiltásáig az élelmiszerrel érintkező terméken mindig címke jelölje a BpA jelenlétét, hogy a fogyasztó dönthessen, meg kívánja-e venni a terméket.   [1] A Yale Egyetem emlőskísérlete. Yale study details how and why of BPA’s dangers; March 9, 2010 http://www.nhregister.com/articles/2010/03/09/news/new_haven/a1_--_bpa_0309.prt [2] A kísérletek során az állatokkal a vemhességet megelőző héttől a szoptatási időszak végéig 0, 0,1, 1, illetve 10 mikrogramm/milliliter koncentrációban BPA-t tartalmazó vizet itattak. A vizsgálatok alapján a 10 mikrogramm/milliliter BPA tartalmú ivóvíz itatása esetén kimutatható volt az allergiafogékonyság, valamint a hörgőgyulladás kialakulásának esélye. Bisphenol A linked to asthma – study By Rory Harrington, 02-Mar-2010 http://www.foodproductiondaily.com/Quality-Safety/Bisphenol-A-linked-to-asthma-study/ [3] Egy 2006-os összefoglalóban 109 tanulmányt találtak a BpA ártalmasságáról, közben az ipar által finanszírozott 11 kutatás ennek az ellenkezőjét hozta ki. [4] Amerikai mérések csecsemők vérében a felnőtt átlagnál 10-szer magasabb BpA koncentrációt mértek 2009-ben. http://www.ehponline.org/docs/2008/0800265/abstract.html A Cincinnati Egyetem kutatása szerint forró folyadékok hatására 55-ször gyorsabban kijut a cumisüveg anyagából a BpA, mint a hideg folyadékok esetén, és ez már káros lehet a csecsemők fejlődésére. http://www.FoodProductionDaily.com/news/ng.asp?n=82930&m=1FPD131&c=vdpfsxdhpygomrz A Harvard Egyetem 2009-es tanulmánya szerint a gyermekek vizeletében a 2/3-ával megnövekedett BpA koncentrációja, miután csupán egy héten keresztül Bszfenol A-t tartalmazó cumisüvegből ittak hideg italokat. http://www.ehponline.org/docs/2009/0900604/abstract.html [5] Az egészségügyi aggályok és a lakossági ellenérzések miatt az USA hat legnagyobb gyártója már nem használja adalékanyagként a gyermekeknek szánt termékekhez a BPA-t. BusinessWeek; http://www.businessweek.com/ap/financialnews/D9DU0TDO1.htm

Több vizsgálat szerint a cukorbetegség kialakulásában nem csak a táplálkozási és mozgási szokások játszanak kulcsszerepet, hanem a szervezetbe kerülő különféle nehezen lebomló (perzisztens) anyagoknak is számottevő a jelentősége.
A XXI. század népbetegségének is tartott cukorbetegség 2-es változata a felmérések szerint a 35 évnél idősebb amerikai őslakosság több mint felét érinti.
Bár a betegség kialakulásában fontos szerepet játszik az egészségtelen életmód, már számos tanulmány talált összefüggést a szervezetbe kerülő perzisztens anyagok (például: PCB, dioxin, DDT) mennyisége és a betegség kialakulásának valószínűsége között.
Kanadában a betegség gyakoriságát mutatja, hogy nem ritkán gyermekeknél is kimutatják. A cukorbetegség „központjának” Kanadában egy Észak-Ontarióban lévő 2500 lakosú indiánrezervátum tekinthető, ahol a lakosság 26 százalékát érinti a betetgség.
A környező területek lakosságánál szintén magas a megbetegedés aránya. Ezeken a területeken már korábban ismertté vált, hogy a környezet az ipari tevékenység miatt erősen szennyezett. A térségben az emberek vérében is az átlagosnál lényegesen magasabb a perzisztens anyagok koncentrációja.
Egy kutatócsoport szerint azon emberek, akiknek a vérében a legmagasabb a szennyező anyagok mennyisége, közel 40-szer nagyobb valószínűséggel válnak cukorbeteggé, mint azok, akiknek a szervezetében a legalacsonyabb a káros vegyületek koncentrációja.
Egy másik felmérés szerint a szervezetbe jutó dioxin több mint 90 százaléka az állati eredetű élelmiszerekkel jut a szervezetünkbe. A számításokat az is alátámasztja, hogy az állati eredetű ételeket nem fogyasztó vegánoknál a legalacsonyabb a perzisztens anyagok jelenléte.
A mérgező vegyületek tulajdonságai miatt az újszülöttek szervezetében a legnagyobb az arányuk, és az anyatej is viszonylag szennyezettnek tekinthető.
A cukorbetegek aránya világviszonylatban egy arizonai indiánrezervátum lakosainál a legmagasabb, a 28 ezres népesség 70 százalékánál mutatták ki a betegséget.
A perzisztens vegyületek jelentőségét mutatja az is, hogy a vietnámi háborúban – a perzisztens anyagokkal szennyezett – Agent Orange lombtalanító kiszórásában részt vevő katonáknál több mint 2,5-szeresére nőtt az inzulinos kezelésre szoruló cukorbetegek aránya.
A kutatók szerint kevesebb állati zsiradék fogyasztásával csökkenthetők a kockázatok. Szintén hatékony lenne, ha sikerülne csökkenteni az állati termékek szennyezettségét, ennek megvalósítása azonban az elszennyezett környezet miatt szinte lehetetlen.

(The Dominion)

A gyermekek védelmének környezetegészségügyi vonatkozásait kutató intézet (CCCEH, Columbia Center for Children’s Environmental Health) vizsgálatai szerint a magzati korban a szervezetbe kerülő PBDE égésgátló anyag hatással van a gyermekek idegrendszeri fejlődésére.
A háztartási cikkeket gyakran kezelik a hormonális hatású égésgátló vegyülettel. Az emberi szervezetbe a káros anyag egyrészt az élelmiszerek szennyeződéseként, másrészt az épületekben lévő por belélegzése által jut be.
A vizsgálatok szerint azon egy és hat év közötti gyermekek, akiknek köldökzsinórvérében magasabb volt a PBDE koncentrációja gyengébben teljesítették a szellemi és fizikai fejlettséget mérő teszteket. Különösen nagy volt az eltérés a négyéves gyermekeknél, ahol a leginkább érintett csoportban a szóbeli és az általános intelligenciahányados 5,5–8 ponttal volt alacsonyabb.
A kutatócsoport vezetője szerint az eredmények összhangban állnak a korábbi állatkísérletek tapasztalataival. A kutatók szerint az észak-amerikai népesség szervezetében magasabb koncentrációban fordul elő az anyag, mint például az európai lakosságnál.
Az eredmények igazolják, hogy szükséges a mérgező anyagok szervezetbe kerülésének megelőzése.
A vizsgálatok során figyelembe vették az intelligenciát befolyásoló további tényezők (például az anya IQ-ja, életkora és dohányzási szokásai; illetve az esetleges koraszülöttség és az anyatejes táplálás hossza) hatásait is.
Az eredeti cikk itt érhető el.
(Columbia Center for Children’s Environmental Health)
 

A Greenpeace a korábbi évekhez hasonlóan idén is értékelte a számítástechnikai eszközök gyártóinak környezeti szemléletét. A vizsgálat során figyelembe vették az egyes vállalatok vegyianyag-politikáját, energiafelhasználási, illetve hulladékkezelési gyakorlatát.
A felmérés eredményei alapján az elektronikai ipar az elmúlt időszakban, ha kis mértékben is, de környezetkímélőbbé vált. A Greenpeace szerint a kockázatos anyagok kivonásában az Apple, a Sony Ericsson és a Nokia jár az élen, míg a felhasznált anyagok szempontjából egy HP gép tekinthető a legbiztonságosabbnak.
A Samsung, bár célként fogalmazta meg a kockázatos anyagok kivonását termékeiből, nem jelölt meg céldátumokat, illetve korábbi ígéreteit sem tartotta, ezért azt a nemzetközi szervezet rossz példaként emelte ki.
A pontozási rendszerben a Nintendo és a Microsoft kapta a legalacsonyabb értékeket.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A vizsgált vállalatok rangsora itt érhető el.
(Greenpeace, ENDS Europe DAILY)
 

Norvég vizsgálatok szerint a különféle szennyezők együttesen lényegesen erősebben károsítják az agyműködését, mint külön-külön. A kockázatbecslések során az egyes vegyületek potenciális hatását egyesével értékelik, de a valóságban egyszerre több káros anyag kerül a szervezetbe. A vegyületek hatása lehet additív (összeadódó – 1+1=2), szinergikus (erősítő – 1+1>2), vagy antagonisztikus (gyengítő – 1+1<2).
A norvég vizsgálatok során három gyakori szennyezőanyag-csoport (metilhigany, PCB-k, bromózott égésgátlók) hatását vizsgálták az agy egyik ingerületátvivő anyagára. Az anyagok kiválasztásánál szempont volt, hogy azok az agy működését feltételezhetően azonos módon befolyásolják.
A patkányok agyán végzett vizsgálatok során megállapították, hogy a szennyezőanyagok az additív hatások miatt együttesen nagyobb hatással vannak az agy működésére. A hatások pontosabb felméréséhez további vizsgálatokra van szükség.
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a hatásbecslések során nem lehet figyelmen kívül hagyni a környezeti szennyezők jelenlétének hatását, mivel ezek jelentősen befolyásolják egy-egy újonnan a szervezetbe kerülő anyag hatását.
A Toxicological Sciencesben is megjelent tanulmány összefoglalója itt olvasható.
(Environmental Helath News)

Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei december 22-i brüsszeli ülésükön hangot adtak aggodalmuknak, mivel nem érzik biztosítottnak a környezet és az emberi egészség védelmét a kockázatos vegyi anyagok együttes hatásai ellen. A leginkább a hormonális hatású anyagok jelenlétét tartották problémásnak.
Az aggodalmak ellenére a résztvevők nem fogadtak el döntéseket a mesterséges anyagok együttes káros hatásainak csökkentése érdekében.
Az európai környezet- és fogyasztóvédelmi civil szervezetek örömmel fogadták, hogy a miniszterek is felismerték az anyagok úgynevezett „koktél-hatásának” jelentőségét, de arra is felhívták a figyelmet, hogy azonnali lépésekre van szükség a szervezetünket érő káros hatások csökkentése érdekében.
A kockázatos anyagok biztonságosabb alternatívákkal való felváltása azért szükséges, mivel a hormonrendszer működését zavaró mesterséges anyagok növelik a születési rendellenességek, a here- és a mellrák, illetve férfiaknál a terméketlenség kialakulásának esélyét.
Az aggodalmak ellenére az EU miniszterei mindössze az Európai Bizottságot hívták meg, hogy készítsen egy jelentést a hatályos uniós szabályozás hiányosságairól és a szükséges módosítási lehetőségekről. A jelentés elkészítésének határideje 2012, így még évek fognak eltelni a konkrét javaslatok vitái előtt.
A civil szervezetek szeretnék, ha a lakosság egészségének és a környezet védelme érdekében az együttes hatások kivédésére a Bizottság konkrét módosító javaslatokat készítene a jelenlegi szabályozáshoz.
Az eredeti sajtóanyag itt olvasható (angol nyelven).
(Nemzetközi civil szervezetek közös sajtóanyaga)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által összehívott nemzetközi szakértői csoport a higany fogászati célú felhasználásának megszüntetését javasolja. A környezetvédő civil szervezetek üdvözlik a korlátozására tett javaslatot, hiszen az egy lépés a környezetterhelés csökkentésére.
Az egyeztetésen bemutatott előadásokból nyilvánvaló, hogy a higanymentes töméseket már több fejlődő országban elterjedten használják, így a gyakorlat már meghaladhatja a politikai döntéseket – mondta Elena Lymberidi-Settimo az EEB (Európai Környezetvédelmi Iroda) higanymentesítési kampányának (Zero Mercury Campaign) koordinátora.
 Az ajánlás elfogadása előtt 70 civil szervezet közös levélben kérte a WHO-t, hogy mielőbb készítse el a higanytartalmú fogtömőanyagok betiltásának ütemezését.
A WHO a 2005-ben elfogadott higannyal kapcsolatos jelentésében már leírta, hogy a „Higany erősen mérgező, különösen metil-higany formában. A vizsgálatok szerint a higany esetén nem ismert olyan határérték, mely alatt biztosan nincsenek káros hatások”.
A civil szervezetek közös levele a higanytartalmú fogtömőanyagok mielőbbi korlátozásáért itt olvasható.
A civil szervezetek közös sajtóközleménye itt olvasható.
(Zero Mercury Campaign)

Azok a kisfiúk, akik a magzati fejlődés során nagyobb mennyiségű hormonális hatású mesterséges anyaggal találkoztak, kisebb valószínűséggel fognak fiús játékokkal játszani. Az érintett kisfiúk nemcsak kevesebbet játszottak kisautóikkal, de a durvább játékokban is ritkábban vettek részt.
Már korábbi kutatások igazolták, hogy a hormonális hatású mesterséges anyagok megzavarhatják a fiúk fejlődését, és növelik a terméketlenség kialakulásának esélyét, de a legfrissebb amerikai jelentések szerint a gyermekek viselkedését is befolyásolják.
Az EU már korábban betiltotta több műanyagadalékként használt ftalát kozmetikumokban és a játékokban való felhasználását, de a kismamák szervezetébe a mai napig bekerülnek ezek az anyagok a PVC anyagú berendezési tárgyakból (például PVC-padló).
A vizsgálat során a Rochester Egyetem kutatói a terhesség 28. hetében lévő kismamák vizeletmintái alapján állapították meg, hogy a magzatok milyen ftalátterhelésnek vannak kitéve. A vizsgálatban a 74 fiú és a 71 lány viselkedését 4 és 7 éves koruk között figyelték meg a kutatók.
A vizsgálatok szerint két gyakran használt ftalát a DEHP és a DBP magasabb koncentrációja a kisfiúk esetén nagymértékben csökkentette az olyan „fiús” játékok használatát, mint például a kisautó, vagy a vonat, míg a kislányoknál nem figyeltek meg eltéréseket.
A kutatók szerint a ftalátok a fejlődés szempontjából kritikus időszakban (a terhesség 8. és 24. hete között) csökkentették a fiúmagzatokban a tesztoszteron mennyiségét. A hormonális hatás a nemi szervek mellett az agy fejlődését is befolyásolta.
Egyes szakértők meghatározó problémának tekintik a vizsgálatok eredményét, míg mások szerint a viszonylag kevés vizsgálat miatt az eredményeket fenntartással kezelnék.
Az International Journal of Andrology szaklapban megjelent tanulmány itt érhető el (angol nyelven).
(BBC)

Európa négy országában vizsgálta karácsony előtt az élelmiszereket a Növényvédelmi Akcióhálózat*. Összesen 51 fejes salátát és 47 mandarint elemzett Bulgáriában, Hollandiában, Szlovákiában és Magyarországon.

A vizsgálatok során egy bolgár Metro áruházban vásárolt saláta volt a legszennyezettebb. A minta öt különféle hatóanyagot tartalmazott. Az Európai Unióban betiltott hormonális hatású vinklozolin mellett a határértéknél 61-szer nagyobb koncentrációban fordult elő a thiophanate-methy nevű lehetséges rákkeltő anyag, és a karbendazim mennyisége is több mint kétszer magasabb volt a határértéknél. Ennek a gombaölőnek a használatát mutagén hatása miatt az új uniós növényvédőszer-szabályozás értelmében hamarosan be kell szüntetni.
A Hollandiában árusított mandarinok átlagosan három különböző szermaradékot is tartalmaztak, sőt az egyik minta az egész unióból kitiltott, idegrendszert károsító dicofolt is tartalmazott. Általában jellemző volt az elavult, egészségünkre kockázatot jelentő vegyszerek jelenléte.
Érdekes módon a legtisztább termékeknek a Szlovákiában vásárolt spanyol saláták bizonyultak, melyek kivétel nélkül permetszermentesek voltak. Az egyetlen szlovák származású salátában viszont hét féle vegyszermaradék is volt, köztük a már részben korlátozott, hormonrendszert károsító bifentrin.
Egyrészt örömteli, hogy a közel száz mintában csak egy esetben fordult elő határérték feletti szennyezettség, de meg kell említeni, hogy az Európai Parlament 2008-ban hozott döntésével az egyes tagországok által korábban megállapított határértékeket „harmonizálta”, ami a gyakorlatban a határértékek nagymértékű emelését jelentette.
Különös aggodalomra ad okot, hogy egy-egy minta jellemzően több különféle permetszert tartalmazott, hisz ezek együttes egészségügyi hatásáról még a legjobb szakértők sem tudnak semmi bizonyosat mondani.
A Magyarországon beszerzett két minta kivételével az összes vizsgált mandarinból ki lehetett mutatni szermaradékot. Sőt a többi országban beszerzett minták több mint 90 százaléka többféle szert is tartalmazott. Egy holland mandarinmintában 6 féle vegyszer volt.
Simon Gergely, a Növényvédelmi Akcióhálózat Európai Tagozatának projektfelelőse szerint az eredmények alapján erősíteni szükséges a beérkező termékek ellenőrzését, hisz az EU-n belül szabadon áramló zöldségekben és gyümölcsökben, mint a példa is mutatja, könnyen lehetnek egészségkárosító anyagok.

A magyar minták az Auchan, a Spar, valamint a Penny Market üzleteiből származtak az ország mind a hét régiójából. Az összes Magyarországon vásárolt minta megfelelt a hatályos uniós jogszabályoknak.
A Magyarországon vett 18 salátaminta mindegyike hazai eredetű volt, mintegy 15 százalékukban (3 minta) nem volt kimutatható szermaradék, a minták közel felében viszont több hatóanyag is jelen volt. A három kereskedelmi lánc termékeinek szennyezettsége csak kis mértékben tért el egymástól, azonban a Penny Market árui voltak a legtisztábbak. A két észak-magyarországi mintában nem volt kimutatható szermaradék.
A többségében Spanyolországból származó mandarinminták a salátához hasonló szennyezettségűek voltak. A 2 permetszermentes termék mellett szintén közel 50 százalékos volt a többféle hatóanyagot is tartalmazó gyümölcsök aránya. A mandarin esetén a három bolthálózat és a régiók között nem volt számottevő szennyezettségbeli eltérés.
A hazai minták szennyezettsége hasonló volt a 2007. évi hatósági vizsgálatok eredményeihez. Azonban sajnálatos, hogy a 2008. évi vizsgálatok összefoglaló értékelésének nyilvánosságra hozatala a növényvédelmi hatóság munkájának „racionalizálása” (vagyis leépítése) közepette, úgy tűnik, feledésbe merült.
Pál János, a Levegő Munkacsoport témavezetője elmondta: a kockázatok csökkentése érdekében javasolt, hogy ökológiai, esetleg integrált gazdálkodásból származó terméket válasszunk. Jellemzően a hazai szezonális áruk is kisebb permetszer-tartalmúak. A felhasználás előtt a permetezett termékek mosásával, illetve meghámozásával a szermaradványok jelentős része eltávolítható.
A Levegő Munkacsoport szeretné elérni, hogy a nyugat-európai kereskedelmi láncok gyakorlatához hasonlóan a hazai vállalatok is tegyenek önkéntes vállalásokat termékeik permetszer-tartalmának csökkentésére. Ez a lépés a fogyasztók biztonságának és bizalmának növelése mellett a gazdálkodók felé is jelezné, hogy érdemes a környezetkímélő gazdálkodási módszereket alkalmazni.

A hazai minták elemzése a Levegő Munkacsoport KEOP-6.1.0/B-2009-0003 számú vegyi anyag kampánya keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A vizsgálat eredményeinek összesítő táblázata itt érhető el.

* A Növényvédőszer Akcióhálózat (Pesticide Action Network, PAN) 1982-ben alakult azzal a céllal, hogy kiszorítsa a káros, veszélyes növényvédő szereket és helyette fenntartható, alternatív módszereket és anyagokat javasoljon a növényvédelemben. Jelenleg a világ öt kontinensén 90 országban 600 tagszervezettel működik. Magyarországi tagszervezete a Levegő Munkacsoport.

(Levegő Munkacsoport)

A dán környezetvédelmi hatóság (EPA) megvizsgálta a kétévesnél fiatalabb gyermekek egészségügyi kockázatainak nagyságát. A felmérés során a legnagyobb kockázatot jelentő, jellemzően az élelmiszerekkel is érintkező tárgyakra összpontosítottak, de figyelembe vették a beltéri levegő, illetve por veszélyesanyag-tartalmát is.
A kockázatbecslés során több hormonális hatású anyag – például a ftalátok, a parabének, az azolfungicidek és a biszfenol A – kockázatait is becsülték.
A felmérés során 12 termékcsoport veszélyes vegyianyag-tartalmát, és annak kijutási esélyét értékelték. A kockázatokat a nyári és a téli időszakban jellemző kitettségre is kiszámították. Az egyes termékcsoportokban 5-5 különböző árut vizsgáltak.
A vizsgálatok szerint egyes, a veszélyes anyagokat nagy mennyiségben tartalmazó termékek számottevő kockázatot jelentenek a kétéveseknek. Ilyenek például a magas dibutil-ftalát tartalmú műanyagcipők.
Problémát okozhatnak a férfi nemi hormonok működését akadályozó anyagokká bomló, jellemzően az élelmiszerekkel a szervezetbe kerülő dibutil-ftalát, a dioxin, illetve a PCB-k. Más anyagok, mint például a kozmetikai cikkekben (például különféle krémek, olajok) tartósítószerként használt parabének a női nemi hormonok működéséhez hasonló anyagokká alakulnak.
Az eredeti cikk és a teljes jelentés itt érhető el (angol nyelven).

(Swedish Society for Nature Conservation)

Huszonöt éve, 1984. december 3-án az indiai Bhopalban negyven tonna metil-izocianát gáz szivárgott ki az Union Carbide növényvédő szereket (peszticideket) gyártó üzeméből, a világ egyik legsúlyosabb vegyi katasztrófáját okozva. A szivárgás következtében közel 8.000 ember azonnal és legalább további 20 000 ember néhány éven belül meghalt. Körülbelül félmillió embert érintett a szennyezés és több mint 120 000 környékbeli szenvedett maradandó károsodást. A napokban közzétett független felmérés szerint  Bhopal környékén még negyed századdal a baleset után is jelentős szennyezés mérhető.

A Növényvédelmi Akcióhálózat (PAN, Pesticide Action Network), egy környezetvédő világszervezet december 3-át, a bhopali katasztrófa évfordulóját a Peszticidmentesség napjává nyilvánította. Az emléknap fő üzenete, hogy meg kell szabadulnunk a legveszélyesebb növényvédő szerektől – hangsúlyozta Simon Gergely, a PAN Európai Tagozatának elnökségi tagja, a Levegő Munkacsoport programfelelőse. Az EU idén elfogadta azt a rendeletet, amely kimondja, hogy az egészségünkre kiemelkedően káros, rákkeltő, gén- és hormonrendszert károsító peszticideket ki kell vonni a forgalomból. A zöld szervezetek szerint azonban félő, hogy a nagy gyártók halasztásokat fognak kiharcolni, és így még évtizedekig használatban maradnak e káros vegyszerek, szennyezve élelmiszereinket és a környezetet.

A PAN hazai tagszervezete, a Levegő Munkacsoport szerint bár napjainkban a szigorodó szabályozás miatt a baleseti kockázatok csökkentek, a hosszabb távú káros hatások továbbra is veszélyeztetik egészségünket. Jelentősek a bizonytalanságok a szerek hosszú távú hatásaival kapcsolatban. Aggodalomra okot adó dán vizsgálati eredmények miatt az Európai Tanács decemberben fog tárgyalni arról, miként lehet csökkenteni a mesterséges vegyületeknek a környezetet és az emberi egészséget károsító felhalmozódó (kumulatív) hatását. Pál János, a Levegő Munkacsoport témavezetője szerint jelenleg a legnagyobb egészségügyi kockázatot az emberi szervezetbe kerülő hormonális hatású anyagok okozzák. Több vizsgálat igazolta, hogy az emberi szervezetbe kerülő mesterséges anyagok növelik a hormonális eredetű megbetegedések kialakulásának esélyét. A téma fontosságára való tekintettel a Levegő Munkacsoport más környezetvédelmi civil szervezetekkel együttműködésben levélben kérte hazánk képviselőjét, hogy a Tanács ülésén teremtsék meg egy szigorú, a megelőzést előtérbe helyező szabályozás alapjait.

PAN tagszervezetek tevékenységei világszerte a Peszticidmentesség napján itt érhetőek el.

 

Európai fogyasztó- (BEUC) és környezetvédelmi civil (EEB) szervezetek üdvözölték, hogy az EU új ökocímkéket vezetne be a fatermékekre és a padlószőnyegekre. A szervezetek szerint azonban az EU ökocímke-tervezete számos ésszerűtlenséget tartalmaz, hiszen a tervezet nem elég szigorú a faanyagok lehetséges származásával kapcsolatban, nem zárja ki a leginkább veszélyes anyagok használatát.
A szervezetek szerint az ökocímkézett termékek előállításakor nem lehetne engedélyezni az égésgátló anyagok használatát, azok környezeti és egészségügyi kockázatai miatt. Amennyiben a teljes tiltás nem lehetséges, a halogénezett vegyületek használatának korlátozása is elfogadható lenne a civilek számára.
A tervezetben nem került kizárásra a textíliák előállítása során a mérgező anyagok használata.
A ftalátok jelenléte is problémás lenne ezen termékekben, így ezek kizárását is szeretné elérni a szövetség. A műanyaglágyításra használt vegyületeket korábban már betiltották az ökocímkézett lakkokban, festékekben és lábbelikben.
Az EEB és a BEUC képviselői szerint a különféle irtószerek (biocidok) alkalmazását is csak indokolt esetben kellene engedélyezni.
A szervezetek sajnálattal tapasztalták, hogy a korábbi tervezetekben lévő, a fa termékekre vonatkozó szigorúbb formaldehid-kibocsátási értékeket kétszeresére emelték. A határérték emelésének oka nehezen magyarázható, hiszen a piacon lévő termékek többsége a szigorúbb értéknek is megfelelt volna. A rákkeltő formaldehid az egyik legfontosabb beltéri levegőszennyező anyag.
A civil szervezetek sajnálattal látják, hogy a tervezet nem zárta ki a PVC alkalmazását a fa padlóburkoló termékek előállítása során. Tekintettel a PVC használatának és ártalmatlanításának problémáira elfogadhatatlannak tartják, hogy a PVC jelen lehessen az ökominősítésű termékekben.
A szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy az ún. legnagyobb aggodalomra okot adó anyagokat (Substances of Very High Concern, SVHC) nem zárták ki a felhasználható anyagok köréből.
A civil szervezetek állásfoglalása itt érhető el.
(BEUC, EEB)
 

Az utóbbi években a világ számos pontján jelentősen csökkent a méhállomány, Nagy-Britanniában a méhcsaládok ötöde nem élte túl a legutóbbi telet. A pusztulások okai még nem bizonyítottak.
Az ízeltlábúak védelmével foglalkozó brit szervezet, a Buglife és a környezetkímélő gazdálkodással foglalkozó Soil Association szervezetek által végzett kutatás szerint az elhullások egyik oka a neonikotinoid típusú rovarirtó szerek használata.
A neonikotinoidokat Nagy-Britanniában jellemzően az olajrepce és a cserepes növények előállítása során használják. A szisztemikus hatású vegyület a védendő növény sejtjeibe kerül, így a vásárolt növényekkel a méreg a kertekbe kerül.
A hatóanyagot több EU-s tagállamban (így Francia- és Németországban) is betiltották a méhekre gyakorolt feltételezhető hatások miatt.
A szervezetek felmérésük során összegezték a korábbi kutatási eredményeket, mely szerint a neonikotinoidok idegrendszeri hatásukkal károsan befolyásolják a méhek életciklusát és egészségét.
A Soil Association vezetője szerint a beporzó rovarok eltűnése többmillió fontos kockázatot jelent a termelőknek.
A gyártót képviselő Julian Little szerint egy hatóanyagot csak akkor engedélyeznek, ha nincs hatással a beporzó rovarokra. A gyártó szerint a permetszer kivonásával a károsítók jelentenének problémát.
Olaszországi tapasztalatok szerint a neonikotinoidok használatának felfüggesztését követően a méhek visszatértek a korábban elhagyott térségekbe.
Egy multinacionális növényvédőszer-gyártó már elismerte a beporzók fogyatkozása miatti aggodalmakat, így azok állományának megerősítését célzó programot indított. A program az EU legjelentősebb mezőgazdasági termelő országait (7 db) érinti, az új csatlakozók közül csak hazánkat vették be a programba.
A Syngenta beporzó rovarokért tett kezdeményezéséről itt olvashatnak (angol nyelven).
(The Daily Telegraph)

Amerikai kutatások szerint azoknál a kertészeknél, gazdálkodóknál és rovarirtóknál, akik munkájuk során növényvédő szerekkel is dolgoznak, 80 százalékkal gyakrabban alakul ki a Parkinson-kór.
A vizsgálatok során megállapították, hogy különösen nagy kockázatot jelent a 2,4-D és a paraquat hatóanyagú gyomirtók, illetve a permethrint tartalmazó rovarirtók használata. Ezek alkalmazása háromszorosára növeli az idegrendszeri megbetegedés kialakulásának esélyét.
Laboratóriumi vizsgálatokban az említett mérgek károsították a dopamin előállításáért felelős sejteket, zavarva az izomok működtetését.
A paraquat használatát néhány évvel ezelőtt tiltották be az EU-ban, de a 2,4-D és a permetrin a mai napig elérhető a kereskedésekben.
A felmérés során 519 Parkinson-kóros és 511 egészséges embert kérdeztek meg korábbi munkakörülményeikről, és a vegyi anyagoknak való kitettségükről. A vizsgálatban résztvevők közül összesen 44 Parkinson-kóros és 27 egészséges ember dolgozott növényvédő vagy rovarirtó szerekkel.
A másféle vegyi anyagok (például festékek) jelentette munkahelyi kitettség nem növelte észlelhetően a megbetegedés kialakulásának esélyét. Azon gazdálkodók megbetegedéseinek aránya sem volt magasabb az átlagosnál, akik munkájuk során nem találkoztak a növényvédő szerekkel.
A kutatók továbbá felhívták a figyelmet, hogy a vizsgált irtószerek csak az egyik kiváltó okai a megbetegedésnek, és a mezőgazdasági területek közelében élőket is érintheti a permetszerek hatása.
Korábbi vizsgálatok szerint a Parkinson-kóros emberekben jellemzően magasabb a már betiltott rovarölő szer, a lindán koncentrációja, mint az egészségesekben.

 (The Daily Telegraph)

Több mint tíz hónappal a jogszabály európai parlamenti szavazása után októberben hivatalossá vált a növényvédő szereket szabályozó új uniós rendelet és irányelv. A Levegő Munkacsoport üdvözli az új jogszabályokat, és reméli, hogy azok hatályba lépése után, célkitűzéseiknek megfelelően jelentősen csökken az élelmiszerekben található veszélyes vegyszerek mennyisége. Jelenleg a hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök több mint 40 százaléka növényvédő szerekkel szennyezett, és több forgalomban lévő permetszer lehetséges rákkeltő, vagy károsítja a hormonrendszert. Az új jogszabályok célja a lakosság egészségének megóvása.
Az új rendelet értelmében fokozatosan eltűnhetnek az élelmiszerekből a rákkeltő, a mutagén, a szaporodási képességeket, valamint a hormonháztartást károsító hatóanyagok. A fenntartható növényvédelmi gyakorlat kialakulása érdekében előnyben kell részesíteni a vegyszermentes megoldásokat. Jelentősen szigorítják a vegyszeres növényvédelmet a köz- és lakóterületen, valamint a Natura 2000 természetvédelmi területeken és korlátozzák a légi permetezés alkalmazásának lehetőségeit is. A jogszabályok 18 hónap múlva lépnek életbe a tagországokban.
Az új irányelv előírja, hogy minden országban az érdekeltek bevonásával Nemzeti Akciótervet kell készíteni arról, hogy miképp lehet az adott országban csökkenteni a növényvédő szerek jelentette kockázatokat.

(Vegyi anyag hírlevél - 2009. október)

Környezetvédő civil szervezetek vizsgálatai szerint a műanyag lábbelik jelentős mennyiségű egészségkárosító anyagokat tartalmaznak. A felmérés szerint a cipők használata a bennük lévő vegyületek miatt hosszú távon egészségügyi kockázatot jelent.
Egy svéd szervezet (Swedish Society for Nature Conservation, SSNC) vizsgálta be a fejlődő országokból származó lábbeliket. A cipők a Fülöp-szigetekről, Indiából, Indonéziából, Tanzániából, Ugandából és Svédországból származtak.
A vizsgált 27 mintából 17 esetben találtak dietil-hexil-ftalátot (DEHP), egyes esetekben más ftalátvegyületeket is kimutattak. A PVC adalékanyagaként használt ftalátok számos egészségkárosító hatást okozhatnak, mint például a terméketlenség, a hormonális és a születési rendellenességek, valamint a daganatos megbetegedések.
A vizsgált lábbelik a nemzetközi kereskedelemmel a világ minden országába eljutnak.
A káros hatások elsősorban hosszú távon jelentkezhetnek, a veszélyes anyagokat tartalmazó lábbelik viselése növeli a megbetegedések kockázatát. A legnagyobb kockázatnak a gyártásban részt vevő munkások vannak kitéve. A felhasznált adalékanyagok előbb-utóbb a környezetbe jutnak, rontva annak állapotát.
A legnagyobb (23%-os) koncentrációban egy dél-afrikai lábbeliben találták meg a DEHP-et. A hormonális hatású vegyület egyike azon hét vegyületnek, melyeket az EU felvett a különös aggodalomra okot adó anyagok listájára (SVHC).
Egyes lábbelik a ftalátok mellett más veszélyes anyagokat is tartalmaztak, mint például a poliaromás szénhidrogének (PAH) vagy a nehézfémek.
A felmérés szerint a lábbelikben a veszélyes vegyi anyagok jelenléte nem függ a gyártás helyétől vagy a termék piaci árától.
A felmérésben résztvevő szervezetek a hétköznapi termékekben lévő veszélyes anyagok jelenlétére szeretnék felhívni a figyelmet. A kutatási eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztók a biztonságosabb árukat keressék, és a gyártók felismerjék az emberek egészsége és a környezet megóvása iránti felelősségüket.
A környezetvédő szervezetek szerint szükséges a jelenlegi jogszabályok szigorítása, és a kockázatos anyagok forgalomból való kivonása.
(Swedish Society for Nature Conservation)

Francia vizsgálatok szerint már egyes eltérő hatásmechanizmusú hormonális hatású anyagok együttes szervezetbe kerülése hosszú távon kis mennyiségek esetén is egészségkárosodást okozhat.
Patkányokon végzett vizsgálatok alapján a természetes eredetű (fitoösztrogén) szójában jelen lévő genisztein és a korábban gombaölő szerek hatóanyagaként használt antiandrogén hatású vinklozolin már alacsony (1 mg/kg) napi bevitel mellett is jelentősen befolyásolta a nemi szervek működését és rontotta az állatok termékenységét. A hatás hasonló volt mintha csak vinklozolint juttattak volna a szervezetbe napi 30 mg/kg mennyiségben.
A vizsgálatban a szervezetbe juttatott genisztein mennyisége azonos volt az embereket érő terheléssel és a vinklozolin mennyisége is alacsonynak tekinthető.
Korábbi állatkísérletekből azonban ismert a genisztein pozitív hatása is, mivel csökkentette a prosztatarák kialakulásának esélyét.
(Environmental Health Perspectives)
 

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) nyilvánosságra hozta az EU területén 2007-ben az élelmiszereken végzett végzett növényvédőszermaradék-vizsgálatok eredményeit. Az eredményeket összefoglaló értékelés az EU-val szabadkereskedelmi egyezményben lévő országok (Izland, Norvégia) adatait is tartalmazza.
Összesen 350 különféle termék több mint 74 ezer mintáját értékelték a tagállamokban 2007-ben. A vizsgált minták száma 13 százalékkal magasabb, mint 2006-ban. A növekedés részben annak köszönhető, hogy 2007-ben már Bulgária és Románia adatait is figyelembe vették.
A vizsgált hatóanyagok száma szintén 13 százalékkal növekedett a megelőző évhez viszonyítva. Összesen 354 hatóanyagot mutattak ki a zöldség- és gyümölcsmintákból, míg a gabonatermékekben 72 hatóanyagot találtak.
A korábbi évekhez hasonlóan a hatósági minták 4 százalékának szennyezettsége haladta meg a határértékeket a határértékek uniós egységesítésének (jellemzően emelésének) eredményeként a következő években. A határértéket meghaladó minták a szúrópróbaszerű mintavételnél tapasztalható arányát növeli a célzott vizsgálatok köre, mely esetekben a korábbi eredmények alapján gyanús tételeket ellenőrzik. Az EU-ban termelt áruk esetén ritkábban (2,3 százalékban) fordult elő határérték-túllépés, mint a harmadik országokból importált élelmiszerekben (6,8 százalék).
Az EU-ban a bébiételekre igen szigorú határértékeket állapítottak meg, hiszen azokban legfeljebb 0,01mg/kg szennyeződés maradhat az egyes hatóanyagokból. A határértéknek a vizsgált minták 0,6 százaléka nem felelt meg.
Egyes országok külön értékelik az ökológiai termesztésből származó árukat is, ezekre nézve nincs külön határérték, de a termesztési körülmények miatt növényvédőszer-szennyezettségük alacsonyabb. A határértéket meghaladóan szennyezett minták aránya 1,2 százalék volt.
A többféle hatóanyaggal is szennyezett minták aránya az előző évtizedben szinte folyamatosan emelkedett, 2007-ben 26,2 százalék volt, mely már a megelőző événél kedvezőbb adat.
Az EU-ban minden évben végeznek azonos termékeken, azonos hatóanyagokat keresve összehasonlító vizsgálatokat az egyes tagországok hatóságai. A vizsgálatok alapján az értékelt kilenc kultúrából a leggyakrabban a zab- (3,8%), az őszibarack- (3,4%), az eper- és a salátaminták (2,9-2,9%) voltak határérték felett szennyezettek. A legritkábban a fejeskáposzta (a szermentes termékek aránya 81%), a zab (80%), a rizs (77%) és a póréhagyma (73%) tartalmazott növényvédőszer-maradékokat kimutatható mennyiségben. Csak az eper- (34%) és az almamintáknál (39%) volt 50 százaléknál kevesebb a szermaradékmentes minták aránya.
A vizsgálati eredmények értékelése során kockázatbecslési módszerekkel értékelték a lehetséges egészségügyi hatásokat. A hosszú távú hatások értékelésekor csak a diazinon hatóanyagnál nem sikerült kizárni az egészségkárosodás kialakulásának lehetőségét. 2008-tól azonban már nem lehet az EU-ban engedélyezni a diazinon hatóanyagú készítményeket, és az anyagra vonatkozó határértékeket is csökkentették.
A rövid távú (akut) egészségügyi hatások kiértékelésekor a legkedvezőtlenebb lehetőséggel, azaz szélsőségesen nagy fogyasztással és igen szennyezett termékkel számolnak. Ennél a kockázatbecslési módszernél 52 termék-hatóanyag kombinációnál lehet veszélyben a fogyasztók egészsége. Ebből a szempontból a kultúrák között a saláta fogyasztása jelenti a legnagyobb kockázatot. Az említett mérgezések kialakulásának esélye igen alacsony, hiszen extrém mértékben kell fogyasztani az igen szennyezett árukból. A problámás kombinációk nagyobb részénél, 29 esetben, már történtek lépések a kockázat csökkentése érdekében, a hatóanyag felhasználásának szigorításával illetve a határértékek csökkentésével.
A teljes jelentés és mellékletei az EFSA honlapján érhetőek el.

A DOW/Monsanto vállalatcsoport és az amerikai hatóságok ismerték a korábban háborús célokra használt Agent Orange egészségügyi hatásait, mivel azt „csak” ellenségre szórták. A permetszer alkotóit a mai napig alkalmazzák akár a kiskerti gyomirtásban is.
A vietnámi háború során az ellenség elrejtőzését megnehezítendő az erdőket lombtalanító permetszerekkel szórták be, az anyagból „természetesen” a helyi lakosságra és az amerikai katonákra is jelentős mennyiségű került.
A korabeli dokumentumok alapján a készítmény kijuttatásának felelősei – a gyártó vállalat, a kormányzat, és a katonai hatóságok – azonban hallgattak a már akkor is ismert súlyos egészségügyi hatásokról.
Korabeli levelekből kiderül, hogy tudták a Dow vegyipari vállalat vezetői, hogy az Agent Orange egyik összetevője a 2,4,5-T az emberre nézve bizonyítottan erősen mérgező dioxinnal szennyezett. A vezetés tagjai egymás között hangot is adtak annak az aggodalmuknak, hogy az egészségügyi hatások kiszivárgása esetén szigorítanák az anyag felhasználását, ami veszteséget jelentene a vegyipari vállalatnak, így a hallgatás mellett döntöttek.
A titkolódzás sikeresnek bizonyult, így a veszélyes készítményt hat éven keresztül szórhatták a háborús térségre. A szennyezések következtében a helyieknél bőrelváltozások jelentkeztek, és egyes területeken a mai napig magasabb a fejlődési rendellenességek előfordulási gyakorisága.
A feltételezhetően a harcokban használt Agent Orange miatt daganatos megbetegedésben szenvedő amerikai veteránok pert indítottak a gyártásért felelős Dow és Monsanto ellen, mivel a vállalatok eltitkolták az egészségügyi hatásokat.
Az adatok szerint a vegyipari vállalat nem változtatott a 2,4,5-T gyártási technológiáján – ezáltal biztosítva annak alacsonyabb dioxin-szennyezettségét – mivel a biztonságosabb terméket eredményező technológia lassabb és költségesebb lett volna, mint a korábban kialakított.
Több tanulmány bizonyította a dioxin igen erős mérgező hatását, azonban az érintett vállalatok támogatásával még 2004-ben is megjelentek olyan tanulmányok, melyek szerint az Agent Orange csak elenyésző hatást gyakorolhatott az amerikai katonákra.
Az Agent Orange másik hatóanyagát a 2,4-D-t a mai napig forgalmazza a Dow Chemicals, Magyarországon bárki által megvásárolható gyomirtóként, kiskerti használatra is, pedig régóta ismertek ennek is a káros hatásai. A vizsgálatok szerint a 2,4-D mutagén, teratogén, immunmoduláns, hormonális hatású anyag.

(Thanh Nien News)

A Levegő Munkacsoport három akciónapot és fórumot tartott a KEOP-6.1.0/B-2009-0003 számú „Vegyszerezett világ – kampány a fenntartható vegyi anyag használatért” című pályázatának keretében.
Az augusztus 27-29-én megrendezett eseményeket sorrendben Nyíregyházán, Miskolcon és Szegeden tartottuk. Az akciónapok során a városok központi terein állítottuk fel sátrunkat és infó standunkat, ahol válaszoltunk az érdeklődők kérdéseire, tanácsot adtunk vegyi anyagokkal és alternatívákkal kapcsolatosan, illetve bemutattuk ingyenes kiadványainkat és lehetőséget biztosítottunk azok elvitelére. Az érdeklődők feliratkozhattak elektronikus hírleveleinkre és vegyi anyag totót is kitölthettek, melyet a helyszínen kiértékeltünk.
Az akciónapokkal párhuzamosan fórumokat is szerveztünk, (Nyíregyházán a Városházán, Miskolcon a Tudomány és Technika Házában, Szegeden a SZIN Zöldszínterén) ahol Simon Gergely a hétköznapjainkban használt vegyi anyagokkal kapcsolatos kérdésekről, míg Pál János a növényvédő szerek kockázatairól, és a biztonságosabb lehetőségekről tartott előadást. Az előadásokon étkezést is biztosítottunk, illetve az előadást követően válaszoltunk az érdeklődők kérdéseire.

 

Ne jelentsen jelentős többlet légszennyezést a nemzeti ünnep – kérte levelében a Levegő Munkacsoport a Miniszterelnöki Hivatalt. Az augusztus 20-i tűzijáték ugyanis jelentős szennyezéssel terheli a főváros levegőjét. Magyarország egyébként is Európa egyik legszennyezettebb térsége.
A tűzijátékok színét gyakran nehézfém-vegyületek adják, amelyek ártalmasak az egészségre (károsítják az idegrendszert, valamint rákkeltők), továbbá a levegőt, majd a vizet és a talajt szennyezik. A pirotechnikai eszközökben a pajzsmirigyet és a magzati fejlődést károsító perklorát is található, mely a levegőt és a vizet szennyezi. A tűzijátékok során emellett a klórtartalmú anyagok égésekor rendkívül káros, rákkeltő dioxinok és furánok keletkeznek. A környezetvédelmi aggályok miatt az elmúlt években kifejlesztettek a környezetet kevésbé szennyező, korszerű pirotechnikai eszközöket. Ezen anyagok alkalmazásával lényegesen kisebb a tűzijáték szennyező füstje és perklorátra sincs szükség. Légszennyező anyagok helyett főleg nitrogéngáz keletkezik (ami eleve a levegő 78 százalékát teszi ki). A színt adó káros fémek is gyakorlatilag mind kiválthatóak (leszámítva a zöld színt biztosító, a tüdőt és a szívet is károsító báriumot). Az eddigieknél csupán 10-20 százalékkal kerülne többe a környezetet sokkal kevésbé szennyező tűzijáték. Ha azonban a társadalmi károkat is számítjuk, akkor ez utóbbi egyértelműen jóval olcsóbb.
A tűzijátékot szervező cég a Levegő Munkacsoport kérése ellenére semmiféle tájékoztatást nem adott a felhasználásra kerülő pirotechnikai anyagok összetételéről.
A Levegő Munkacsoport levelében arra kéri a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy haladéktalanul tájékoztassa az embereket, milyen kockázatnak teszik ki magukat a tűzijáték környezetében. Azt is kéri, hogy a jövőben az uniós zöld közbeszerzési elvek szellemében kizárólag környezetbarát tűzijátékot szervezzen.
A Miniszterelnöki Hivatalnak írt levél itt olvasható.

KÉMIAI BIZONYTALANSÁG – KÖZVÉLEMÉNY A VEGYI ANYAGOK EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAIRÓL

A Levegő Munkacsoport „Vegyszerezett világ” kampánya keretében közvélemény-kutatást készíttetett a lakosság mindennapi termékekben lévő mesterséges vegyi anyagokkal kapcsolatos hozzáállásáról.

KÓRHÁZI MELLÉKHATÁSOK
Egyes orvosi eszközök és gyógyszerek ftaláttartalma jelentősen növelheti az egészségügyi problémák kialakulásának esélyét.

EGYES „BPA-MENTES” CUMISÜVEGEKBŐL IS KIOLDÓDOTT A VESZÉLYES ANYAG
A kanadai egészségügyi hatóság kutatói biszfenol-A adalékanyagot (BPA) mutattak ki a „BPA-mentes”-ként árult cumisüvegekben tárolt folyadékból.

LEVEGŐVÉTEL NÉLKÜL IS ÁRT A SZENNYEZETT LEVEGŐ
Azon kismamáknak, akik nagyobb légszennyezésnek vannak kitéve, jellemzően gyengébb szellemi képességű gyermekei születhetnek.

LÉTEZIK KEDVEZŐ MELLÉKHATÁS IS
Amerikai vizsgálatok szerint egy gyomirtó szer olyan folyamatokat indít el egyes csemegekukorica-fajtákban, melynek eredményeként növekszik
abban a fogyasztó egészségét védő karotinoidok mennyisége.

-------------------------------------------------------------------------------------

KÉMIAI BIZONYTALANSÁG – KÖZVÉLEMÉNY A VEGYI ANYAGOK EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAIRÓL

A Levegő Munkacsoport a KEOP – 6.1.0/B-2009-0003. számú, „Vegyszerezett világ – kampány a fenntartható vegyianyag-használatért” című pályázat keretében 2009. július elején 3-a és 7-e között 1000 személyes közvélemény kutatást készíttetett a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézettel a vegyi anyagok egészségügyi hatásairól. A megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) szerint a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészséget. Mindössze 4 százalék vélekedik úgy, hogy a szintetikus anyagoknak nincs számottevő egészségügyi hatásuk. A válaszadók szerint a mesterséges anyagok a daganatos betegségek 40 százalékáért lehetnek felelősek, az összes megkérdezett közel negyede azonban 50 százaléknál is magasabbra becsülte ezt az arányt.
A megkérdezettek döntő többsége (84 százalék) úgy véli, hogy az élelmiszerekben található adalékanyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az ember egészségére. A kozmetikumokat, tisztítószereket összesen 58 százalék említette, a legnagyobb arányban a 18-29 év közöttiek és a diplomások (70, illetve 72 százalék). A műanyagokat 28 százalék említette, míg műszaki cikkekre csak 14 százalék, a bútorokra, szőnyegekre pedig mindössze 5 százalék gondolt. A Levegő Munkacsoport szerint ezért fontos a lakosság figyelmét felhívni arra, hogy a lakásban található termékek is sokszor veszélyes anyagok forrásai lehetnek. Az uniós „különös aggodalomra okot adó” anyagok listáján is például műszaki cikkekben, bútorokban, ruhákban található, a májat, az agyat és az ideg- és a hormonrendszert károsító, a szervezetben felhalmozódó brómozott égésgátlók illetve szaporodási képességeket károsító ftalátok szerepelnek.
A válaszadók többsége (58 százalék) a hivatalos statisztikákkal összhangban úgy véli, hogy a külföldről behozott import zöldségek és gyümölcsök több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a hazaiak. Szintén jól tudja a lakosság, hogy a legszennyezettebb a paradicsom, a paprika és a saláta, és a rendszeresen szennyezett gyümölcsökről (eper, szőlő, barack, narancs) is sokan hallottak. A válaszadók számottevő része ezen túl általánosságban is bizalmatlan a fejlődő országból származó, nem megfelelően ellenőrzött import terményekkel szemben, ami szintén összhangban van a hivatalos mérési eredményekkel. A lakosság átlagosan 12 százalékkal fizetne többet olyan mezőgazdasági terményekért, amelyek mentesek a káros vegyi anyagoktól. A megkérdezettek csupán 15 százaléka (a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók 21 százaléka, a 60 éves és idősebbek 25 százaléka) nem hajlandó, vagy nem képes többet fizetni egy hasonló, ám káros vegyi anyagoktól mentes terményért.
A felmérés alapján a hazai lakosság nem igazán bízik abban, hogy a jogszabályok megvédik őket a vegyi anyagok káros hatásaitól. A válaszadók ötöde szerint a jelenlegi szabályok egyáltalán nem garantálják a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságos
használatát, és további 41 százalék is inkább nem lát egészségügyi és környezeti szempontból törvényi garanciát. Az érdemi válaszok átlaga százfokú skálán 38 pont, és ez is inkább a lakosság bizalmatlanságát jelzi. A lakosság szerint elsősorban a gyártóknak kellene tennie a termékekben található vegyi anyagok biztonságos alkalmazásáért (84 százalék említette). Sokan említették azonban az ezzel foglalkozó állami szervek felelősségét is (52 százalék), valamint a kereskedőket, forgalmazókat (43 százalék, a községekben élők körében 51 százalék), illetve a politikai döntéshozókat (29 százalék, a diplomások körében 43 százalék). A médiára csak 12 százalék, a lakosság szerepére pedig
mindössze 8 százalék gondolt. A Levegő Munkacsoport ezért vegyi anyag kampányában a hazai kiskereskedelmi láncok vegyi felelősségét próbálja erősíteni, illetve szeretné, ha a hatóságok megfelelő kapacitással tudnák a termékek szennyezettségét ellenőrizni.
(Levegő Munkacsoport)


KÓRHÁZI MELLÉKHATÁSOK

A di-(2-etil-hexil)-ftalátot (DEHP) tartalmazó műanyagból készült infúziós rendszer növeli az epepangás (cholestasis) kialakulásának esélyét.
A PVC alapú infúziós szettek többségének akár 60 százalékát is a DEHP teszi ki. A számos szervet, közöttük a májat is bizonyítottan károsító vegyület könnyen kimutatható a szervezetbe kerülő oldatból. A DEHP a máj működésének megzavarásával elősegíti az epepangás kialakulását az ezzel a módszerrel táplált koraszülötteknél. A kutatók két 3 éves időszakban vizsgálták egy kórházban az epepangás kialakulási gyakoriságát a koraszülötteknél. Az első időszakban DEHP-et tartalmazó PVC-csöveket használtak, amit később PVC-mentes, így DEHP-et sem tartalmazó felszereléssel váltottak ki.
Az egyes időszakokban 30, illetve 46 gyereket kezeltek, az epepangás kialakulásának értékelése során az adatokat az egyéb ismert kiváltó okokat is figyelembe véve értékelték. A biztonságosabb eszközöknek köszönhetően a korábban 50 százalékos valószínűséggel kialakuló megbetegedés gyakorisága 13 százalékra csökkent. A statisztikai számítások alapján a DEHP tartalmú csövek 5,6-szorosára növelték az epepangás kialakulásának esélyét. A vizsgálatok alapján a kutatók az újszülöttek esetén különösen fontosnak tartják a biztonságosabb, PVC-mentes eszközök használatát. Egy másik kutatócsoport az orvosi kapszulák di-n-butil-ftalát (DnBP) tartalmú bevonatának a szervezetbe kerülését vizsgálták. A vizsgálatok alapján a kapszulák burkoló anyagában olyan sok ftalát található, hogy abból az európai hatóságok által meghatározott „elfogadható napi bevitel”-nél is több juthat a fogyasztók szervezetébe. Bár a vizsgált ftalátvegyület és annak bomlástermékei nagyrészt 1–3 nap alatt kiürülnek a szervezetből, de a hosszabb távú folyamatos bevitel eredményeként megemelkedik a koncentrációjuk, ami a hormonális hatás miatt egészségügyi kockázatot jelent. Állatkísérletek alapján a DnBP késlelteti a nemi szervek fejlődését. Korábban ismertté vált, hogy a ftalátvegyület lebontása az emberben eltér a vizsgált rágcsálókétól, emiatt a Bajor Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkatársai (Bavarian Health and Food safety Authority) önkénteseken vizsgálták a káros vegyületet tartalmazó kapszulák a vizelet összetételére gyakorolt hatásait. A megfigyelt személyeknek egy gyógynövénykészítményből kellett – a felhasználási útmutatónak megfelelő mennyiséget – napi három tablettával elfogyasztani, így szervezetükbe naponta mintegy 10 milligramm DnBP került.
A vizsgálatok szerint a szervezetből vizelettel kikerülő hormonális hatású vegyületnek illetve az ismert bomlástermékeinek háromnegyede egy nap alatt kiürült a szervezetből, és általában a harmadik napig volt kimutatható. Azonban a szervezetbe kerülő DnBP 20–30 százaléka nem került elő és feltehetően eddig ismeretlen módon átalakult. A vegyület legnagyobb része MnBP formában 24 óra alatt kiürült a szervezetből.
Említést érdemel, hogy a vegyület koncentrációja a kísérlet során 100-szorosára emelkedett a kontrollmintákhoz viszonyítva.
A vizsgálatokat végző tudósok szerint a 17 fő bevonásával kapott eredmények megerősítéséhez további vizsgálatokra van szükség, és javasolnák a kapszulák ftalátmentes előállítását a kockázatok csökkentése érdekében.
(PEDIATRICS Vol. 124 No. 2 August 2009, pp. 710-716, EnvironmentalHealthNews)


EGYES „BPA-MENTES” CUMISÜVEGEKBŐL IS KIOLDÓDOTT A VESZÉLYES ANYAG

A kanadai egészségügyi hatóság (Health Canada) kutatói biszfenol-A-t (BPA) mutattak ki olyan cumisüvegekben tárolt folyadékból, melyek a gyártó jelzése szerint BPA-mentesek voltak. A vizsgálatokat a polikarbonátból készült cumisüvegek közelgő betiltásának bejelentése után végezték, hiszen a gyártók gyorsan elárasztották „BPA-mentes” termékeikkel a piacot.
A hormonális hatású, így a termékenységi problémák, illetve a prosztata- és a mellrák kialakulását is elősegítő BPA a polikarbonát anyagú cumisüvegek alkotóeleme. A vizsgálati eredmények a hatóság munkatársait is meglepték, hiszen a BPA-t olyan műanyag cumisüvegekben is megtalálták, melyek előállításához elvileg nincs szükség az egészségkárosító vegyületre.
Bár a termékekben csak igen kis mennyiségű szennyező anyagot találtak, a témával foglalkozó kutatók szerint a gyártóknak felül kellene vizsgálniuk a gyártási folyamatot, hogy kiderüljön a szennyeződés oka.
(Winnipeg Free Press)


LEVEGŐVÉTEL NÉLKÜL IS ÁRT A SZENNYEZETT LEVEGŐ

Amerikai vizsgálatok szerint a levegő nagyobb szennyezettségének hatására csökken a gyermekek intelligenciája. New York két, jellemzően szegényebbek lakta negyedében (Észak-Manhattan, Dél-Bronx) 249 gyermek édesanyjának környezeti terhelését értékelték. A terhességük utolsó hónapjaiban lévő kismamákra 48 órára a levegő minőségét mérő műszert szereltek, így értékelve a szervezetüket a légzés során elérő
szennyeződéseket.
A megszületett gyermekeknek öt éves korukban megvizsgálták az intelligenciáját. A teszteken a legszennyezettebb területen élő kismamák gyermekei átlagosan 4–5 ponttal alacsonyabb eredményt értek el, mint a magzati korban légszennyezésnek kisebb mértékben kitett társaik.
A kutatás vezetője szerint az eltérés elég nagy ahhoz, hogy befolyásolja a gyerekek iskolai eredményeit. A vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy nem csak a környezetszennyező gyárak, hanem nagyvárosaink levegője is jelentős mértékben károsíthatja egészségünket.
Korábbi kutatások során már kiderült, hogy a magzati fejlődés során elszenvedett légszennyezettség hozzájárul a genetikai rendellenességek, a daganatos megbetegedések és az asztma kialakulásához, és a születési testsúly csökkenéséhez.
Feltételezhető, hogy a károsodásokat olyan, a placentán is átjutó vegyületek - mint például a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) - okozhatják, melyek a kipufogó gázok mellett a dohányfüstben is megtalálhatóak (a kísérletben résztvevő egyik kismama sem dohányzott).
A kutatás kiértékelése során más, a gyermek intelligenciáját befolyásoló tényezők hatását is figyelembe vették.
(Scientific American)


LÉTEZIK KEDVEZŐ MELLÉKHATÁS IS

Amerikai vizsgálatok szerint egy gyomirtó szer olyan élettani folyamatokat indít be a csemegekukoricában, melynek eredményeként a fogyasztók szemét védő anyagok képződnek. A mezotrion nevű természetes eredetű gyomirtó szerrel történt kezelés hatására a fiatal csemegekukorica-növényekben növekszik a több mint egy hónap múlva beérő szemek pigmenttartalma. A képződött pigmentek elfogyasztás után fontos szerepet játszanak a szem egészségének megőrzésében.
A kukoricában lejátszódó folyamatok még a kutatókat is meglepték, hiszen a vizsgálatok kezdetén teljesen más eredményeket vártak.
A mezotrion összezavarja a növény leveleiben a karotinoidok képzéséért felelős folyamatokat. Ez a színanyag nagyobb mennyiségban a sárgarépában és a sárgadinnyében található meg, de gyakorlatilag minden növényben képződik kisebb-nagyobb mennyiségben.
A vegyület a növényekben egyrészt a napsugarak hasznosításában, másrészt a túlhevülés elkerülésében játszik szerepet.
A mezotrion a kétszikű növények kifehéredését okozza, így elpusztítva azokat. A kutatók emiatt arra számítottak, hogy a gyomirtó szer a kukoricában is okoz majd némi károsodást, és visszaveti annak növekedését. A kezelések után a kukorica néhány hét múltán ismét erőre kapott, és ezt követően a rövid ideig gátolt pigmentképzés a normálisnál gyorsabb ütemben indult újra. A permetszer hatására a vizsgált fajták egy részénél a normálisnál 15 százalékkal magasabb lett a termésben a karotinoidok (lutein és a zeaxantin) koncentrációja.
Korábban is ismert volt a karotinoidok kedvező élettani hatása, többek között a zeaxantin a szem retinájának védelmében játszik fontos szerepet, és jelenlétével csökkenti az öregkori szembetegségek kialakulásának esélyét.
A kutatásban részt vevők fontosnak tartották megjegyezni, hogy ez a zeaxantin számottevő mennyiségben csak a kukoricában található meg, így koncentrációjának megemelkedése igen kedvező.
Az eredmények alapján megvizsgálják azt is, hogyan lehetne a zeaxantin szintjének még nagyobb emelkedését elérni, illetve más növényekkel is megkezdték a kísérleteket.
(ScienceNews)
 

 

 

Magyarországon még mindig széles körben használnak és forgalmaznak olyan szúnyogirtó szereket, amelyek súlyosan károsíthatják az emberek egészségét, és amelyek forgalmazását megtiltotta az Európai Unió. A Levegő Munkacsoport és a Tudatos Vásárlók Egyesülete a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához fordult, kérve, hogy járjon közbe a tilalom érvényesítése érdekében. Az ÁNTSZ ugyanis (amelynek fő feladata a lakosság egészségének védelme) továbbra is engedélyezi a forgalomból kivont szerek árusítását, használatát. Mivel az utóbbi időben a sajtóban a témával kapcsolatban több ellentmondásos nyilatkozat jelent meg, a Levegő Munkacsoport most részletesen ismerteti a tényeket.

 

Bár az EU több vegyületcsoportról megállapította, hogy mérgező, és rá is kerültek az EU: „Különös aggodalomra okot adó anyagok” listájára, mégis benne lehetnek a boltokban kapható termékekben. A letölthető mintalevéllel információt kérhetünk a boltoktól, hogy milyen EUs veszélyes anyag listán lévő anyag vannak a termékekeikben. A mintalevelet a boltok vevőszolgálatainál lehet leadni: www.levego.hu/letoltes/karosvegyszerek.doc.

 

Pár brómozott égésgátlót ugyan korlátozott az EU, ám a legtöbb a benne maradhatott a termékekben: matracokban, szőnyegekben, puha bútorrészekben, függönyökben, üléshuzatokban, ruhákban akár gyerek pizsamákon, műszaki cikkekben, lámpákban. Ezek az anyagok PBT-k, azaz nem bomlanak le a környezetben (perzisztensek), fölhalmozódnak a szervezetben (bioakumulatívak), és lehetséges mérgezőek (Toxikusak). A brómozott égésgáltók, ha belénk jutnak károsíthatják a májat, az agyat és az ideg- és a hormon rendszert. 2009-ben egy kínai ellenőrzés során kínai játékokban jelentősen az EU-s határérték felett találtak brómozott égésgátlókat.

 

A szaporodásért felelős szervekre mérgezők lehetnek a ftalátok (DEHP, DBP, BBP -Di-etilhexil-ftalát; dibutil-ftalát, benzil-butil-ftalát), melyekkel leggyakrabban, mint a PVC lágyítószerével találkozhatunk. Mivel bizonyított, hogy a szervezetbe jutó ftalátok összefügghetnek a gyermekek szaporító szerveinek fejlődési zavaraival és károsíthatják a hormonrendszert, az EU gyermekjátékokban betíltotta a ftalátokat. A korlátozás ellenére megtalálhatóak a következő termékekben: kozmetikumok, samponok, ápoló krémek, illatosító szerek, régebbi gyerekjátékok (az újakból már kitiltották), textíliák, szőnyegek, bútorok és ápolószereik, műanyag csomagolás, autóbelső, zuhanyfüggönyök és egyéb PVC-ből készült termékek.

 

,,Tudomásunk szerint nincs olyan IKEA termék, amely bármilyen, a
"REACH jelöltlistára (2008. október) javasolt", kiemelten aggodalomra
okot adó vegyi anyagot (SVHC) tartalmaz, kivéve az egyes elektromos
kábelekhez használt PVC-ben található ftalátokat. A kábelek esetében
találtak lehetséges alternatív anyagokat, amelyeket a biztonsági
kérdések értékelését követően be fogunk vezetni."

(Beérkezett: Greenpeace aktivistától)

Mintalevél az információkéréshez, amit a boltok vevőszolgálatainál lehet leadni: www.levego.hu/letoltes/karosvegyszerek.doc

A tavalyi kanadai tiltás után idén az USA-ból is kivonták a gyakran fejlődési rendellenességet okozó növelő biszfenol A (BpA) tartalmú cumisüvegeket. A Cincinnati Egyetem kutatása szerint forró folyadékoktól 55-ször gyorsabban kijut a cumisüveg anyagából  a BpA, ami már káros lehet a csecsemők fejlődésére. Csecsemők vérében a felnőtt átlagnál 10-szer magasabb BpA koncentrációt mértek . (melléklet a BpA-s cumisüvegkről és a hatásairól). Az elmúlt években több mint 130 vizsgálat bizonyította , hogy a hormonhatáson túl a BpA növelheti a rák kockázatát, sőt hozzájárulhat az elhízáshoz is. Az amerikai tiltás után Nyugat-Európában a legtöbb cég kivonta a BpA-s cumisüvegeket a forgalomból, ám Magyarországon sajnos a mai napi a legtöbb cumisüveg alapanyaga a polikarbonát, melyben megtalálható a BpA. A Levegő Munkacsoport kéri az összes magyar európai parlamenti képviselőtől és képviselőjelölttől, illetve   a kormányzattól: támogassa, hogy az EU is korlátozza a BpA-s cumisüvegeket.


 

Melléklet: A biszfenol A

Friss tanulmányok a biszfenol A-ról

A Harvard Egyetem 2009 májusában publikált tanulmánya szerint a gyermekek vizeletében a 2/3-val megnövekedett, miután csupán egy héten keresztül biszfenol A-t tartalmazó cumisüvegből ittak hideg italokat.
(http://www.ehponline.org/docs/2009/0900604/abstract.html)
Amerikai mérések csecsemők vérében a felnőtt átlagnál 10-szer magasabb BpA koncentrációt mértek 2009 tavaszán.
(http://www.ehponline.org/docs/2008/0800265/abstract.html)
A Cincinnati Egyetem kutatása szerint forró folyadékok hatására 55-ször gyorsabban kijut a cumisüveg anyagából. Ilyen mennyiségű BpA már káros lehet a csecsemők fejlődésére.
(http://www.FoodProductionDaily.com/news/ng.asp?n=82930&m=1FPD131&c=vdpfsxdhpygomrz)
Az elmúlt években több mint 130 vizsgálat bizonyította, hogy a hormonhatáson túl a BpA növelheti a rákkockázatot; hozzájárulhat az elhízáshoz, inzulin-rezisztenciát okoz, és hozzájárulhat a koraszülés kialakulásához is. Emlős kísérlek során a BpA-val mérgezett fejlődő állatok agya nem fejlődött normálisan.
(http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2009/03/05/AR2009030503285.html?hpid=sec-health) cumisüvegek és a biszfenol A:

Polikarbonát cumisüveg

A biszfenol A és foszgén reakciójával állítanak elő a polikarbonát műanyagot.
Amerikai lista a BPA-t tartalmazó polikarbonát cumisüvegekről:
• http://www.polliwogged.com/detail/full-list-of-bpa-containing-bottles-that-should-be-disappearing-soon/
Francia lista a BpA mentes cumisüvegekről:
• ADIRI,BORN-FREE, DODIE Initiation et Evolution, EVENFLO, GREEN TO GROW, MAM Care, MEDELA, Philips AVENT polipropilán, , THINKBABY.
Amerikai listák biztonságos bébi termékekről:
• http://www.zrecsguide.com/products/category/bottles/
http://www.squidoo.com/nontoxicbabybottles

Budapest, 2009. május 19. - A Greenpeace és a Levegő Munkacsoport mai közös sajtótájékoztatójukon ismertették új kampányukat, melynek célja annak feltárása, hogy hétköznapi termékeinkben milyen „súlyos aggodalomra okot adó vegyi anyagok” találhatóak. A REACH uniós jogszabályra épülő kampány során a civilek négy nagyvárosba látogatnak el, hogy tájékoztassák a lakosságot a veszélyekről és a lehetőségekről, hogy mit tehetnek az egészségük védelme érdekében.

A REACH az EU 2007 óta érvényben lévő vegyi anyag rendelete, amely minden előnye ellenére végül megengedte a cégeknek, hogy a bizonyítottan káros vegyi anyagok is a hétköznapi termékekben, a boltok polcain maradhassanak. Az új szabályozás szerint a veszélyes vegyületeket ráadásul a címkén sem kell feltüntetni, tehát még választási lehetőségünk sincs, hogy biztonságos, egészségünkre káros anyagokat nem tartalmazó terméket válasszunk. Ennek ellenére a REACH biztosítja az európai fogyasztóknak azt a jogot, hogy amennyiben személyesen utána érdeklődnek, információhoz jussanak az egyes termékekben található veszélyes anyagokat illetően.

„A cégek 45 napon belül mindig kötelesek válaszolni arra, hogy van-e a REACH szerinti legveszélyesebb anyagokból a termékeikben. A Greenpeace és a Levegő Munkacsoport új közös kiadványa azon túl, hogy tájékoztatást ad a lakosoknak a vegyi anyagok kockázatairól, egy mintalevelet is tartalmaz, mely leadása alapján a cégek kötelesek a REACH szerint az uniós listán  lévő „legveszélyesebb” vegyi anyagok jelenlétéről tájékoztatni a vásárlókat.” – mondta el Dóci Gabriella, a Greenpeace sajtószóvivője. – „Ha gyakran kérdezzük a cégeket, akkor annál inkább tudatosul bennük, hogy a fogyasztóknak fontos a termékek biztonsága, és így hamarabb vonják ki a káros anyagokat a forgalomból.” A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace a beérkező információkat egy internetes blogon (http://vegyi.blog.hu/) gyűjti össze, hogy az alapján mindenki könnyebben választhasson a termékek közül.

Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport szakértője elmondta, hogy sajnos a REACH szerint „különös aggodalomra okot adó anyagok” listája még igen hiányos, ugyanis azt csak mostanában kezdték összeállítani. A zöldek szerint a REACH listán lévő anyagok mellett több más anyagot is korlátozni, de legalábbis jelölni kellene a termékeken. Egy amerikai felmérés során a gyermekek számára készült, a hazai boltokban is kapható 28 tusfürdőt, sampont vizsgáltak , és 23-ban kimutattak valószínűleg rákkeltőnek minősített formaldehidet és egyéb rákkeltő anyagot is. A tesztelt anyagok listája megtalálható az USA Today honlapján: http://www.usatoday.com/news/health/2009-03-12-formaldehyde_N.htm

A zöld szervezetek felszólítják a gyártókat, hogy vonják ki a veszélyes anyagokat különösen a gyermekek, csecsemők számára készült termékekből, de amíg ez megtörténik, addig is a gyermekek egészsége érdekében a címkén adjanak tájékoztatást a termékekben lévő veszélyes anyagokról.

Greenpeace és a Levegő Munkacsoport új közös kiadványa letölthető: http://www.levego.hu/letoltes/reach_level_kesz.pdf

Egyre több tudományos eredmény bizonyítja, hogy számos “ipari” vegyi anyagnak egészségkárosító hatása van: bizonyos daganatos megbetegedéseket, allergiát, tanulási nehézségeket vagy a szaporodási képességek károsodását okozzák. A vegyi anyagok belénk kerülhetnek a levegővel, az étellel, itallal, de kemikáliák forrása az egész környezetünk a házon belül és kívül, sőt a termékek is amiket használunk is teli vannak káros anyagokkal. Például a belélegzett házi és irodai porból sokféle, többek között a termékekből kikerülő kemikália kerül a szervezetünkbe. Számos vegyi gőzt is belélegzünk, melyek például a bútorokból (jelentősen a matracokból) gőzölögnek ki. Sőt közvetlenül a bőrünkön keresztül is felszívódhatnak vegyi anyagok, például a parfümökből.

Veszélyes vegyületek rengeteg hétköznapi termékben megtalálhatóak: kozmetikumokban, tisztítószerekben, szagosítókban, bútorokban, műszaki cikkekben, szőnyegekben, matracokban, kábelekben, textíliákban, lámpákban, lábosokban és egyéb konyhai eszközökben, ételtartókban, ruhákban, irodai eszközökben, játékokban... Ráadásul nagyon ritka, hogy bármilyen címke jelezné a veszélyt, vagy olyan hosszú a felsorolás, hogy nehéz kideríteni, hogy van-e a termékekben ártalmas anyag.
 
A megelőzés mindig olcsóbb, mint a káros hatások kezelése, azaz annál jobb, minél kevesebb veszélyes anyag van a termékekben. Tehát elsősorban nem akarunk találkozni káros vegyületekkel, de ha mégis, akkor tudni szeretnénk, hogy milyen vegyszerek vannak az általunk vásárolt termékben és mi a hatásuk.